Petrovácz Gyula

Petrovácz Gyula
Született	1877. március 26. Óbecse
Elhunyt	1953 (75-76 évesen) nem ismert
Iskolái	Magyar Királyi József Műegyetem
A Wikimédia Commons tartalmaz Petrovácz Gyula témájú médiaállományokat.

Petrovácz Gyula (Óbecse, 1877. március 26.^[1] – ?, 1953) magyar mérnök, felső ipariskolai tanár, országgyűlési képviselő, a fővárosi közgyűlés tagja.

Élete

Szülei Petrovácz József és Rajháti Ida. 1894-ben a kalocsai jezsuita gimnáziumban érettségizett. Ezt követően beiratkozott a Magyar Királyi József Műegyetem mérnöki karára, ahol 1898-ban szerzett diplomát. Győrben kapott szakaszmérnöki állást a Folyamszabályozó Társulatnál. 1900. július 1-jén, Budapest VII. kerületében feleségül vette Lachnit Emília Magdolna Teréziát.^[2] 1901-ben a Magyar Királyi Állami Felső Építőipar Iskola oktatója lett: előbb az út-, víz- és hídépítéstan, utóbb az építési szerkezettan előadója. Ekkoriban kezdte templomtervezői munkásságát, részben Foerk Ernővel közösen. Nagyjából 50 templom és templomfelújítás, helyreállítás dicséri a keze munkáját. Ezen kívül számos iskola, plébánia és gazdasági intézmény terveit készítette el.

1907-től a kalocsai érsekség műszaki tanácsosa lett, s a kalocsai főegyházmegye művészeti előadója. A fővárosi Keresztény Községi Párt egyik alapító tagja, 1920-tól pedig tagjává választották a székesfőváros Törvényhatósági Bizottságának. 1922-től a Székesfővárosi Közmunkák Tanácsába is bekerült. 1923-ban a Keresztény Gazdasági Párt programjával Budapest III. választókerületének nemzetgyűlési, majd 1927 és 1939 között a déli kerületek országgyűlési képviselője lett. 1935-ben kinevezték a Képzőművészeti Társulat igazgatójának. Részt vett a budapesti, XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus szervezésében mint a műszaki bizottság igazgatója.^[3]

Az 1950-es évek elején, feleségével együtt kitelepítették Budapestről. Utolsó ismert lakhelye a XIV. kerületben, Zuglóban volt, a Gyarmat utca 4. szám alatt.^[4]

Legfontosabb művei

Templomok

• Bácsalmás, Szent Kereszt felmagasztalására szentelt római katolikus, 1821–23-ban épült templom. Kereszthajóval és kapcsolódó terekkel bővítette, 1905
• Fajsz (Bács-Kiskun megye), Szent István király-templom. (Foerk Ernővel) 1910
• Baja, Szent Szív-templom,^[5] 1923–1924
• Kaposvár, Hősök temploma, 1925–1927
• Budapest, Törökőri Lisieux-i Szent Teréz-templom,^[6] 1928
• Budapest, Angyalföldi Szent László-templom, 1928–1929
• Budapest, Herminamezői Szentlélek-templom. 1936–1937

Egyéb épületek

• Vág, Rába-híd vasbeton alépítménye, 1899
• Győr, Rábaszabályozó Társulat székháza, 1899
• Temesvár, papnevelde
• Nagyszombat, gimnázium
• Kalocsa, városháza
• Kalocsa, érseki kórház
• Budapest, Eucharisztikus Világkongresszus műszaki létesítményei. 1937–1938
• Budapest, Szent Orsolya rend Szent Angéla leánygimnáziuma (ma: Szent Angéla Ferences Általános Iskola és Gimnázium), Budapest, Ady Endre utca 3.^[7]

Írói, szakírói tevékenysége

• A kalocsai érs. főegyhm. újabb templomi építkezései 1907–1911. Budapest, 1912 (Foerk Ernő társszerzővel)
• Földmérés. Építő munkavezetők könyvtára sorozat. Budapest, Ifj. Nagel Ottó könyvkereskedése, 1914
• Jelentés az építőiparos-tanulók asztala első 10 évének működéséről. Budapest, 1914
• Huszonöt év a kalocsai érseki főegyházmegye építőmunkájában. Apostol Nyomda, Budapest, 1929

Képtár

• 
  Foerk Ernő és Petrovácz Gyula: Fajsz, Szent István-templom
• 
  Budapest, Törökőri Lisieux-i Szent Teréz-templom
• 
  Budapest, Angyalföldi Szent László-templom, 1928–1929
• 
  Budapest, Herminamezői Szentlélek-templom. 1936–1937

Jegyzetek

Források

• Magyar Katolikus Lexikon

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar építészek listája