Pollack Mihály

Pollack Mihály
Than Mór festménye
Született	1773. augusztus 30. Bécs
Elhunyt	1855. január 3. (81 évesen) Pest
Sírhely	Tahitótfalu
Nemzetisége	magyarországi német
Gyermekei	Pollack Ágoston
Iskolái	Bécsi Képzőművészeti Akadémia
Munkái
Jelentős épületei	Sándor-palota, Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémia, Deák téri evangélikus templom, Magyar Nemzeti Múzeum
A Wikimédia Commons tartalmaz Pollack Mihály témájú médiaállományokat.

Pollack Mihály, olykor Pollák írásmóddal^[1] (Bécs, 1773. augusztus 30. – Pest, 1855. január 3.) német származású magyar építész, Pollack Ágoston édesapja, a reformkor egyik legkiválóbb alkotója, a magyar klasszicista építészet egyik nagymestere. Életének fő műve a Magyar Nemzeti Múzeum épülete.

Életpályája

Bécsben, a Belvárosban született. Édesapja Josef Pollack építőmester volt, aki kisebbik fiát is kora ifjúságától iparkodott foglalkozásának titkaiba beavatni. Komoly építészeti tanulmányait Bécsben, a Képzőművészeti Akadémián kezdte meg 1792–93-ban. Miután elméleti kiképzését befejezte, 1793–94-től a milánói dóm építésénél dolgozó féltestvérénél, Leopold Pollacknál^[2] dolgozott, s mellette közreműködött a dóm kiegészítő munkáin, valamint Leopold kisebb építkezésein. Pestre 1798-ban érkezett, megtelepedett, majd 1802-ben polgárjogot nyert. Végleg Pestre helyezte át építészeti vállalkozását, s egész sor nevezetes épületet alkotott. Felesége Eger Magdolna volt, akivel a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca 13. szám alatti házban élt együtt boldog házasságban, 50 éven keresztül.

1808-ban alakult meg Pesten a Szépészeti Bizottmány, amely a városi építkezéseket felügyelte és melynek működésében Pollack is jelentős szerepet vállalt már elejétől fogva. Eleinte mint építőmester szerepelt a régi német színház építkezésénél. Kiváló intelligenciája, széles körű ismeretei csakhamar előkelő helyet juttattak neki a pesti társaságban, így 1825-ben már pesti százas választópolgár,^[3] majd a József nádor alapította szépészeti bizottság elnöke lett, hol közvetlen befolyást gyakorolt a Városliget megteremtésére, valamint a városi rendezési tervek elkészítésére.

Nevezetes épületei 1810 és 1830 között meghatározták a pesti városképet. Ilyenek az Almássy-palota, (Szép u. 6.), Horváth-ház (Kossuth Lajos u. 3.), befejezi a Wurm-ház, (Dorottya u. 6.) és a Festetics-palota (Zrínyi u. 10.) építését. 1815–19-ben készült Festetics Antal impozáns dégi kastélya. A legjelentősebb kastélyainak egyike József nádor Alcsúti kastélya. A Rumbach Sebestyén u. 9. alatt 1819-ben épült a Staffenberger család háza, amit később Kasselik Fidél kétemeletesre bővített. Ma az RS9 Színházat találjuk az alagsorában.

Műveiben a klasszikus egyszerűségre való törekvés jutott kifejezésre, a díszítésben csak a legszükségesebbre szorítkozott. Ő építette a pesti és a dégi Festetics-kastélyokat, a nagylángi Zichy-kastélyt, a tengelici Csapó-kúriát, József főherceg alcsúti és budai palotáját,^[4] mindkét épület elpusztult a második világháborúban. A régi pesti vigadó épületét 1826–1832 között építette, legszebb alkotásai közé tartozott, sajnos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején Pest bombázásakor találat érte, s újat kellett helyette építeni, (az már Feszl Frigyes alkotása, Pollack halála után, 1859–65-ben). Ő építette továbbá a Deák téri evangélikus templomot és annak oltárát (ettől kezdve tagja a Szépítő Bizottmánynak) 1799–1808-ban, közben a Sándor palotát 1806-ban. Ő építette Terézvárosban a Paulay Ede u. 33.-ban Vogel Sebestyén híres pesti asztalosmester házát és valószínűleg a Füvészkert Festetics-villáját is. Pollack tervei szerint épült a székesfehérvári megyeháza homlokzata, majd 1828-tól a szekszárdi új megyeháza, amely egyemeletes, hat dór oszlopos, timpanonos középrizalitjával és nemes egyszerűségével a vidéki klasszicista stílusú középületek példája lett. 1832-ben ő tervezte a jászberényi városházát. Az ő műve a Ludovika Akadémia is (1829–35). Ennek befejezése után fogott hozzá legismertebb alkotásához, a Magyar Nemzeti Múzeum építéséhez (1837–47). A múzeum építése közben, 1840-ben fiával, Pollack Ágostonnal együtt megtervezték a volt József fiúárvaházat^[5]

Galéria

• 
  Leopold Pollack: Palota Milánóban^[6]
• 
  Pollack Mihály: A budai Sándor palota (1803–1806)
• 
  A Ludoviceum/Ludovika. Eredetileg 1829–35-ben épült
• 
  Ludoviceum/A Ludovika az Orczy-kert felől
• 
  Deák téri evangélikus templom (1799-1808)
• 
  A Szép utcai Almássy-palota (felállványozva)
• 
  A régi megyeháza főbejárata Szekszárdon
• 
  Az alcsúti kastély megmaradt portikusza, Alcsútdoboz
• 
  Pollack Mihály síremléke, Tahitótfalu

Díjai, elismerései

• A bécsi akadémia az építészet terén szerzett érdemei elismeréseképpen az akkori idők szokása szerint «k. k. Architekt»-té avatta.

Emlékezete

• Teret neveztek el róla a Józsefvárosban, a Magyar Nemzeti Múzeum mögött, ahol egykori arisztokrata családok palotái emelkednek. (Pest előkelő emberei szerettek a múzeum körül építkezni.)
• Szekszárdon utca és egy kisebb lakótelep őrzi a nevét.
• Ferenczy Béni szobrászművész domborművet készített bronzérmére (Ferenczy Múzeum, Szentendre).
• Oktatási intézmények viselik a nevét Kazincbarcikán,^[7] Pécsett^[8] és Tahitótfalun.^[9]
• Szegeden a Nemzeti Emlékcsarnokban portrészobra látható, amelyet Rafael Monti mintázott.
• Pécsett, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karán, valamint a Pollack Mihály Műszaki Technikumban is egy-egy mellszobor őrzi emlékét.

Jegyzetek

Források

• Zádor Anna: Pollack Mihály 1773–1855, Akadémiai kiadó, Budapest, 1960
• A Pallas nagy lexikona. 14. köt. Budapest, 1897, Pollack szócikk, 88. o.
• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. 2. köt. Budapest : Győző Andor, 1935. Pollack szócikk, 314-315. o.
• Művészeti lexikon. Szerk. Zádor Anna és Genthon István. 3. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1967, Pollack szócikk, 788-790. o.
• Somorjai Ferenc: Budapest. Budapest, Panoráma, 1996, 338. o. ISBN 9632437667
• https://web.archive.org/web/20071015161118/http://varosvedo.hu/cikk.bve?id=96
• Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. 919. o. ISBN 963-9257-11-7  

További információk

• A klasszicizmus építészete Magyarországon
• Pollack Mihály Archiválva 2007. október 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
• A Pesti Evangélikus Egyházközség megalakulásának és templomépítésének története
• A dégi Festetics-kastély
• A soponyai Zichy-kastély
• Pollack Mihály, 1773–1855. Kiállítás a Budapesti Történeti Múzeumban, 2005 június 10–augusztus 30.; szöveg Basics Beatrix, közrem. Balla Loránd, Branczik Márta, B. Nagy Anikó; BTM, Bp., 2005
• Pollack Mihály és a klasszicizmus; szerk. Balla Mária et al.; Pollack Mihály Általános és Zeneiskola, Tahitótfalu, 2005
• Bibó István: Pollack Mihály; Holnap, Bp., 2008 (Az építészet mesterei)