Podgorje Bistričko
| Podgorje Bistričko | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Krapina-Zagorje |
| Község | Marija Bistrica |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Stjepan Muhek |
| Irányítószám | 49246 |
| Körzethívószám | (+385) 049 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 849 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 194 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 59′ 38″, k. h. 16° 07′ 52″45.994, 16.13145.994000°N 16.131000°EKoordináták: é. sz. 45° 59′ 38″, k. h. 16° 07′ 52″45.994, 16.13145.994000°N 16.131000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Podgorje Bistričko falu Horvátországban Krapina-Zagorje megyében. Közigazgatásilag Máriabesztercéhez tartozik.
Fekvése
Zágrábtól 23 km-re északkeletre, községközpontjától 1 km-re délkeletre a megye keleti részén, a Horvát Zagorje területén fekszik.
Története
Luči Breg nevű településrésze nagyon hosszú múltra tekint vissza, már a zágrábi egyházmegye első plébánialistájában is szerepel 1334-ben, amikor az itteni plébániát említették. Máig fennmaradt hagyományos lakó- és gazdasági épületek jellemzik. Kőből épített pincékkel, ún. pelnicákkal rendelkező faházai a 19. század második felében épültek. A bekerítetlen udvarok belsejében több fából épített gazdasági épület található. A település arculata megőrizte régi, hagyományos képét.[2] Szent László tiszteletére szentelt kápolnáját 1704-ben említik először. A településnek 1857-ben 898, 1910-ben 1732 lakosa volt. Trianonig Zágráb vármegye Stubicai járásához tartozott. 2001-ben 941 lakosa volt.
Nevezetességei
Szent László tiszteletére szentelt kápolnája 1704-ben már állt, 1888-ban megújították. Az út mentén található egyhajós templom téglalap alaprajzú, sokszög záródású szentéllyel. Az 1880-as fölrengésben súlyosan megrongálódott, ezért újjá kellett építeni. A mai megjelenését az 1888-as újjáépítés során kapta. Az újjáépítést Herman Bollé tervei alapján végezték, aki lebonttatta a sekrestyét, meghosszabbította a hajó falát, megnagyobbíttatta a ablakokat és egy román-gótikus stílusú fa harangtornyot építtetett rá. A szentélyben található a Fájdalmas Szűzanya barokk oltára, amelyet 1959-ben hoztak a kápolnába Hum Bistričkiből.[3]
Külső hivatkozások
Máriabeszterce község honlapja
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3036.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-2363.
 | Ez a horvátországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
