Sédu

A cikk ékírásos karaktereket tartalmaz. Speciális támogatás nélkül az ékjelek helyén négyszög, kérdőjel vagy más értelmetlen jel áll.

A sédu (akkád sédum, sumer: alad, ékírással 𒀭𒆘, DLAM×BAD, AN.KAL×BAD) a mezopotámiai négyes lélekfogalom egyik eleme, az életerő hordozója. Az embernek a megszemélyesített hímnemű sédu védőszellem adja. Nőnemű ellentétpárja a lamasszu. Eredetileg Ninurta egyik megjelenési formája, majd önálló fogalom.

Etimológia

A lélek fogalmának leírására is használták, akár általános, akár konkrét értelemben (a lélek, egy lélek). Mindkettőt a šēdu szóval fejezték ki, de több különböző írásjelet használtak.

  1. 𒆗 vagy 𒄨 = sumer alad2 vagy šedu.[1] Jelentése: „lélek”.[2] Az akkádban mindkettő šēdu.
  2. 𒆘 sumer alad,[3] akkádul ez is šēdu.
  3. sumer šedu2, akkád šēdu.
  4. sumer šedu3, akkád šēdu.

A másik két lélekforma az ilu és istaru.

A sédu szerepe valószínűleg az egyén életerejének, nemi képességeinek kifejezése. Ezt támasztja alá, hogy a „büszkeség” jelentésű bastu (𒌨) akkád szó (sumer teš2, azonos jelentéssel)[4] időnként helyettesíti a sédu kifejezést. Másik sumer megfelelője, az alad szintén megerősíti ezt, talán ez a sumer szó a sémi „nemzeni” jelentésű alādu szóval is kapcsolatban van. Azonban az alādu szót a sumerek és az akkádok is a peš különböző változataival írták (𒄫 peš, 𒊯 peš4, 𒆒 peš5, 𒆓 peš6),[5] míg a lélek más hangalakú szavaira szintén egységesen más jeleket használtak. Ez a lélekfogalom rokonának látszik a hasonló etimológiai gyökerű latin genius fogalmának.

Ábrázolása

Bikatestű, szárnyas, szakállas emberfejű lényként ábrázolták. Templomok és paloták kapuinak őrzőjeként tűnik fel, általában párban – talán mivel fogalma szorosan kötődik Lamasszuhoz – ma Lamasszu és Séduként tartják őket nyilván, bár Lamasszu nőnemű, a lényeknek mindkettője viszont szakállas.

A páros egyik tagja Dúr-Sarrukínból, az M-fal K-kapujáról (Louvre)
A páros másik tagja Dúr-Sarrukínból, az M-fal K-kapujáról (Louvre)

Lásd még

  • Lamma
  • Lamasszu

Források

  • ↑ EPSD: šedu. [2006. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 2.)
  • ↑ EPSD: alad
  • ↑ EPSD: alad. [2006. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 2.)
  • ↑ EPSD: teš. [2006. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 2.)
  • ↑ EPSD: peš. [2006. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. április 2.)
    • A. Leo Oppenheim: Az ókori Mezopotámia. 2. kiad. Budapest: Gondolat. 1982. ISBN 963 281 151 8  
    • Ókori keleti történeti chrestomathia., Szerk.: Harmatta János, Budapest: Osiris. ISSN 1218 9855 (2003). ISBN 963 389 425 5 
    Commons:Category:Shedu
    A Wikimédia Commons tartalmaz Sédu témájú médiaállományokat.