Sándor Emma

Sándor Emma
SzületettSchlesinger Emma
1863. március 17.[1][2][3]
Baja[3]
Elhunyt1958. november 22. (95 évesen)[1][2][3]
Kútvölgy[3]
Állampolgárságamagyar
HázastársaGruber Henrik
(h. 1883. január 14.–1910. július 16.)
Kodály Zoltán (h. 1910. augusztus 3.–1958. november 22.)
Foglalkozása
Halál okaemlőrák
SírhelyeFarkasréti temető (20. körönd-1-17/18)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Sándor Emma témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sándor Emma (született: Schlesinger Emma, férjezett nevén Gruber Henrikné Schlesinger Emma, majd Kodály Zoltánné Schlesinger Emma) (Baja, 1863. március 17.[6] – Budapest, 1958. november 22.[7]) magyar zeneszerző, műfordító. Sándor Pál országgyűlési képviselő testvére.

Élete

Zsidó családba született, édesapja Schlesinger Móric kereskedő, édesanyja Deutsch Sarolta[8] volt. Zongorázni és énekelni tanult, a századforduló környékén Budapest zenei életének legfontosabb személyiségeinek ismeretségét tudhatta magáénak. Zeneszerzést tanult 1903-tól Bartók Bélánál, majd 1905–06-ban Kodály Zoltánnál. Szerzeményeivel Londonban és Párizsban is nyert pályázatot. 1883. január 14-én feleségül ment Gruber Henrik kereskedőhöz,[9] majd 1910. augusztus 3-án Budapesten Kodály Zoltánnal kötött házasságot,[10] akivel élete hátralévő részét leélte, és segítette őt. Gyűjtött népdalokat, ő dolgozta fel a Magyar népzene 34. és 35. számait. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta. Számos ballada, népdal szövegét fordította le német nyelvre. Művei főként zongoraművek (Berceuse, Scherzo, Változatok).

Jegyzetek

  1. a b Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b BnF források (francia nyelven)
  3. a b c d FamilySearch (angol nyelven). (Hozzáférés: 2020. április 27.)
  4. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
  5. https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
  6. Születési bejegyzése a bajai izraelita hitközség születési akv. 17/1863. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
  7. Halálesete bejegyezve a Budapest XII. ker. polgári halotti akv. 1541/1958. folyószáma alatt.
  8. Katalin utónéven is.
  9. Házasságkötési bejegyzése Gruber Henrikkel a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 16/1883. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. december 23.)
  10. Móser Zoltán 1982: Moderato cantabile. Tiszatáj 36/12, 58.

Források

  • Eősze László: Kodály Zoltán életének krónikája. Budapest, 1977. Zeneműkiadó. ISBN 9633301793
  • Ittzésné Kövendi Kata: Kodály Zoltán nyomában Budapesten. Budapest, 2017. Magyar Kodály Társaság–Kodály Archívum, Budapest. ISBN 9789631298567
  • Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.  
Sírja a Farkasréti temetőben (20. körönd-1-17/18). Alkotó: Pátzay Pál.
Nemzetközi katalógusok
  • komolyzene Komolyzeneportál
  • Zsidóság Zsidóságportál