Sara Teasdale

Sara Teasdale
1910 körül készült fénykép
1910 körül készült fénykép
Született1884. augusztus 8.[1][2][3][4][5]
Saint Louis[6]
Elhunyt1933. január 29. (48 évesen)[1][2][3][4][5]
New York
Állampolgárságaamerikai
HázastársaErnst B. Filsinger
Foglalkozása
IskoláiMary Institute and St. Louis Country Day School
KitüntetéseiPulitzer Prize for Poetry (1918)[7]
Halál okakábítószer-túladagolás
SírhelyeBellefontaine Temető
A Wikimédia Commons tartalmaz Sara Teasdale témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sara Teasdale (Saint Louis, Missouri, 1884. augusztus 8. – New York, 1933. január 29.) amerikai költő. Leánykori neve Sarah Trevor Teasdale, melyet 1914-ben Sara Teasdale Filsinger-re változtatott a házassága után.

Életrajz

Teasdale gyermekkorában

Teasdale 1884. augusztus 8-án született. Gyenge egészségi állapota miatt 9 éves koráig magántanuló volt, majd csak 10 évesen kezdett el iskolába járni. 1898-ban Mary Institute nevű iskolában tanult, majd 1899-ben átíratták a Hosmer Hall-ra, ahol 1903-ban végzett. A Teasdale család eleinte a 3668 Lindell Blvd címen lakott, majd átköltöztek erre a címre: 38 Kingsbury Place in St. Louis, Missouri. Mind a két házat, amiben laktak, Sara édesanyja tervezte meg. A Kingsbury Place-en lévő ház második emeletén volt Sara saját lakosztálya.[8]

1904 és 1907 között, Teasdale tagja volt a "The Potters" nevű művészcsoportnak, melyet Lillie Rose Ernst vezetett. A csoport fiatal húszas éveit élő női alkotókból állt.

Teasdale első verse William Marion Reedy Reedy's Mirror nevű irodalmi folyóiratában jelent meg 1907-ben. Az első verseskötetét, a Sonnets to Duse and Other Poems, szintén 1907-ben adták ki.

Teasdale második kötete, Helen of Troy and Other Poems 1911-ben került kiadásra. Pozitív kritikákat kapott, melyekben dicsérték a költő készségeit és romantikus témaválasztását.

1911 és 1914 között több udvarlója is akadt, beleértve Vachel Lindsay költőt is, aki őszinte szerelmet érzett Sara iránt, viszont a hölgy ezt nem viszonozta, gondolván, hogy a férfi nem tudna neki biztos anyagi helyzetet teremteni. Majd később Ernst Filsinger-hez ment feleségül 1914. december 19-én.

Teasdale harmadik verseskötete 1915-ben jelent meg Rivers to the Sea néven. Igazi bestseller volt és máig is az. 1916-ban férjével New York-ba költözött.

1918-ban Pulitzer-díjat kapott az ő 1917-ben kiadott Love Songs verseskötetéért.

Filsinger gyakran járt üzleti úton, ami miatt Teasdale egyre inkább csak magányosan és egyedül érezte magát. 1926-ban Teasdale három hónapra másik államba költözött, ahol a válását tervezte. Erről nem tájékoztatta férjét. Végül a válás után a korábbi New York-i lakhelyétől két háztömbre lévő lakásba költözött vissza. Vachel Lindsay-vel ismét kapcsolatba került, viszont ekkora már a férfinek családja volt.

1933-ban gyógyszer túladagolással öngyilkos lett.

Teasdale öngyilkossága

Sara Teasdale, 1914

Szóbeszédek úgy járják, hogy Teasdale öngyilkosságához köthető az általa írt "I Shall Not Care" című vers, mely egy búcsúlevélként is szolgálhat. Ennek oka többek között a nyomott, keserű hangvétele. A városi legendák szerint, a vers egy volt szerelmének íródott és bár Sara halálához fűzik, a mű 1915-ben került kiadásra a Rivers to the Sea verseskötetben, 18 évvel öngyilkossága előtt.

I Shall Not Care

WHEN I am dead and over me bright April

Shakes out her rain-drenched hair,
Tho' you should lean above me broken-hearted,
I shall not care.

I shall have peace, as leafy trees are peaceful

When rain bends down the bough,
And I shall be more silent and cold-hearted
Than you are now.

Jegyzetek

  1. a b Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. The Feminist Companion to Literature in English, 1060
  7. http://www.pulitzer.org/awards/1918, 2015. augusztus 5.
  8. https://archive.org/details/LiterarySt.Louis

Források

Nemzetközi katalógusok
  • VIAF: 45098494
  • LCCN: n50016847
  • ISNI: 0000 0000 8124 0460
  • GND: 118801538
  • SUDOC: 028676432
  • NKCS: xx0165765
  • BNF: cb12046271s
  • ICCU: TO0V301339
  • KKT: 00653543
  • BIBSYS: 90128239
  • Irodalom Irodalomportál
  • USA USA-portál