Sabine Devieilhe

Sabine Devieilhe
Született	1985. december 12. (38 éves)[1][2] Ifs
Állampolgársága	francia
Házastársa	Raphaël Pichon
Foglalkozása	operaénekes színész
Iskolái	Párizsi Konzervatórium Conservatoire de Rennes Lycée Malherbe
Zenei pályafutása
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Hangszer	énekhang
Hang	szoprán
weboldal Facebook IMDb
A Wikimédia Commons tartalmaz Sabine Devieilhe témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sabine Devieilhe (Ifs, 1985. december 12. –) francia operaénekes (koloratúrszoprán).

Élete, munkássága

Devieilhe Ifsben, egy Caenhez közeli kisvárosban született, négy lánytestvér közül a harmadikként. Szülei gyógypedagógusok voltak, zeneszeretők. A legidősebb nővér hegedűtanár lett Firenzében. Sabine Devieilhe tehetséget mutatott a helyi zeneiskolában, majd 12 éves korában beiratkozott a Caeni Konzervatóriumba, közben a Caeni Malherbe középiskolában tanult. Először gordonkatanulmányokba kezdett, de a tanárai azt javasolták, hogy tanuljon énekelni is. Értségi után a Rennes-i Egyetemen zenetudományt és népzenetudományt tanult, miközben egyik tanára, Martine Surais ösztönzésére számos helyi operaprodukcióban is fellépett a kórusban. Ezután a Párizsi Konzervatórium következett, ahol Pierre Mervan osztályában tanult. 2011-ben végzett első díjjal, a zsűri gratulációjával.

2011-ben kezdődtek a fellépései, először az Atelier Lyrique of Tourcoingben szerepelt, Bellini Alvjárójában Aminát énekelte. Ezután a La Chaise-Dieu Fesztiválon aratott sikert, majd 2012-ben Mozart gyermekkori operájában, Az álruhás kertészlányban lépett fel Serpetta szerepében. A Montpellier-i Operában Léo Delibes Lakmé című operája címszerepét énekelte, amit 2014 januárjában a párizsi Opéra Comique-ban is eljátszott. A nagy áttörést ez a szerep hozta meg számára, a kritika Natalie Dessay örökösének nevezte. Másik nagy korai szerepe 2013-ban Mozart Varázsfuvolájában az Éj királynője volt az Opéra National de Lyonban, amivel 2015 márciusában Párizsban, az Opéra Bastille-ben is bemutatkozott. 2019-ben debütált a New York-i Carnegie Hall Weill Recital Halljában, Debussy és köre dalait énekelte, Mathieu Pordoy zongoraművész kísérte. A produkció egyértelmű kritikai elismerést kapott.

2013-ban szerződött az Erato kiadóhoz, és még ebben az évben megjelent első lemeze. A Le Grand Théâtre de l'Amour című kiadványon Jean-Philippe Rameau operáiból énekelt, a Les Ambassadeurs együttest Alexis Kossenko vezényelte. A kiadónál ettől kezdve az operai fellépések mellett számos kiváló előadóalbumot készített.

2013-ban megkapta a Victoires de la musique classique francia klasszikus zenei díj Révélation Artiste Lyrique címét, 2015-ben és 2018-ban pedig az Artiste lyrique de l'année címet. Róla nevezték el a 33346 Sabinedevieilhe aszteroidát.

Felvételei

Az AllMusic nyilvántartása alapján.

Jegyzetek

Források

• James Manheim: Sabine Devieilhe: Biography by James Manheim. allmusic.com. (angolul) AllMusic (2020) (Hozzáférés: 2020. október 17.)
• Alain Duault: Portrait : Sabine Devieilhe, la nouvelle Dessay. opera-online.com (franciául) (2014. január 21.) (Hozzáférés: 2020. október 17.)
• Corinna da Fonseca-Wollheim: Review: A Rising French Singer Makes a Delicately Brilliant Debut. nytimes.com. (angolul) The New York Times (2019. január 18.) (Hozzáférés: 2020. október 17.)
• (33346) Sabinedevieilhe = 1998 XD14 = 2000 EF139. www.minorplanetcenter.net. (angolul) The Minor Planet Center (2020) (Hozzáférés: 2020. október 17.)
• Sabine Devieilhe: Discography. allmusic.com. (angolul) AllMusic (2020) (Hozzáférés: 2020. október 17.)