Prachatice

Prachatice
A város panorámája a Libín-hegyről
Prachatice címere Prachatice zászlaja
Közigazgatás
Ország	Csehország
Kerület	Dél-csehországi
Járás	Prachaticei
Rang	város
Polgármester	Jan Bauer
Irányítószám	383 01
Testvérvárosok	Lista Mauthausen Spiez Zólyom Impruneta Grainet Waldkirchen Rahachow Castrocaro Terme e Terra del Sole
Népesség
Teljes népesség	11 211 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	561 m
Terület	38,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 51″49.013013368826, 13.99753300371349.013013°N 13.997533°EKoordináták: é. sz. 49° 00′ 47″, k. h. 13° 59′ 51″49.013013368826, 13.99753300371349.013013°N 13.997533°E
Prachatice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Prachatice témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Prachatice (németül Prachatitz) város Csehország Dél-csehországi kerületének Prachaticei járásában, a járás északkeleti részén, České Budějovicétől 35 km-re nyugatra, és Prágától 123 km-re délnyugatra fekszik. Lakosainak száma 11 587 (2009. 12. 31).

Története

A város ismert története a 11. századig nyúlik vissza, ekkoriban nyílt meg a bajor Passauból induló fontos sókereskedelmi útvonal, az „arany ösvény”. Az a terület, amelyen a város ma fekszik, kezdetben a Vyšehrad birtokhoz tartozott, akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a birtok ura megvásárolta az arany ösvényen folyó kereskedelem vámszedésének jogát. A település szerepe később, a 13. század során megnőtt, amikor megkapta az arany ösvényen szállított só tárolási jogait. Ez az előjog Prachaticét Dél-Csehország egyetlen olyan városává tette, mely a Passauból származó sót megvásárolhatta.

A 15. században a huszita háborúk során a husziták Prachaticét kétszer is megtámadták, és végül el is foglalták, lemészárolva a város lakóinak többségét. Miután a konfliktus véget ért, 1436-ban Prachatice királyi város státuszt kapott. Egy évvel később Zsigmond király Jan Smilnek adományozta a várost, mely Smil 1439-ben történt kivégzése után rövid időre a Rožmberk-ház irányítása alá került. Oldřich Rožmberk közvetlenül a kivégzés után eladta a várost, de az 1501-ben ismét visszakerült a családhoz. Az ezt követő, 1601-ig tartó virágzó időszakban a Rožmberk család irányította a várost. Ekkor a család utolsó sarja, Petr Volk eladta II. Rudolf királynak, aki ismét királyi státuszt adott a városnak.

A harmincéves háború első jelentős ütközete, a fehérhegyi csata után a város elvesztette státuszát és az Eggenberg család tulajdona lett, bár az uralkodó csapatai a harmincéves háború során a városban maradtak. A város 1719-ben Marie Arnoštka Eggenberg hercegnő halálát követően ismét gazdát cserélt, ekkor a befolyásos Schwarzenberg család irányítása alá került.

Területi felosztása

• Kahov
• Libínské Sedlo
• Městská Lhotka
• Oseky
• Ostrov
• Perlovice
• Podolí
• Prachatice I
• Prachatice II
• Stádla
• Staré Prachatice
• Volovice

Testvérvárosok

• Rogacsevo, Fehéroroszország
• Impruneta, Olaszország
• Terra del Sole, Olaszország
• Ignalina, Litvánia
• Zvolen, Szlovákia,
• Grainet, Németország
• Waldkirchen, Németország
• Mauthausen, Ausztria

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Jegyzetek

Külső hivatkozások

• A város hivatalos honlapja
• A Cseh Statisztikai Hivatal adatlapja

Ez a csehországi településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!