Robert Mitchum

Robert Mitchum
Született	Robert Charles Durman Mitchum 1917. augusztus 6.[1][2][3][4][5] Bridgeport[6]
Elhunyt	1997. július 1. (79 évesen)[1][2][3][4][5] Santa Barbara[7]
Állampolgársága	amerikai
Házastársa	Dorothy Spence (1940–1997)
Gyermekei	Christopher Mitchum
Szülei	Ann Harriet Gunderson James Thomas Mitchum
Foglalkozása	színész énekes zeneszerző filmszínész filmrendező televíziós színész filmproducer forgatókönyvíró költő
Iskolái	Haaren High School
Kitüntetései	csillag a Hollywoodi Hírességek Sétányán Cecil B. DeMille-életműdíj (1992) Donostia Életműdíj (1993)
Halál oka	tüdőrák tüdőtágulat
Magassága	184 cm
Színészi pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Aktív évek	1942–1996
Műfajok	country
Robert Mitchum aláírása
IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Mitchum témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Robert Mitchum (Bridgeport, Connecticut, 1917. augusztus 6. – Santa Barbara, Kalifornia, 1997. július 1.) amerikai színész, zeneszerző, énekes, író.

Minden idők egyik legismertebb amerikai színésze. Az 1950-es és 1960-as években sokat foglalkoztatott színész volt. 1999-ben az Amerikai Filmintézet az elmúlt száz év legnagyobb hollywoodi filmsztárjai közé választotta, ahol az előkelő 23. helyre rangsorolták a férfiak listáján.

Család és karrier

Mitchum a connecticuti Bridgeportban, metodista családban született. Anyja, (Ann Harriet) bevándorló, apja, James Thomas Mitchum hajógyári, majd később vasúti munkás volt. Egyik nővére, a színészi pályája alatt Julie Mitchumként ismert Annette 1913-ban született. Amikor Robert 2 éves volt, apja egy baleset során életét vesztette. Ann 1919-ben szült egy gyereket, akit Johnnak neveztek el. Amikor mindenki elég idős volt már ahhoz, hogy iskolába járjon, az anya állást kapott a Bridgeport Postnál.

Robert igazi tréfacsináló volt, és gyakran keveredett verekedésbe. Az anyja 12 éves korában a nagyszüleihez küldte. A középiskolából kirúgták, mivel összeverekedett az igazgatóval. 1930-ban nővérével New Yorkba, Hell’s Kitchenbe (Manhattan) költözött, majd miután kirúgták a Haanan középiskolából, vasúti vagonokban körbeutazta az országot, és ez idő alatt számos munkát vállalt. 14 évesen a csavargásai miatt letartóztatták. Kényszermunkára ítélték, de megszökött a börtönből. Sérülései következtében majdnem elvesztette a lábát, lábadozása alatt ismerte meg az akkor még tizenéves Dorothy Spence-t, aki később majd a felesége lett. Potyautasként, vonatokra felugrálva 1936-ban eljutott a kaliforniai Long Beachbe a nővéréhez. Hamarosan csatlakozott hozzájuk többi Mitchum rokon is, a családjukkal együtt. Ez idő alatt Carroll Righternek, egy asztrológusnak dolgozott. Julie rábeszélte, hogy vele együtt csatlakozzon a színházhoz. Itt leginkább kellékes volt, mellette kisebb szerepeket is kapott. 1940-ben visszatért keletre, hogy feleségül vegye Dorotthyt, akit aztán hazavitt Kaliforniába.

Robertnek 3 gyermeke született. Ebben az időszakban gépkezelőként dolgozott a Lockheed Aircraft Corporationnél. Mitchum idegösszeroppanást kapott – valószínűleg a munkával járó stressz miatt –, ez ösztönözte arra, hogy színészként vagy statisztaként keressen állást. Színészkedni csak speciális filmekben tudott volna. Ekkor találkozott egy ügynökkel, aki elintézett neki egy meghallgatást a Hopalong Cassidy sorozat producerével. Különböző stúdióknál, számos filmben keresett statiszta szerepeket. Miután lenyűgözte Mervyn LeRoy rendezőt a Thirty Seconds Over Tokyo forgatásán, Mitchum egy hét évre szóló szerződés írt alá az RKO Radio Pictures-szel. Később játszott a United Artists produkciójában, a William Wellman rendezte The Story of G.I. Joe-ban. A film, mely egy átlagos katona életét követi Ernie Pyle újságíró tolmácsolásában, azonnali siker lett. Röviddel a film elkészülte után besorozták a hadseregbe. 1946-ban a filmet Oscar-díjra jelölték.

Film noir munkái

Mitchum elsősorban film noir típusú művekből ismert. Első bemutatkozása a műfajban egy sorozatgyilkosról szóló, a When Strangers Marry c. filmben volt. Az egyik korai noir filmben egy problémás, érzékeny embert játszott, aki belegabalyodik testvére ügyeibe.

1952-ben egy igaz történet alapján készült a Thunder Road című film, elvileg James Agee szemtanú története alapján, aki aztán átadta a sztorit Mitchumnak, aki játszott benne, producerként közreműködött, segített a forgatókönyvben, és a pletykák szerint félig-meddig rendezte. Alakítása miatt James Agee azt mondta, hogy Mitchum nem csak szerepelt a filmben, ő maga a film. Szkeptikus hozzáállása miatt a hírnevet mindig szerencsének kezelte – nem igazán érdekelte, vagy foglalkozott vele. Egy 1955-ös film forgatásáról kirúgták a csínytevései miatt, elsősorban azért, mert a film szállítmányozási vezetőjét behajította a San Francisco-öbölbe. Nem kért elnézést a film rendezőjétől, John Wayne-től, és a rendező már nem tudta megkérni Humphrey Bogartot sem, ezért maga vette át Mitchum szerepét.

A következő időszakban több western és noir filmben szerepelt. 1955-ben leforgatták a Nem úgy mint egy idegen című filmet, ahol Olivia de Havilland és Mitchum volt a két főszereplő. A filmnek nem volt különösebben pozitív fogadtatása, leginkább azt kritizálták, hogy Mitchum, Frank Sinatra, és Lee Marvin is túlságosan koros az általuk alakított karakterhez. Néhány másik westernfilm (például az Arnold, a bajkeverő) után Mitchum Deborah Kerr-rel forgatott három filmben. Egy John Huston-féle háborús drámában, a Heaven Knows, Mr. Allisonban Mr. Allison szerepében egy férfit alakít, aki hajótörést szenved a Csendes-óceánon egy apáca (Deborah Kerr) egyedüli társaként. A filmet két Oscar-díjra, valamint Mitchumot BAFTA-díjra jelölték.

1960-ban Deborah Kerr-rel leforgatták a The Sundowners című filmet, amit 5 Oscar-díjra jelöltek. Robert Mitchum elnyerte az év National Board of Review díját. A díjban elismerték a kiváló alakítását a szintén 1960-as Home form the Hill című filmjéért. Néhány híres színésznővel összeállva szerepelt a The Grass Is Greener című filmben 1960-ban. 1962-ben megkapta az erőszakos Max Cadyt a Cape Fear című filmben. A film után még jobban kitűnt hűvös, erőszakos karaktere. Az évtized legjelentősebb filmjei: A leghosszabb nap (The Longest Day) (1962) és az Anzio, egy Shirley MacLaine musical-vígjáték (Melyik úton járjak?), és egy vadnyugati western, az Eldorado (1966), illetve egy remake (a Rio Bravo remake-je), amelyben Mitchum átvette Dean Martin szerepét.

Victor "Pug" Henryt alakította a Winds of War és a War and Remembrance filmsorozatokban.

Zenei karrier

Mitchum zeneszerzőként és énekesként is bemutatkozott. Hivatásos énekesek helyett a filmbeli karaktereinek adta saját énekhangját, például A folyó, ahonnan nincs visszatérés (River of No Return), a Rachel és az idegen (Rachel and the Stranger) és A vadász éjszakája (The Night of the Hunter). A Capitol Records kiadta 1957-ben Calypso – is like so… c. albumát, melyen megmutatkozott a stílus jellegzetes kiejtése és szlengje is. Később a Thunder Road-hoz írt egy dalt, ami 69. lett a Billboard Pop Singles Chart-on.

Késői évek

Mitchum a megszokott stílusától eltérő szerepet alakított az 1970-ben készült Ryan nővére (Ryan’s Daughter) című filmben. A filmet Oscar-díjra is jelölték. Az 1970-es években több bűnügyi filmben szerepelt. 1982-ben Pennsylvaniába utazott egy újabb filmszerepért, ahol Delany edzőt kellett alakítania. 1983-ban egy kisebb sorozatban kapott szerepet, amelynek címe a The Winds of War. A sorozatban egy világháborús tengerésztisztet alakított. 1987-ben a Saturday Night Live (Szombat este élőben) vendége volt. 1988-ban a War and Remembranceben remekelt. 1991-ben megnyerte a életműve elismeréseként a National Board of Review of Motion Pictures-től és a Cecil B. DeMille-díjat a Golden Globe Awards-tól 1992-ben. Az 1990-es években már kevésbé volt aktív a filmművészetben.Martin Scorsese remake-jében, a Cape Fearben kapott szerepet. Utolsó alakítása egy James Dean-ről szóló dokumentumfilm volt (James Dean: Race with Destiny).

Halála

Mitchum 1997. július 1-jén hunyt el tüdőrák következtében fellépő komplikációkban, 57 év házasság után feleségét, 3 gyermekét és 2 unokáját hagyta hátra. James, Mitchum öccse 4 évvel később hunyt el.

Filmjei

• Thompson's Last Run (amerikai filmdráma, 93 perc, 1996)
• Tüzelj vissza! (amerikai vígjáték, 89 perc, 1995)
• Halott ember (amerikai-német filmdráma, 129 perc, 1995)
• Pakten (norvég filmdráma, 1995)
• A hazug szuka (amerikai filmdráma, 99 perc, 1993)
• Cape Fear - A Rettegés foka (amerikai thriller, 128 perc, 1991)
• Éjféli stoppos (amerikai akciófilm, 89 perc, 1990)
• Forrongó világ (amerikai filmsorozat, 1989)
• A sas felszáll (amerikai filmsorozat, 1989)
• Brotherhood of the Rose (amerikai thriller, 240 perc, 1989)
• Szellemes karácsony (amerikai vígjáték, 101 perc, 1988)
• Mr. North (amerikai vígjáték, 93 perc, 1988)
• Észak és Dél (amerikai kalandfilmsorozat, 1985)
• Reunion at Fairborough (amerikai filmdráma, 110 perc, 1985)
• Mária szerelmei (amerikai romantikus film, 103 perc, 1984)
• A nagykövet (amerikai filmdráma, 97 perc, 1984)
• Bajnokcsapat (amerikai filmdráma, 110 perc, 1982)
• A nagy álom (angol krimi, 99 perc, 1978)
• Az utolsó filmcézár (amerikai romantikus dráma, 122 perc, 1976)
• A Midway-i csata (amerikai háborús filmdráma, 130 perc, 1976)
• Kedvesem, isten veled (amerikai krimi, 95 perc, 1975)
• Jakuzák (amerikai-japán krimi, 108 perc, 1975)
• Eddie Coyle barátai (amerikai krimi, 102 perc, 1973)
• Az Isten haragja (amerikai western, 111 perc, 1972)
• Going Home (amerikai filmdráma, 97 perc, 1971)
• Ryan lánya (angol romantikus dráma, 187 perc, 1970)
• Jó fiúk, rossz fiúk (amerikai western-vígjáték, 91 perc, 1969)
• Az ifjú Billy Young (amerikai western, 89 perc, 1969)
• Titokzatos szertartás (angol filmdráma, 90 perc, 1968)
• Arnold, a bajkeverő (amerikai western, 116 perc, 1968)
• A pókerkirály (amerikai western, 103 perc, 1968)
• Lo sbarco di Anzio (olasz-amerikai történelmi dráma, 117 perc, 1968)
• Távoli nyugat (amerikai western, 122 perc, 1967)
• El Dorado (amerikai western, 121 perc, 1966)
• Melyik úton járjak? (amerikai vígjáték, 106 perc, 1964)
• Rampage (amerikai romantikus film, 98 perc, 1963)
• Rettegés foka (amerikai thriller, 105 perc, 1962)
• Ketten a hintán (amerikai vígjáték, 123 perc, 1962)
• Amikor utoljára láttam Archie-t (amerikai komédia, 98 perc, 1961)
• Másutt a fű zöldebb (angol vígjáték, 100 perc, 1960)
• Haza a dombról (amerikai filmdráma, 145 perc, 1960)
• The Sundowners (amerikai kalandfilm, 133 perc, 1960)
• Lángoló hegyek (angol háborús filmdráma, 105 perc, 1959)
• A csodálatos vidék (amerikai western, 123 perc, 1959)
• Mániákus motorosok (amerikai krimi, 92 perc, 1958)
• Ég tudja, Mr. Allison (amerikai akciófilm, 108 perc, 1957)
• Fire Down Below (angol-amerikai filmdráma, 116 perc, 1957)
• The Enemy Below (amerikai háborús filmdráma, 98 perc, 1957)
• Külügyi intrikák (amerikai thriller, 95 perc, 1956)
• Bandido (amerikai-mexikói kalandfilm, 92 perc, 1956)
• Nem úgy, mint egy idegen (amerikai filmdráma, 132 perc, 1955)
• A vadász éjszakája (amerikai filmdráma, 93 perc, 1955)
• A pisztolyos férfi (amerikai western, 83 perc, 1955)
• A folyó, ahonnan nincs visszatérés (amerikai western, 91 perc, 1954)
• She Couldn't Say No (amerikai filmdráma, 89 perc, 1954)
• Track of the Cat (amerikai dráma, 102 perc, 1954)
• Second Chance (amerikai thriller, 82 perc, 1953)
• Macao (amerikai kalandfilm, 77 perc, 1952)
• Angyalarc (amerikai játékfilm, 88 perc, 1952)
• One Minute to Zero (amerikai háborús filmdráma, 105 perc, 1952)
• The Lusty Men (amerikai western, 113 perc, 1952)
• Tipikus nő 7.0 (amerikai vígjáték, 120 perc, 1951)
• My Forbidden Past (amerikai filmdráma, 70 perc, 1951)
• The Racket (amerikai krimi, 88 perc, 1951)
• Where Danger Lives (amerikai thriller, 82 perc, 1950)
• Vera Cruz aranya (amerikai thriller, 71 perc, 1949)
• Holiday Affair (amerikai vígjáték, 87 perc, 1949)
• Véres hold (amerikai western, 88 perc, 1948)
• Rachel and the Stranger (amerikai kalandfilm, 80 perc, 1948)
• Kísért a múlt (amerikai filmdráma, 97 perc, 1947)
• Kereszttűz (amerikai krimi, 86 perc, 1947)
• Pursued (amerikai dráma, 101 perc, 1947)
• Ellenáramlat (amerikai romantikus dráma, 116 perc, 1946)
• Till the End of Time (amerikai romantikus dráma, 105 perc, 1946)
• The Locket (amerikai filmdráma, 85 perc, 1946)
• Story of G.I. Joe (amerikai dráma, 108 perc, 1945)
• West of the Pecos (amerikai western, 66 perc, 1945)
• 30 másodperc Tokió fölött (amerikai háborús filmdráma, 138 perc, 1944)
• Nevada (amerikai western, 62 perc, 1944)
• Girl Rush (amerikai vígjáték, 65 perc, 1944)

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Robert Mitchum című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Lee Server. Robert Mitchum: "Baby, I Don't Care". New York: St Martin's (2001). ISBN 0-312-26206-X 
• Mike Tomkies The Robert Mitchum Story, "It Sure Beats Working" Ballantine Books, 1972, ISBN 0-345-23484-7
• John Mitchum Them Ornery Mitchum Boys, The Adventures of Robert and John Mitchum, Creatures at Large, 1989, ISBN 0-940064-07-3
• TCM Film Guide, "Leading Men: The 50 Most Unforgettable Actors of the Studio Era", Chronicle Books, San Francisco, California, 2006, ISBN 0-8118-5467-1

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Mitchum témájú médiaállományokat.

• Robert Mitchum a PORT.hu-n (magyarul)
• Robert Mitchum az Internetes Szinkronadatbázisban (magyarul)
• Robert Mitchum az Internet Movie Database-ben (angolul)
• Robert Mitchum a Rotten Tomatoeson (angolul)