Ravendúz

Ravendúz (Rwandiz)
Ravendúz város, Iraki Kurdisztán
Közigazgatás
Ország	Irak
Kormányzóság	Erbíl
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	658 m
Időzóna	UTC+03:00
Elhelyezkedése
é. sz. 36° 36′ 43″, k. h. 44° 31′ 29″36.611944444444, 44.52472222222236.611944°N 44.524722°EKoordináták: é. sz. 36° 36′ 43″, k. h. 44° 31′ 29″36.611944444444, 44.52472222222236.611944°N 44.524722°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Ravendúz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nem tévesztendő össze Ravendúz (folyó) -val.

Ravendúz (Rawāndūz, arabul: رواندوز , kurd nyelven: Rwandiz) város Észak-Irakban, Erbíl kormányzóságban, az iraki Kurdisztánban, közel az iráni határhoz. Lakosainak többsége kurd, kevés asszír kisebbséggel. Lakossága a 2008. évi becslések szerint 95 089 fő volt.

Története

Ravendúzt már az ókori források is említették.

1399-1835 között Ravendúz a Soran Emirátus fővárosa volt, utolsó uralkodója Mohamed Rewanduz pasa, kinek bukása után a város elvesztette jelentőségét.

Az első világháború idején, 1915-ben az oroszok rombolták le a várost, majd 1922-ben rövid időre a törökök foglalták el, majd 1923-ban a brit hadsereg.

Később az bagdadi kormányerők elleni kurd ellenállás központja lett.

A környék (Kurdisztáni-hegység) sok barlangjában tártak fel őskori maradványokat. Ezek legérdekesebbike a Sanidár-barlang, mely Ravendúztól északra, kb. 50 km-re található a Nagy-Záb völgyének egyik délkeleti lejtőjén.

A barlang 53 méter széles, több mint 40 méter mély, 13 méter magas. A barlangot már a középső paleolit korban is lakták. Innen az i. e. 60 000 és 40 000 közötti időszakból hét neandervölgyi ember koponyája került elő. A feltárások során kiderült, hogy az egykor itt élők az i. e. 10. évezredben már háziállatokat is tartottak. A barlangot a későbbiek során is használták. A kurd pásztorok még napjainkban is használják téli menedékként. Ravendúz közelében található Irak két legnagyobb vízesése, a Geli Ali Beg és a Bekhál.

Jegyzetek

Források

• Czellár Katalin. Irak. Budapest: Panoráma zsebkönyvek (1979). ISBN 963-243-101-4