Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona

Ez a szócikk a sárospataki intézményről szól. Hasonló címmel lásd még: Református kollégium (egyértelműsítő lap).

Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona ( Sárospataki Református Kollégium Rákóczi Gimnázium Sárospataki Református Kollégium )
Alapítva	1531
Alapító	Perényi Péter
Hely	Magyarország, Sárospatak
Típus	gimnázium
Igazgató	Nagy-Baló Csaba
OM-azonosító	039227
Elérhetőség
Cím	3950 Sárospatak, Rákóczi út 1.
Elhelyezkedése
Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 21° 34′ 16″48.323146, 21.57112548.323146°N 21.571125°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 23″, k. h. 21° 34′ 16″48.323146, 21.57112548.323146°N 21.571125°E
A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma, Általános Iskolája és Diákotthona témájú médiaállományokat.

A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziuma Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében található, Sárospatakon. Ez az iskola az ország egyik legrégebben fennálló oktatási intézménye, 1531-ben, a reformáció szellemében alapította Perényi Péter koronaőr. Az évszázadok során hazánk számos nagy alakja töltötte diákévéveit az ország legnevesebb iskolái között számon tartott eme intézményben.

Története

Az iskolát 1531-ben Perényi Péter parancsára alapították. A Kollégium diákjaiból kerültek ki az 1848–49-es forradalom és szabadságharc legkeményebb irányítói közül többen. Az iskola híres volt magas műveltségű tanárairól, és azok európai szintű tanításáról. Működését a Perényiek után utódaik is támogatták. A „scholát” 1550-ben kollégiummá szervezték át. Ezek után sok külföldi tanár is oktatott Patakon. Újabb tantárgyakat kezdtek el tanítani, pl.: retorikát, dialektikát, teológiát, filozófiát, ógörögöt, latint és hébert is.

A kollégium pártfogói Dobó Ferenc, Perényi Zsófia, Lorántffy Mihály elhalálozása után sem szűntek meg, sőt amikor I. Rákóczi György erdélyi fejedelem lett, ő is gondoskodott a kollégiumról, s törvényeket hozott, amelyek szabályozták annak életét. Lorántffy Zsuzsanna férje végakaratának tekintette a kollégiummal való fokozott törődést. Patakra költözött, s felügyelte a várban és az iskolában folyó munkálatokat. Elhívta Comenius Amos Jánost, a híres magyar származású cseh–morva pedagógust, aki – saját szavaival élve – mindent vállalt „ennek a Rákóczi-Atheneumnak a jobbá tétele” érdekében.

Lorántffy Zsuzsanna halála után nem volt, aki támogassa a kollégiumot ezért annak létfeltételei romlottak. Amikor II. Rákóczi György erdélyi fejedelem özvegye Báthory Zsófia berendezkedett a Rákóczi-birtokon, azonnal fellépett a protestánsokkal szemben. Ennek következtében 1671-ben a kisebb diákok hazamentek, a nagyobbak pedig Gyulafehérvárra költöztek, s ott folytatták tanulmányaikat.

A kollégium 1682-ben újra megnyitotta kapuit a fiatalok előtt, ám kálváriájuk újra kezdődött, amikor 1687-ben Caprara császári tábornok kitiltotta őket a városból. A Rákóczi-szabadságharc kitörésekor a pataki diákok egy része kuruc katona lett, a többiek Orosz Pál generális jóvoltából megint birtokba vették a protestáns kollégiumot. 1781-ben megjelent II. József császár általános érvényű nyílt parancsa, a türelmi rendelet. A Regnum Marianum koncepció miatt a kollégium létét többé nem fenyegette veszély. 1791-ben az országgyűlés elfogadta azt a törvénycikket, amely szentesítette a protestánsok szabad vallásgyakorlását. Vay József a főiskola világi főgondnoka kezdeményezte a kétemeletes Nagykollégium megépítését; a kivitelező munka 1806-ban kezdődött, amelynek az eredménye egy kontytetős épület lett. A reformkor politikailag tájékozott fiatalságot talált Patakon, amely megértette az idők szavát. Az 1848–49-as harcokat ismét vállalták a kollégium diákjai, elkötelezték magukat a forradalom mellett. Bátran harcoltak „vörössipkások” néven, a tavaszi hadjáratban. A szabadságharc bukása nem rendítette meg az iskolát, sőt fellendítette azt. A gimnáziumban megszűnt az elemi oktatás, és nyolcosztályossá vált. 1857-ben megindult a tanítóképzés, a teológia és a jog mellett. A 19. század második felére a régi épületek eléggé rossz állapotba kerültek, ezért lebontották őket, a Berna-sor kivételével, majd elkészült a Nagykollégiumhoz csatlakozó gimnáziumi szárny. Az első világháborúban sok diákot és tanárt hívtak be katonának, közülük kilencvenen áldozták életüket. A második világháború megváltoztatta a kollégium tanítási rendjét. Később kezdett és hamarabb befejezett tanévek jöttek; a vakációk megszokott rendje is felborult. A háború borzasztó hatásai ellenére már 1944–45-ben a teológiai internátus néhány lakószobája, egyelőre alig harminc tanulóval, míg a gimnázium három tanulóval is munkához látott. Ez a későbbiekben megváltozott. Az iskola fokozatosan újra benépesült, ahogy múltak a napok, úgy növekedett a diákság és a tanárok létszáma. A megszokott módon, rendben folyt a tanítás. 1952-ben számos más egyházi iskolával együtt a Sárospataki Református Kollégiumot is államosították, s csaknem negyven éven át Rákóczi Gimnázium néven működött tovább.

Tagozatok

1. Angol nyelvi emelt szintű (négyosztályos)
2. Magyar–angol két tanítási nyelvű (ötosztályos)
3. Angol–informatika, emelt szintű (négyosztályos)
4. Biológia–kémia, emelt szintű (négyosztályos)

Nevezetes tanárai

Az intézményben a következő neves teológusok tanítottak:^[1]

A gimnázium híres diákjai

Érdekességek

A Református Kollégiumot a történelem során több jelzővel is emlegették. Az egyik legközismertebb a Bodrog-parti Athén. Csokonai Vitéz Mihály viszont a Múzsák székhelyeként emlegette. Legújabb címe a Magyar Cambridge, hiszen itt lehetett elsőként angol nyelvű diplomát szerezni az országban.

Jegyzetek

Könyvek

• Zoványi Jenő: Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon. Szerk. Ladányi Sándor. 3. jav., bőv. kiadás. Budapest: Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodája. 1977. ISBN 963-7030-15-8  

Honlapok

• http://church.lutheran.hu/reformatio/paroik.htm
• http://www.reformatus-sp.edu.hu
• http://sarospatak.varosom.hu/latnivalok/iskola/Sarospataki-Reformatus-Kollegium.html Archiválva 2012. május 22-i dátummal a Wayback Machine-ben

További információk

• Szombathi János: A' sáros-pataki ref. kollégiomnak rövid históriája, fő pátrónusainak, kurátorainak, professorainak laistromával; Nádaskay Ny., Sárospatak, 1827
• A Sárospataki Református Kollégium. Tanulmányok alapításának 450. évfordulójára; szerk. a Tiszáninneni Református Egyházkerület Elnöksége; Református Zsinati Iroda, Bp., 1981
• Barsi Ernő–Szabó Ernő: A pataki kollégium zenei krónikája; Zeneműkiadó, Bp., 1984
• Bajkó Mátyás: A magyarországi és az erdélyi protestáns kollégiumok 1777 és 1848 között. Sárospatakon, Debrecenben, Pápán, Nagyenyeden, Marosvásárhelyen, Kolozsváron, Pozsonyban, Eperjesen; magánkiadás, Debrecen, 1992
• A pataki szellem; Pataki Diákok Miskolci Baráti Köre, Miskolc, 1994 (Pataki füzetek)
• Fehér Erzsébet: Pataki diákhistóriák. Adalékok a kollégium történetéhez; Sárospataki Ny., Sárospatak, 1996
• A Sárospataki Református Kollégium 1618-as rendszabályai és 1620-as törvényei. A latin szövegek és magyar fordításuk; latin szöveggond. ford., jegyz. Szentimrei Mihály; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, 1996
• Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium gazdaságtörténete, 1800–1919; Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Sárospatak, 1996
• Hörcsik Richárd: A Sárospataki Református Kollégium diákjai, 1617–1777; sajtó alá rend. Dienes Dénes; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, 1998
• „A mi kollégiumunk él…”. A Sárospataki Református Kollégium Alapítvány első tíz éve, 1989–1998; szerk. Bolvári-Takács Gábor; Sárospataki Református Kollégium Alapítvány, Sárospatak, 1999
• Adaléktár. Dokumentumok a Sárospataki Református Kollégium Adattárában; sajtó alá rend. és szerk. Deák Istvánné, Laczkó Gabriella, Misák Marianna; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjtemény, Sárospatak, 2000 (Acta Patakina)
• Ugrai János: Professzorok a "pataki reformkorban". A sárospataki kollégium és négy tanára a XIX. század első harmadában; Új Helikon, Budapest, 2007
• Ugrai János: Önállóság és kiszolgáltatottság. A Sárospataki Református Kollégium működése, 1793–1830; L'Harmattan, Bp., 2007 (A múlt ösvényén)
• Sárospataki Református Kollégium Alapítvány, 1989–2009; szerk. Szabó Csaba; Sárospataki Református Kollégium Alapítvány, Sárospatak–Bp., 2009
• Az utolsó szögig. A Sárospataki Református Kollégium gazdálkodásának átvilágítása 1815-ből; sajtó alá rend., szerk., jegy. Ugrai János; Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményei, Sárospatak, 2009 (Acta Patakina)
• Comenius és Európa; szerkbiz. Földy Ferenc, Kiss Ferenc, Kováts Dániel; Magyar Comenius Társaság, Sárospatak, 2012
• Dienes Dénes–Ugrai János: A Sárospataki Református Kollégium története; Hernád, Sárospatak, 2013
• Kiss Endre József: Bodrog-parti könyvesház; Hernád, Sárospatak, 2016