Stájerország

Stájerország (Steiermark)
Stájerország címere Stájerország zászlaja
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Székhely	Graz
Legnagyobb város	Graz
Kormányzó	Franz Voves (SPÖ)
ISO 3166-2	AT-6
Népesség
Teljes népesség	1 246 395 fő (2020. jan. 1.)[1]
Rangsorban	4.
Népsűrűség	74 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	200 2995 m
Legmagasabb pont	Dachstein 2995 m
Terület	16 391,93 km²
Rangsorban	2.
Időzóna	CET, UTC+1
Járásai
Elhelyezkedése
Stájerország weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Stájerország témájú médiaállományokat.

Stájerország (németül Steiermark, szlovénül és horvátul Štajerska, vendül Štájersko) Ausztria egyik tartománya, székhelye Graz.

Földrajza

Fekvése

Határos északon Alsó-Ausztriával, északnyugaton Felső-Ausztriával, nyugaton Salzburggal, délnyugaton Karintiával, délkeleten Szlovéniával és keleten Burgenlanddal.

A mai Stájerország 3 nagyobb tájegységből áll, ezek:

• Felső-Stájerország (Obersteiermark): Liezen, Murau, Leoben, Murtal és Bruck-Mürzzuschlag járások
• Nyugat-Stájerország (Weststeiermark): Voitsberg, Deutschlandsberg, Leibnitz járások
• Kelet-Stájerország (Oststeiermark): Weiz, Hartberg-Fürstenfeldi és Südoststeiermark járások

Domborzata

Északon

• Dachstein-csoport (2995 m)
• Totes Gebirge
• Hochschwab-csoport (hosszúra nyúlt hegy a Murától északra)
• Északi Mészkő-Alpok

Középen

• Alacsony-Tauern (Hochgolling: 2862 m, Greim: 2474 m)
• Grazi-medence (mediterrán jelleg, szőlő, füge)

Folyói

Három jelentős vízfolyása van:

• Enns
• Mura (főfolyó, Szlovéniával határszakasz)
• Rába (Karintia, Burgenland, Magyarország közös folyója)

Közigazgatása

Fővárosa, Graz önálló tartományi város.

Járások

A tartomány a 2015-ös stájer közigazgatási reform óta 12 járásra oszlik.

• Bruck-Mürzzuschlag (Bruck an der Mur és Mürzzuschlag volt kerületekből, 2013) Autójel: BM (MZ)
• Deutschlandsberg Autójel: DL
• Délkelet-Stájerország (Südoststeiermark, Feldbach és Radkersburg volt kerületekből, 2013) Autójel: SO (FB, RA)
• Graz-környék Autójel: GU
• Hartberg-Fürstenfeld (Hartberg és Fürstenfeld volt kerületekből, 2013) Autójel: HF (FF, HB)
• Leibnitz Autójel: LB
• Leoben Autójel: LE és LN
• Liezen Autójel: LI (BA)
  • Gröbming Autójel: GB alkerületekkel
• Mura-völgy (Murtal, Judenburg és Knittelfeld volt kerületekből, 2012) Autójel: MT (JU, KF)
• Murau Autójel: MU
• Voitsberg Autójel: VO
• Weiz Autójel: WZ

Történelme

A honfoglalást követő magyar kalandozások korában a mai Stájerország keleti része a Bécsi-medencével együtt mintegy száz éven át magyar birtok volt abban az értelemben, hogy itt húzódott a gyepűelve, de tartós magyar jelenlét sosem alakult ki (10. század). Ezt követően a tartomány közvetlenül Magyarországgal volt határos. Az uralkodó Babenberg-ház kihalásával (utolsó tagja, Frigyes herceg a magyarok elleni csatában halt meg 1246-ban Bécsújhelynél) 1254–1259 között magyar koronabirtok, helytartói Gutkeled István, Szlavónia hercege, majd István herceg, IV. Béla fia. Ezt II. Ottokár cseh király uralma követte, míg Kun László 1278-ban a második morvamezei csatában hatalomra nem segítette a Habsburgokat, akik ezután a többi osztrák tartománnyal együtt birtokolták.

Stájerország területének 1918-ig része volt még Alsó-Stájerország (Untersteiermark) is, amelyet az első világháború után a győztes antant hatalmak a Saint Germain-i békeszerződéssel a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz (a későbbi Jugoszláviához) csatoltak. 1941-ben a náci Németország annektálta, és a stájer tartományi területeket ismét egyesítette. Alsó-Stájerország 1945-től ismét Jugoszlávia, annak szétesése után, 1991-től pedig Szlovénia része.

Tartományi ünnepek

• Szent József márc. 19. (Hl. Josef, Festtag des Landespatrons), azonos Karintia, Tirol és Vorarlberg védőszentjével

Gazdaság

Ausztria erdőkben leggazdagabb vidéke, szinte egybefüggő erdőség. A fakitermelés központja: az erdőknek több mint fele fenyő.

Stájerország a vadászok és a turisták paradicsomaként is ismert.

A hegyvidéki tájakon állattartásra rendezkedtek be, de jelentős a bortermelés is.

Hegyei természeti kincsekben gazdagok. Jellemző ipari ágazatai a vas- és barnaszénbányászat, az üveggyártás, a papír-, a dohány-, a szesz-, a sör- és a szövőipar.

Jegyzetek

Források

• Juhász László: Ausztria magyar emlékei (Lakitelek, 2005)

További információk

• Stájerország.lap.hu – Linkgyűjtemény