Sosnowiec

Sosnowiec címere

Sosnowiec zászlaja

Közigazgatás

Ország

Lengyelország

Vajdaság

sziléziai

Rang

járási jogú város

Polgármester

Arkadiusz Chęciński

Irányítószám

41-200

Körzethívószám

(+48) 32

Rendszám

SO 00001-től SO 99999-ig

Testvérvárosok

Lista

Szucsáva
Casablanca
Roubaix
Komárom
Dziwnów
Derhachi
Idar-Oberstein
Les Mureaux

Népesség

Teljes népesség

193 660 fő (2021. márc. 31.)^[1]

Népsűrűség

2 122,07 fő/km²

Földrajzi adatok

Tszf. magasság

250 m

Terület

91,26 km²

Időzóna

CET, UTC+1

Elhelyezkedése

é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′50.3, 19.16666666666750.300000°N 19.166667°EKoordináták: é. sz. 50° 18′, k. h. 19° 10′50.3, 19.16666666666750.300000°N 19.166667°E

Sosnowiec weboldala

A Wikimédia Commons tartalmaz Sosnowiec témájú médiaállományokat.

Sosnowiec (kiejtése^ⓘ, IPA: [sɔsˈnɔvʲɛʦ], németül: Sosnowitz) város Lengyelország délnyugati részén, a Sziléziai vajdaságban, a felső-sziléziai ipari körzet központja. A Dąbrowai-medence legfontosabb városa. 1992-ben a katolikus egyház adminisztrációs reformja keretében az újonnan kialakított Sosnowieci egyházmegye székvárosa lett. Sosnowiec, bár a sziléziai vajdaság része, Kis-Lengyelország része, nem pedig Szilézia.

Földrajz

Helyzete

Sosnowiec a Sziléziai-fennsíkon, a Dąbrowai-medencében helyezkedik el. Geológiai szempontból Sosnowiec a felső-sziléziai szénmezőn fekszik, mely az egész felső-sziléziai ipari körzetet, valamint a rybniki szénvidéket felöleli. a következő városokkal határos: Katowice, Mysłowice, Jaworzno, Sławków, Dąbrowa Górnicza, Będzin, Czeladź.

Folyók és vízfolyások

Biała Przemsza
Bobrek
Brynica
Czarna Przemsza
Rawa
Potok Zagórski

Víztározók és tavak

Balaton
Leśna
Stawiki w Sosnowcu Starym Sosnowcu

Városrészek

Dębowa Góra,
Jęzor,
Kazimierz Górniczy,
Klimontów,
Maczki,
Milowice,
Modrzejów,
Niwka,
Ostra Górka,
Ostrowy Górnicze,
Pogoń,
Porąbka,
Radocha,
Rudna,
Sielec,
Stary Sosnowiec,
Środula,
Śródmieście,
Zagórze

Története

A város nevét a fenyőerdőkről kapta, melyek 1830-ig a területén nőttek. A város eredeti neve Sosnowice volt.

Legrégebbi ismert említését 1123-ban, de biztosan a mai város helyén állt falvak: Milowice, Klimontowa, Zagórz említését egy 1228-ban kelt oklevélből ismerjük és más említéseket is a 13. századból. Városi privilégiumokkal rövid ideig Modrzejów (ma Sosnowiec része) rendelkezett a 18. században, majd 1902-től, ami az első ilyen gesztus volt a Kongresszusi Lengyelországban a januári felkelés után. Amikor 1902-ben Sosnowiec "falut" városi rangra emelte a cári adminisztráció, 61 ezer lakosa, saját sajtója, hivatásos színháza, fejlett egészségügyi hálózata volt. A városban történt események közül a felkelésen kívül érdemes megemlíteni a (Varsóval együtt) első május elsejei tüntetést. Az a nyomás, amit ezek a tények jelentettek a cári hatóságokra, jól magyarázzák, hogy a cárellenes megmozdulások dacára miért kapott elsőként városi jogokat Sosnowiec a felkelés után.