Repülőmaki

Repülőmaki
Repülőmaki egy Santa Fe-i menhelyen
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda) Osztály: Emlősök (Mammalia) Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria) Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia) Öregrend: Euarchontoglires Rend: Bőrszárnyúak (Dermoptera) Család: Repülőmakifélék (Cynocephalidae) Nem: Cynocephalus Boddaert, 1768 Faj: C. volans
Tudományos név
Cynocephalus volans Linnaeus, 1758
Szinonimák
a nem szinonimái: Colugo Gray, 1870 Dermopterus Burnett, 1829 Galeolemur Lesson, 1840 Galeopithecus Pallas, 1783 Galeopus Rafinesque, 1815 Pleuropterus Burnett, 1829 a faj szinonimái: Lemur volans Cynocephalus philippinensis Waterhouse, 1838 Cynocephalus philippensis (Lesson, 1840)
Elterjedés
Elterjedési területe
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Repülőmaki témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Repülőmaki témájú médiaállományokat és Repülőmaki témájú kategóriát.

A repülőmaki (Cynocephalus volans) az emlősök (Mammalia) osztályának a bőrszárnyúak (Dermoptera) rendjébe, ezen belül a repülőmakifélék (Cynocephalidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása

A Fülöp-szigetek esőerdeiben él.

Megjelenése

Az állat fej-törzs-hossza 33-42 centiméter, farokhossza 22 - 27 centiméter és testtömege 1 - 1,75 kilogramm. A repülőmaki bundája szürke, barnával és fehér pettyekkel. Az állat színezete révén tökéletesen alkalmazkodik környezetéhez: a fatörzsekhez és az ágakhoz. A repülőhártya, az állat végtagjait köti össze egymással, és kiterjesztett állapotban akár 120 centiméter átmérőjű is lehet. Karja és lába egyforma hosszú; a patagium (repülőhártya) a farkat és a nyakat is beburkolja, így az állat nagy távolságokat is képes megtenni vitorlázórepüléssel. Erős karmaival az állat jól tud kapaszkodni a fatörzseken és az ágakon. Látása nagyon fejlett. Nagy, kerek szeme segítségével a repülőmaki éjszaka is kiválóan meg tudja becsülni a fák közötti távolságot.

Életmódja

A repülőmaki éjszaka aktív, és magányos falakó. Tápláléka levelek, virágok és gyümölcsök. Az állat 20 évig él.

Szaporodása

A párzási időszak januártól márciusig tart. A vemhesség 60 napig tart, ennek végén 1 utód születik. A nőstény, egyetlen utódját, élete első hetében magával cipeli.

Rokon fajok

A repülőmaki egyetlen élő rokona, a maláj repülőmaki (Galeopterus variegates).

Képek

• 
  kíváncsi kölyök
• 
  archív kép anya és kölykéről
• 
  kitömött repülőmaki a londoni Természettudományi Múzeumban
• 
  és a londoni Grant Museum of Zoology-ban
• 
  a faj
• 
  a régi
• 
  ábrázolásokon

Források

• A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 24.)
• Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
• Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed). Archiválva 2010. június 3-i dátummal a Wayback Machine-ben