Res Gestae Divi Augusti : Jegyzetek, Források, További információk Wikipédia, a szabad enciklopédia

Res Gestae Divi Augusti

Augustus császár által megfogalmazott szöveg (Kr.u. I. század), melyben Augustus maga számol be tetteiről. Az eredeti felirat Rómában az Augustus-mauzóleumában volt megtalálható, négy bronztáblára vésve. Ez a felirat elveszett, viszont minden nagyobb városba küldtek róla másolatot. A legteljesebb feliratot Verancsics Antal, I. Ferdinánd követe találta meg, aki 1555 és 1557 között követségben járt I. Szulejmán szultánnál, a mai Ankara területén. A felirat egy ház falába befalazott kövön volt látható. Verancsics titkára, Belsius János innen másolta le a szöveget.^[1]^[2] A szöveget – a megtalálás helyére utalva – Monumentum Ancyranum néven is ismerik. Első magyar fordítója Borzsák István volt.

Az Ankarában megtalált kő eredetileg a Róma istennőnek és Augustus császárnak emelt templomban volt látható. A szöveg első része, a 2-14. caputok Augustus politikai karrierjét, az általa viselt tisztségeket és az általa elnyert kitüntetéseket mutatják be. A 15-24. fejezetek Augustus belpolitikai tetteit: földosztását, a lustrumait, az általa szervezett gladiátori játékokat ismertetik. A 25-33. caputok katonai sikereit és szövetségkötéseit mutatják be, kiemelve, hogy mennyire tolta ki a Római Impérium határait – ennek kapcsán szó van pannóniai hódításokról is:

„	A pannoniai törzseket, amelyeket az én principatusom előtt (ante me principem) a római nép hadserege sohasem közelített meg, Tiberius Nero révén, aki akkor mostoha fiam és legatusom volt, legyőztem, a római nép hatalma alá vetettem, és Illyricum határait előbbrevittem egészen a Danuvius folyó partjáig. Az a dák sereg, amely az innenső partra átkelt, az én legfőbb vezérletem alatt teljes vereséget szenvedett, majd az én seregem kelt át a Danuvius túlsó partjára és a dák törzseket a római nép fennhatóságának vállalására kényszerítette.	”
– Res gestae divi Augusti. 30. caput

Az utolsó két fejezet beszámol arról, hogy a római nép hálából Augustus címmel ruházta föl a princepset. A szöveghez tartozik egy függelék is, mely arról számol be, hogy milyen épületeket újíttatott fel Augustus, illetve, hogy mennyit adományozott a közügyekre Augustus a saját vagyonából. A Res gestae Augustus politikai végrendelete, az utána jövő princepsek számára szóló útmutatás volt, hogy milyen politikát folytassanak.

Jegyzetek

↑ Almási Gábor: A respublica litteraria és a császári udvar a 16. század második felében. Aetas, XX. évf. 3. sz. (2005)
↑ Gál-Mlakár Zsófia: Verancsics Antal korának humanista hálózatában: Vázlat egy kapcsolati háló modellezéséhez. Publicationes Universitatis Miskolciensis. Sectio Philosophica, XIV. évf. 2. sz. (2009)

Források

Görög-római történeti szöveggyűjtemény. Szerk.: Németh György. Budapest, 2011, Osiris Kiadó. Online változat.
Római történeti chrestomathia 67. számú dokumentum, 193. old. Borzsák István (szerkesztő), Nemzeti Tankönyvkiadó, 1962. Budapest. ISBN 963-17-6611-X
Ércnél maradóbb. A görög és római történelem forrásai. Szerk.: Németh György. Corvina Kiadó, 1998. Budapest. ISBN 963-13-4445-2