Sayil

Sayil
Lakói	maják
Ország	Mexikó
Terület	2,8621 km²
Világörökség-azonosító	791-002
Elhelyezkedése
Sayil Pozíció Yucatán térképén
é. sz. 20° 10′ 42″, ny. h. 89° 39′ 08″20.178333333333, -89.65222222222220.178333°N 89.652222°WKoordináták: é. sz. 20° 10′ 42″, ny. h. 89° 39′ 08″20.178333333333, -89.65222222222220.178333°N 89.652222°W
A Wikimédia Commons tartalmaz Sayil témájú médiaállományokat.

Sayil egy maja régészeti lelőhely délkelet-Mexikóban, Yucatán államban. Neve a maja nyelvből származik, jelentése „(egy bizonyos fajta levélvágó) hangyák helye”. Uxmal és Kabáh mellett a Puuc régió egyik legjelentősebb városa volt. A klasszikus kor végén, a 900-as év körül érte el fénypontját: ekkor mintegy 5 km²-es területén és annak környezetében 17 000-en élhettek. Virágzását többek között annak köszönheti, hogy egy mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas völgyben fekszik.^[1]

Leírás

Sayil a Yucatán-félsziget és azon belül Yucatán állam nyugati részén, Oxkutzcab község területén található. Közelében több maja lelőhely is található: északra Kabáh, keletre pedig Xlapak és Labná. Sayil legjellegzetesebb épülete, a palota a mai országúthoz közel, attól délre található, a palotától pedig egy sacbé vezet egy másik, körülbelül 1 km-re délre elhelyezkedő épülethez. Az egykori település eköré a sacbé köré volt szervezve: az út közelében több kőépület-csoport állt, ezek között pedig a köznép fából és pálmából épült házai sorakoztak, azok között pedig termőterületek terültek el.^[1] Mivel azonban a felszíni vizek a talaj szerkezete következtében teljes egészében elszivárogtak, ezért a lakóknak mély lyukakat (chultúnokat) kellett fúrniuk a köves talajba, ahol a víz össze tudott gyűlni.^[2]

A háromszintes és mintegy 70 szobával rendelkező, kőmozaikos díszítésű^[3] palota egyrészt a kormányzó és családjának lakhelye volt, másrészt itt kapott helyet az adminisztráció is. A „kilátó”-nak nevezett lépcsőzetes, magas épület valójában egy templom volt, amelynek közelében a város piaca feküdt. Délen helyezkedett el az úgynevezett déli palota és egy labdajátékpálya is.^[1]

Képek

• 
  1841-es rajz
• 
  A „kilátó”
• 
  A palota
• 
  Részletek

Források