Salzach

Salzach
A Salzach völgye Werfennél, háttérben a Magas-Tauern látszik
Közigazgatás
Országok	Ausztria,  Németország
Osztrák tartományok	Salzburg, Felső-Ausztria
Német tartományok	Bajorország
Földrajzi adatok
Hossz	225 km
Forrásszint	2300 m
Vízhozam	250 m³/s
Vízgyűjtő terület	6700 km²
Forrás	Kitzbüheli-Alpok (Krimml, Salzburg, Ausztria)
é. sz. 47° 18′ 00″, k. h. 12° 06′ 56″47.3, 12.115747.300000°N 12.115700°E
Torkolat	Inn (Haimingnál, Németország és Ausztria) → Duna → Fekete-tenger
é. sz. 48° 12′ 29″, k. h. 12° 55′ 45″48.2081, 12.929148.208100°N 12.929100°E
Elhelyezkedése
A Salzach a jobbszélső
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzach témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Salzach 225 km-es hosszával az Inn leghosszabb mellékfolyója. Útjának nagy részét Ausztriában teszi meg, az utolsó 59 km-es szakaszán határfolyó Ausztria és Németország között.

Nevének eredete

Neve a német Salz (só) szóból ered, mivel a 19. századig vizén szállították a sót. 1791-ben még Salza volt a neve, amelyet ma egy alsó-ausztriai folyó visel. Régebbi nevei: Iuarum, Viarum, Igonta.

Futása

A Salzach a Kitzbüheli-Alpokban ered 2300 méteres magasságban, Krimml közelében. Schwarzach-ig széles völgyben folyik keleti irányban, majd ezután északnak fordulva a Paß Luegnél töri át az Alpok északi hegyláncait. Alsó szakaszán keresztülfolyik Hallein és Salzburg városán, majd 344 méteres magasságban Haimingnál torkollik az Innbe.

Árvizek

A fenti adatok alapján Salzach egyike a legnagyobb osztrák és bajor folyóknak. Kedvezőtlen időjárási körülmények között, a hegyvidéki vízgyűjtőkön bekövetkező tartós esőzés hatására a jelentős árhullámok vonulnak le rövid idő alatt rajta.

Az áradások a június és szeptember közötti időszakra jellemzőek, kevésbé a téli hónapokban. Talán minden idők legnagyobb árvize 1786. június 25-én vonult le, elöntve Salzburg óvárosát. Egy emléktábla szerint az 1571 májusában bekövetkezett áradások 2226 ember halálát okozták, majd a következő év júliusban történt árvíz 13 házat és pajtát vitt el. A legutóbbi idők legnagyobb árvizei az 1899. augusztus-szeptemberi árvíz volt, amely a 2300–2500 m³/s vízhozamával 1899. szeptember 14-én elöntötte a várost.

1920. szeptember 7-én a vízhozam 2200 m³/s volt. Ez időig a mértékadónak tekintett 2002. augusztus 12-ei árvíz 8,30 m-el állt 10 cm-el a kritikusnak mondott szint alatt elöntve a belvárost. A 2013. június 1–2-án bekövetkezett árvíz a 2002-est megközelítő vízhozammal vonult le.

Salzburg város területén belül mértékadó vízhozamok közül a 2300 m³ másodpercenkénti vízhozam elöntés mentesen tud levonulni, a 100 éves árhullám vízhozama pedig 3.100 m³/s, vagy a feletti árhullám. A ritka téli árhullámok közül a 2002. március 21-én levonult árhullám vízhozama 1060 m³/s volt, amely kb. 2 évente az év más időszakában megjelenő nagyvizek szintjét éri csak el, azonban a márciusi időszakban csak 100 évente ha egyszer jelentkezik.

Mellékvizei

Felső és középső szakaszán: Putzengraben, Krimmler Ache, Obersulzbach, Dürnbach, Untersulzbach, Habach, Mühlbach, Hollersbach, Felberbach, Stubache, Kapruner Ache, Fuscher Ache, Rauriser Ache, Gasteiner Ache, Großarlbach, Kleinarlbach, Fritzbach

Alsó szakaszán: Lammer, Almbach, Torrener Bach, Tauglbach, Königsseeache, Saalach, illetve bajor oldalon a Sur és a Götzinger Ache.

Legnagyobb mellékfolyója a Saalach.

Települések a folyó mentén

• Mittersill
• St. Johann im Pongau
• Bischofshofen
• Golling an der Salzach
• Werfen
• Hallein
• Puch bei Hallein
• Salzburg
• Freilassing
• Laufen és Oberndorf
• Tittmoning
• Burghausen