Sándoregyháza
| Sándoregyháza (Иваново / Ivanovo) | |||
 | |||
| A római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bánsági | ||
| Község | Pancsova | ||
| Rang | falu | ||
| Alapítás éve | 1876. | ||
| Irányítószám | 26223 | ||
| Körzethívószám | +381 13 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1053 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 22 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 68 m | ||
| Terület | 51,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 44° 44′ 10″, k. h. 20° 42′ 02″44.73611111, 20.7005555644.736111°N 20.700556°EKoordináták: é. sz. 44° 44′ 10″, k. h. 20° 42′ 02″44.73611111, 20.7005555644.736111°N 20.700556°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sándoregyháza témájú médiaállományokat. | |||
Sándoregyháza (szerbül Иваново / Ivanovo, németül Alexanderkirchen vagy Iwanowo) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben, Pancsova községben.
Fekvése
Pancsovától 18 km-re délre, a Duna bal partján fekszik.
Története
Sándoregyháza egyike a Dél-bánság három bukovinai székely településének (a másik kettő Székelykeve és Hertelendyfalva).
A falu 1876-ban az egykori Határőrvidéken, Ivanova község Duna által elpusztított területén települt. Először 200 bolgár és német család telepedett itt le a Bánság más területeiről, de az árvizek után hamarosan elhagyták a települést, majd 1883-1886. között bukovinai székely telepesek érkeztek Andrásfalváról (Măneuti) és Istensegíts (Tibeni) településről.
1888-ban és 1897-ben az árvíz a község határát újból elöntötte, ezért a Bukovinából érkezett székelyek nagy része visszatért Bukovinába, más részük a bácskai sváb és horvát falvakban húzódott meg, ahol későbbi időkben felszívódtak, beolvadtak.
A trianoni békeszerződésig Torontál vármegye Pancsovai járásához tartozott.
Népesség
1910-ben 2535 lakosából 1314 fő magyar, 424 fő német, 4 fő szlovák, 9 fő román, 3 fő horvát, 13 fő szerb, 763 fő egyéb (legnagyobbrészt bolgár) anyanyelvű volt. Ebből 2457 fő római katolikus, 13 fő görögkatolikus, 44 fő református, 4 fő ág. hitv. evangélikus, 10 fő görögkeleti ortodox, 2 fő izraelita vallású volt. A lakosok közül 1371 fő tudott írni és olvasni, 2087 lakos tudott magyarul.
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 | 2011 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 2169 | 2196 | 2066 | 1893 | 1947 | 1439 | 1131[2] | 1053[1] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Magyarok | 452 | 39,96 |
| Bolgárok | 307 | 27,14 |
| Szerbek | 223 | 19,71 |
| Jugoszlávok | 24 | 2,12 |
| Szlovákok | 15 | 1,32 |
| Macedónok | 13 | 1,14 |
| Horvátok | 9 | 0,79 |
| Románok | 5 | 0,44 |
| Szlovének | 4 | 0,35 |
| Németek | 4 | 0,35 |
| Montenegróiak | 3 | 0,26 |
| Muzulmánok | 2 | 0,17 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Jegyzetek
- ↑ a b 2011 Census of Population, Households and Dwellings in The Republic of Serbia: Ethnicity – Data by municipalities and cities. Belgrád: A Szerb Köztársaság Statisztikai Hivatala. 2012. ISBN 978-86-6161-023-3 Hozzáférés: 2017. október 9. (szerbül és angolul)
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Források
- Földi István: Mádéfalvától a Dunántúlig
Külső hivatkozások
- Sándoregyháza története Archiválva 2020. február 18-i dátummal a Wayback Machine-ben
Vajdaságportál
Szerbia-portál
