Strasbourg

A településen világörökségi helyszín található

Strasbourg
Strasbourg címere Strasbourg zászlaja
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Nagy Keleti Régió
Megye	Bas-Rhin
Kerület	Strasbourg-Ville
Településtársulás	Communauté urbaine de Strasbourg
Kerületei	10 kanton
Alapítás éve	i. e. 12
Polgármester	Jeanne Barseghian
INSEE-kód	67482
Irányítószám	67000 67100 67200
Körzethívószám	388 390 368
Testvérvárosok	Lista Boston Drezda (1990–) Ramat Gan (1991–) Stuttgart (1962–) Leicester
Népesség
Teljes népesség	291 313 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	3478 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	132–151 m
Terület	78,26 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 34′ 24″, k. h. 7° 45′ 08″48.573333333333, 7.752222222222248.573333°N 7.752222°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 24″, k. h. 7° 45′ 08″48.573333333333, 7.752222222222248.573333°N 7.752222°E
Strasbourg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Strasbourg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Strasbourg (maɡyar kiejtése: [strazburg], francia kiejtés (IPA): [stʁazˈbuːʁ], németül: Straßburg [ˈʃtʁaːsbʊʶk], elzásziul Strossburi[g] vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik. A Nagy Keleti Régió (korábban Elzász régió) és Bas-Rhin megye székhelye. Itt található az Európai Parlament, az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága. Franciaország kulturális és történelmi városa címet viseli.

Fekvése

Strasbourg az utak városa, a Vogézek és a Jura közötti átjáró keleti kapujában, a Rajna bal partján fekszik. Vele átellenben, a jobb parton a német Kehl található. A két várost és a két országot az Európa-híd köti össze.

A világörökség részeként védelmet élvező történelmi városmag (Grand Ile) az Ill-folyócska szigetén terül el. Az új, főleg ipari területek egészen a német–francia határig, a Rajnáig nyúlnak.

Éghajlata

Strasbourg, (Bas-Rhin, átlagok: 1981–2010) éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	4,5	6,4	11,4	15,7	20,2	23,4	25,7	25,4	21,0	15,3	8,8	5,2	15,3
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−0,8	−0,6	2,5	5,2	9,8	12,8	14,5	14,1	10,6	7,1	2,8	0,3	6,6
Átl. csapadékmennyiség (mm)	32	35	43	46	82	72	73	61	64	62	47	50	665
Havi napsütéses órák száma	58	84	135	180	203	224	229	220	165	99	55	43	1693
Forrás: Meteo France[2][3] , Infoclimat.fr (humidity, snowy days 1961–1990)[4]

Története

A város latin neve: Argentoratum és Germania Superior (Felső-Germánia) provinciának fontos katonai erődítménye volt. Az ókorban a település kelta falu, neve Argentorate volt. A római időkben a várostól északra húzódott a limes. A 4. századtól püspöki székhely. Az 5. század folyamán az alemannok, a hunok és a frankok is elfoglalták.

496-ban újjáépítették. I. Klodvig frank király ekkoriban vette fel a kereszténységet, amit természetesen alattvalói is követtek. Püspöki székhely lett. A régióban ekkor még nagyon kevés püspökváros volt. A 9. században építették fel a katedrálist. 842-ben Német Lajos és Kopasz Károly itt írták alá a Frank Birodalom felosztásáról szóló egyezményt.

A 13. században már fontos kereskedelmi központ volt. 1349-ben több mint 2000 zsidót küldtek máglyára. 1370 és 1390 között, a százéves háború idejében rablóbandák érkeztek a városba, amelyek sokszor fel is égették. 1439-ben felépítették a strasbourgi székesegyház északi tornyát, amely 1874-ig a világ legmagasabb épülete volt.

A 15. században itt élt Johannes Gutenberg könyvnyomdász, ekkor lett a város nyomdai központ.

A reformáció már 1518-ban ideérkezett. 1524-ben már templomot is építettek az evangélikusok. Az 1530-as években V. Károly császár harcot indított a protestánsok ellen.

1618-ban, a harmincéves háború kezdetén a város a Német-római Birodalom része volt, de 1638-ban már Franciaországé lett. 1789-ben, a francia forradalom kezdetén a város lakossága 60 000 fő körül mozgott. A polgármestert elűzték. 1792-ben, a Claude Joseph Rouget de Lisle órásmester által, a katonáknak itt írt dal Marseillaise néven a francia himnusz lett.

1871-ben Német Birodalom része lett. 1918-ban került vissza Franciaországhoz. 1895-től kezdve a város rohamos fejlődésnek indult. Megépült a vasút.

A második világháború idején ismét Németország része volt, majd a győztesek jogán visszatérítették a Francia Köztársaságba. Azóta neve francia alakja a hivatalos. (Toldalékolása a magyar kiejtése miatt kötőjel nélküli.)

Közlekedés

Bővebben: Strasbourg villamosvonal-hálózata

Látnivalók

• Strasbourg legfontosabb látványossága az Ill-szigeten elterülő történelmi belváros (Grand Ile), amely 1988-ban került fel a UNESCO Világörökség listájára.

• Nemzeti színház
• Prefektúra
• Nemzeti és egyetemi könyvtár
• Főposta
• Város fürdő
• Egyetemi palota (1884)
• Igazság palota
• Gare de Strasbourg – Főpályaudvar (1878)

Múzeumok

• Elszázi múzeum
• Régészeti múzeum
• Szépművészeti múzeum
• Természeti múzeum
• Történelmi múzeum

Európai intézmények

A városban több európai közösségi intézménynek is van székhelye:

• Európai Parlament
• Európai ombudsman
• Európa Tanács
• Emberi Jogok Európai Bírósága
• Eurocorps

Oktatás

• Strasbourgi Egyetem
• EM Strasbourg Business School
• École nationale d'administration

Híres emberek

A városban születtek

• Sebastian Brant (1457–1521), német humanista és író
• Jacob Sturm von Sturmeck (1489–1553), német politikus és református teológus
• Johann Fischart (1546–1591), német író
• Sebastian Stoskopff (1597–1657), német-francia csendéletfestő
• Albrecht Kauw (1616–1681), svájci csendéletfestő, veduta festő
• Heinrich Leopold Wagner (1747–1779), német drámaíró
• Jean-Baptiste Kléber (1753–1800), francia tábornok a forradalmi és a napóleoni háborúk idején
• August Schiebe (1779–1851), német pedagógus és kereskedelemügyi író
• I. Lajos bajor király (1786–1868), a Wittelsbach-házból származó pfalz–zweibrückeni herceg
• Edouard Guillaume Eugène Reuss (1804–1891), német protestáns hittudós, író
• Gustave Doré (1832–1883), francia festő, szobrász, illusztrátor
• Charles Friedel (1832–1899), francia kémikus és mineralógus
• Émile Waldteufel (Charles Émile Lévy) (1837–1915), zeneszerző, karmester
• Paul Émile Appell (1855–1930), francia matematikus
• Charles Münch (1891–1968), francia komolyzenei karmester
• Hans Albrecht Bethe (1906–2005), német–amerikai Nobel-díjas fizikus
• Max Bense (1910–1990), német filozófus és író
• Marcel Marceau (1923–2007), francia pantomimművész
• Claude Rich (1929–2017), francia színész
• Tomi Ungerer (1931–2019), francia-német író, karikaturista
• Herbert Léonard (1945–), francia énekes
• Éliette Abécassis (1969–), francia író és filozóus
• Valérien Ismaël, (1975–), francia labdarúgó
• Petit (szül: Armando Teixeira), (1976–), portugál válogatott labdarúgó, edző
• Paul-Henri Mathieu (1982–), francia hivatásos teniszező
• Matthieu Totta alias M. Pokora (1985–), énekes
• Arsène Wenger (1960–), francia labdarúgó, edző

A városban éltek

• Martin Bucer reformátor
• Johann Wolfgang von Goethe 1770-ben itt tanult

Testvérvárosai

• Boston, USA (1960)
• Leicester, Egyesült Királyság (1960)
• Stuttgart, Németország (1962)
• Drezda, Németország (1990)
• Ramat Gan, Izrael (1991)
• Jacmel, Haiti (1996)
• Nyizsnyij Novgorod, Oroszország (1997)
• Fez, Marokkó

Jegyzetek

Források

• Strasbourg város hivatalos honlapja Archiválva 2003. július 17-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Strasbourg múzeumai
• Strasbourgi képek
• Európai intézmények Strasbourgban
• Visiting Strasbourg (angol)
• Strasbourg – Térkép Kalauz
• Strasbourg.lap.hu – linkgyűjtemény