Prandt Ádám Ignác

Prandt Ádám Ignác (Pétervárad, 1739. február 12. – Pest, 1817. július 15.^[2]) orvos, egyetemi tanár.

Életpályája

Orvosi tanulmányait Bécsben végezte el; 1768-ban orvosdoktori oklevelet szerzett. 1770-ben a Nagyszombati Egyetem tanárává választották. 1770–1771, 1772–1773, 1777–1778, 1782–1783, 1787–1788 és 1789–1790 között dékán volt. 1773–1774 között rektorként dolgozott az egyetemen.

A nagyszombati orvosi szak öt első professzorának egyike (Schoretich Mihály, Trnka Vencel, Winterl József Jakab és Joseph Jakob Plenck mellett). Kezdetben az élettant és gyógyszertant tanította, majd az általános kór- és gyógyszertant (1783–1784), végül a különös kór- és gyógytant (1812–1813).

Művei

• Dissertatio inauguralis medica de vesicantibus (Viennae, 1768)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Magyar Nemzeti Névtér
• Prandt Ádám Ignác
• http://docplayer.hu/3030263-Kalapis-zoltan-eletrajzi-kalauz-iii.html

További információk

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891–1914. Hornyánszky Viktor
• Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
• Győry T.: Az orvostudományi kar története 1770–1935 (Budapest, 1936)