Pierre Cardin

Pierre Cardin
Született	Pietro Costante Cardin[1] 1922. július 2.[2][3][4][5][6] Sant'Andrea di Barbarana[7]
Elhunyt	2020. december 29. (98 évesen)[8][9][10][11] Neuilly-sur-Seine[1]
Állampolgársága	olasz[12] francia (1936–)[13]
Foglalkozása	divattervező ruhatervező üzletember
Tisztsége	UNESCO jószolgálati nagykövet
Kitüntetései	A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja Barátságért Érdemrend Ukrán Köztársasági Érdemrend 3. osztály a francia Becsületrend parancsnoka (1996) Order of Francisc Skorina (2002. október 16.)
Sírhelye	Montmartre-i temető
Pierre Cardin aláírása
weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Cardin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pierre Cardin, eredeti nevén Pietro Cardini (San Biagio di Callalta, Olaszország, 1922. július 2. – Párizs, 2020. december 29.) francia divattervező és divatháztulajdonos.

Élete és divatháza

Cardin egy borkereskedő hetedik, egyben legkisebb gyerekeként született. Alighogy a háború hullámai elcsitultak, 1944-ben Párizsba költözött, és rajzoló lett a Paquin-divatháznál, de már rögtön lehetőséget kapott, hogy tervezhesse Jean Cocteau A szépség és a szörnyeteg c. filmjének jelmezeit (1946). A következő évtől Christian Diornál dolgozott, az aktuális női New Look-kollekcióba tervezett rövid, az alakot hangsúlyozó szoknyákat.

Cardin az üzletszervezésben is példaadónak bizonyult, a mérvadó divattervezők közül elsőként használta márkanevét (voltaképpen személynevét) licencüzletek nyitásához, eleinte Franciaországban, majd világszerte. Ezzel az haute couture-t a szélesebb közönség számára is közelebb hozta.

Üzleti tehetsége máskülönben is egyedülálló, amennyiben a divat közvetlen területéről is elmozdult, vállalkozása karóráktól lakberendezési tárgyakon, porcelánokon, kerámiákon és bútorokon át elektromos cikkekig, autók belső térkialakításáig terjed. Már az 1970-es években kapcsolatot keresett a Kínai Népköztársasággal, egyenruhát tervezett a kínai posta, rendőrség és hadsereg számára. 1977-ben kosztümöket és koronázási ruhát készített Jean-Bédel Bokassa közép-afrikai diktátor császárrá koronázására. 1965-ös André Courrèges tervezővel közös elhíresült párizsi bemutatóján elsőként küldött gumicsizmás manökeneket a kifutóra, fényes, műanyag kabátban és nadrágban. Ugyancsak ő hozta divatba a kötényruhát.

1981-ben Párizsban megvásárolta a Maxim’s éttermet, majd továbbiakat Moszkvában, New Yorkban és Pekingben. Pierre Cardin (2007-ben) Théoule-sur-Merben élt, Cannes mellett. (Gömb alakúra kialakított szobákból álló háza maga is látványosság.) Az ő tulajdonában volt De Sade márki dél-franciaországi kastélya is.

Cardin (2007-ben) mintegy 800 céget birtokolt 180 országban, ahol mintegy 200 000-en dolgoznak, egyebek mellett négy színháza is volt (pl. a párizsi Théâtre des Ambassadeurs), de birtokolt szállodákat, kastélyokat, és médiaérdekeltségei is voltak.

Kitüntetések

• A Francia Köztársaság Becsületrendjének lovagja
• A Francia Köztársaság Nemzeti Érdemrendjének parancsnoka
• mint egyetlen divattervező a Francia Szépművészeti Akadémia tagja
• Az UNESCO jószolgálati nagykövete
• 1985-ben elnyerte a Divat Oscarját.

Jegyzetek

További információk

• Picken, Mary Brooks – Dora L. Miller, Dressmakers of France, New York, 1956
• Bender, Marylin, The Beautiful People, New York, 1967
• Lyman, Ruth, ed., Couture: An Illustrated History of the Great Paris Designers and Their Creations, New York, 1972
• Carter, Ernestine, Magic Names of Fashion, London, 1980
• Pierre Cardin [exhibition catalogue], Tokyo, 1982
• Milbank, Caroline Rennolds, Couture: The Great Designers, New York, 1985
• Guillen, Pierre-Yves – Jacqueline Claude, The Golden Thimble: French Haute Couture, Paris, 1990
• Mendes, Valerie, Pierre Cardin: Past, Present, Future, London, 1990, 1991
• Morais, Richard, Pierre Cardin: The Man Who Became a Label, London, 1991
• Sindelyes Dóra: Munkaruhák divatja. Cejgnyilvántartás – HVG 2007. december 8.
• [1]
• [2]
• [3]
• [4]
• Divattervező.lapozz.hu