Sivatagi éghajlat

 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.

A sivatagi éghajlaton belül két változat van:

  • forró sivatagi éghajlat (BWh)
  • a hideg sivatagi éghajlat (BWk)
Sivatagi éghajlatú területek
  BWh (forró sivatagi éghajlat)
  BWk (hideg sivatagi éghajlat)

Az előbbi a térítői övbe tartozó forró sivatagi éghajlatot, az utóbbi a mérsékelt övbe, a szélsőségesen szárazföldi övbe tartozó mérsékelt övi sivatagi éghajlatot jelöli.

A két éghajlat közös jellemzői a magas légnyomás, a rendkívül alacsony csapadékmennyiség, a nagy napi és évi közepes hőingás, valamint az ezekből következő gyér vagy hiányzó növénytakaró, terméktelen homokból vagy kőzettörmelékből álló sivatagi talajok.[1]

Éghajlat

Szabha, Líbia
(forró sivatagi égh.)
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
7
 
 
19
6
 
 
0
 
 
21
8
 
 
10
 
 
26
12
 
 
7
 
 
32
17
 
 
1
 
 
36
22
 
 
0
 
 
39
25
 
 
0
 
 
39
25
 
 
0
 
 
39
25
 
 
0
 
 
38
24
 
 
0
 
 
29
19
 
 
1
 
 
26
12
 
 
1
 
 
20
7
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: World Weather Online
Angolszász mértékegységekkel
JFMÁMJJASzOND
 
 
0.3
 
 
66
43
 
 
0
 
 
70
46
 
 
0.4
 
 
79
54
 
 
0.3
 
 
90
63
 
 
0
 
 
97
72
 
 
0
 
 
102
77
 
 
0
 
 
102
77
 
 
0
 
 
102
77
 
 
0
 
 
100
75
 
 
0
 
 
84
66
 
 
0
 
 
79
54
 
 
0
 
 
68
45
Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben
A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve
Leh, India
(hideg sivatagi égh.)
Klímadiagram (magyarázat)
J
F
M
Á
M
J
J
A
Sz
O
N
D
 
 
9.5
 
 
−2
−14
 
 
8.1
 
 
2
−11
 
 
11
 
 
7
−6
 
 
9.1
 
 
12
−1
 
 
9
 
 
16
3
 
 
3.5
 
 
22
7
 
 
15
 
 
25
11
 
 
15
 
 
25
10
 
 
9
 
 
22
6
 
 
7.5
 
 
15
−1
 
 
3.6
 
 
8
−7
 
 
4.6
 
 
2
−12
Átlagos max. és min. hőmérséklet °C-ban
A csapadékmennyiség mm-ben kifejezve
Forrás: [2]
Angolszász mértékegységekkel
JFMÁMJJASzOND
 
 
0.4
 
 
28
6
 
 
0.3
 
 
35
12
 
 
0.4
 
 
44
21
 
 
0.4
 
 
54
30
 
 
0.4
 
 
61
38
 
 
0.1
 
 
71
45
 
 
0.6
 
 
77
51
 
 
0.6
 
 
78
50
 
 
0.4
 
 
71
42
 
 
0.3
 
 
58
30
 
 
0.1
 
 
46
20
 
 
0.2
 
 
36
11
Átlagos max. és min. hőmérséklet °F-ben
A csapadékmennyiség hüvelykben kifejezve

E területek jellemzője, hogy a leszálló légmozgás miatt nagyon kevés csapadék van. Mennyisége nem haladja még az évi 250 mm-t. Néhány sivatagban évekig sem hullik eső. A hőmérséklet a trópusi sivatagokban egész évben nagyon magas, a mérsékelt övi sivatagokat rendkívül forró nyár és zord tél jellemzi. Az évi közepes hőingás a trópusi sivatagokban kicsi (a mérsékelt öviben magas), de a napi mindkettőben nagyon magas. Az erős napsugárzás miatt nappal 50 fok is lehet, de a felhők hiánya miatt az éjszaka akár fagypont alá is süllyedhet.[1]

A folyók vízjárása időszakos.

Felszíne

Felszínét többnyire kőtörmelék, kavics vagy kötetlen homok borítja. Rajta gyér elrendeződésű növényzet él. Legfeljebb a sivatagok szélein és az oázisokban lehet találni sűrűbb növénytakarót. Az oázisok a sivatagnak olyan területei, ahol a talaj vizet tartalmaz. Az emberi élet sivatagi nyomait is főként itt fedezhetjük fel.[1]

Érdekesség

Hosszú ideig a Földön eddig a legmagasabbnak hitt addig mért felszíni hőmérsékletet, az 58 °C-ot trópusi sivatagi éghajlaton mérték Líbiában, El Azizia városában. Ma már az 56,7 °C-ot tekintjük a rekordnak.[3]

Néhány túlélési "stratégia"

Növények

  • Egyes növények mag állapotban vészelik át a szárazságot. Amikor az eső esik 3-4 hét alatt új növényekké nőnek.
  • Néhány növény levelét tövisekre cserélte, hogy csökkentse a párolgást.
  • Levelükben, szárukban esetleg a gyökerükben is vizet raktároznak. (pozsgások)

Állatok

teve
  • A hátán vastag bunda található, amely védi a napsugárzástól.
  • Térdén és bokáján vastag szaruréteg védi a forró homoktól pihenéskor.
  • Sűrű szempillája és elzárható orrlyuka szintén védi, ha homokvihar támad.
sivatagi ugróegér és sivatagi róka
  • Homokszínű szőrzetük jól szigetel.
  • Nagy méretű fülkagylóik segítik a hőleadást.
  • Szőrös talpuk megakadályozza, hogy elsüllyedjenek.

Jegyzetek

  1. ↑ a b c Nagy Balázs - Nemerkényi Antal - Sárfalvi Béla - Ütőné Visi Judit: Földrajz 9. Nemzedékek Tudása, ISBN 978-963-19-7416-4
  2. ↑ Archived copy. [2018. február 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. augusztus 16.)
  3. ↑ Archivált másolat. [2012. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. november 12.)
Nemzetközi katalógusok
  • Földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Ez a klimatológiai/meteorológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
Sablon:Köppen-osztályozás
  • m
  • v
  • sz
Éghajlati típusok Köppen-osztályozásán
„A” csoport
(trópusi)
  • Trópusi esőerdő (Af)
  • Trópusi monszun (Am)
  • Trópusi szavanna (Aw, As)
„B” csoport
(száraz)
  • Sivatagi (BWh, BWk)
  • Félszáraz (BSh, BSk)
„C” csoport
(meleg-mérsékelt)
  • Nedves szubtrópusi (Cfa, Cwa)
  • Óceáni (Cfb, Cwb, Cfc, Cwc)
  • Mediterrán (Csa, Csb, Csc)
„D” csoport
(kontinentális-boreális)
  • Nedves kontinentális (Dfa, Dwa, Dfb, Dwb)
  • Száraz kontinentális (Dsa, Dsb, Dsc)
  • Szubarktikus (Dfc, Dwc, Dfd, Dwd, Dsc, Dsd)
„E” csoport
(poláris és magashegységi)
  • Tundra (ET)
  • Örök fagy (EF)
  • Alpesi (ET, EF)
Térképen
Köppen-Geiger-féle éghajlati osztályozás. Az első betűkód az éghajlati főöv, a 2. kód a csapadéké, a 3. kód a hőmérsékleté.