Stiklestadi csata : Történelmi háttér, A csata, Kapcsolódó szócikkek, Források Wikipédia, a szabad enciklopédia

Stiklestadi csata

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Stiklestadi csata

Peter Nicolai Arbo (1831–1892) képe a csatáról

Időpont	1030. július 29-én
Helyszín	Trondheimtól 90 km-re északra
Térkép
Stiklestadi csata Pozíció Norvégia térképén
é. sz. 63° 47′ 48″, k. h. 11° 34′ 00″63.796666666667, 11.56666666666763.796667°N 11.566667°EKoordináták: é. sz. 63° 47′ 48″, k. h. 11° 34′ 00″63.796666666667, 11.56666666666763.796667°N 11.566667°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Stiklestadi csata témájú médiaállományokat.

A stiklestadi csata (óészaki nyelven Stiklarstaðir) a norvég történelem egyik legkiemelkedőbb ütközete, amelyet 1030-ban vívott saját lázadó alattvalói ellen II. Olaf (Olaf Haraldsson) a norvégok szent királya. Az uralkodó, aki az előző évtizedekben Norvégiát végleg kereszténnyé tette, a csatamezőn vesztette életét.

Történelmi háttér

A norvég királyság kezdetei

A 9. század java részében a mai Norvégia még sok apró királyságból állt. Csak a század végén sikerült ezeket egyesítenie Nidaros (a mai Trondheim) ura, Sigurd Ladejarl segítségével Széphajú Haraldnak, aki így a norvégok első királya lett.

A következő évszázad azonban Harald utódai és a norvég előkelők, köztük a Lade család hatalmi harcával telt el. Ezekben a harcokban többek közt fontos szerepet játszott a vallás: a Széphajú két örököse is – Jóságos Haakon és Olaf Tryggvasson – arra tett kísérletet, hogy a keresztény hitre térítse a pogány norvégokat.

Szent Olaf

Az 1000. évben a dán Villásszakállú Svend király támogatásával a Lade családból Erik került hatalomra, de valójában Svend uralta az országot. 1015-ben azonban, miközben a dánok Anglia meghódításáért harcoltak, Olaf Haraldsson ragadta magához a trónt. Uralma csak 1028-ig tartott: ekkor II. (Nagy) Knut dán király szövetséget kötött a Lade családdal és Olafnak a kijevi Rusz területére kellett menekülnie.

A király számára a következő évben jött el az alkalom a visszatérésre: 1029-ben a Lade Håkon Jarl, akit Knut az ország kormányzójául rendelt, a tengerbe fulladt. Olaf sereget gyűjtött, hogy visszaszerezze uralkodói jogait. A sagák szerint 3600 emberével Svédországon áthaladva kelt át a hegyeken Norvégiába és 80 kilométerre Trondheimtől a Verdal (óészakiul Veradalr) völgyébe érkezett.

A csata

A sereg Snorri Sturluson Heimskringla című műve szerint a völgy alacsonyabb részén egy farmnál, Stiklestadnál vívta meg a csatát 1030. július 29-én.

Snorri szerint a király a tjøttai Hårek (óészaki Hárekr ór Þjóttu), a bjarkøyi Tore Hund (Þórir Hundr) és korábbi híve, Kalf Arnason (Kálfr Árnason) hétezer emberből álló parasztseregével ütközött meg. Olaf három súlyos sebet is kapott és egy sziklának dőlve meghalt. A szikla tetején épült később a Stiklestad templom. Olaf testét elvitték a helyszínről és titokban Trondheimban temették el.