Rátonbükk
| Rátonbükk (Ratovei) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szilágy |
| Község | Alsóvalkó |
| Rang | falu |
| Községközpont | Alsóvalkó |
| Irányítószám | 457348 |
| SIRUTA-kód | 142998 |
| Népesség | |
| Népesség | 42 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 07′ 45″, k. h. 22° 45′ 58″47.12917, 22.76620547.129170°N 22.766205°EKoordináták: é. sz. 47° 07′ 45″, k. h. 22° 45′ 58″47.12917, 22.76620547.129170°N 22.766205°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rátonbükk témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rátonbükk település Romániában, Szilágy megyében.
Fekvése
A Szilágyságban, Szilágysomlyótól délre, Alsóvalkó, Szilágybagos és Ráton közt fekvő település.
Története
Rátonbükk Alsóvalkóhoz és Szilágybagoshoz tartozó településrész volt, azonban 1956-ban különvált a két településtől és Rátonvölgyitanyával egyesülve alkot önálló települést Rátonbükk néven.
Alsóvalkó
Alsóvalkó-t a tatárjárás után még IV. Béla király adományozta a Geregye nemzetséghez tartozó Pál országbírónak.
A település mellett a 13. században vár is épült, mely Borsa kopasz fiáé Becsk-é, majd Elefánti Dezsőé lett, 1317-től pedig királyi birtok.
1341-től Dancs mesteré, majd a Dancsok kihalta után Genyő János birtoka lett, az 1400-as évek elején Bánffy birtok volt, az 1600-as évek közepén pedig a törökök dúlták fel, később már nem állították helyre.
Szilágybagos
1341-ben Dénes bán birtoka volt, 1536-tól Werbőczi birtok, 1576-ban Báthory István a Bánffy családnak adományozta. Az 1600-as években mezővárosi rangja volt.
Források
- Petri Mór: Szilágy vármegye monographiája I–VI. [Budapest]: Szilágy vármegye közönsége. 1901–1904.
