Sully Prudhomme

Sully Prudhomme
Élete
Született1839. március 16.
Párizs
Elhunyt1907. szeptember 6.[1] (68 évesen)
Châtenay-Malabry
Sírhely
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, esszé
Kitüntetései
  • irodalmi Nobel-díj (1901, 150 782 kr)
  • a francia Becsületrend főtisztje
  • Vitet Prize (1877)
  • a francia Becsületrend parancsnoka
  • a francia Becsületrend tisztje
  • a francia Becsületrend lovagja
Sully Prudhomme aláírása
Sully Prudhomme aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Sully Prudhomme témájú médiaállományokat.

René François Armand (Sully) Prudhomme (Párizs, 1839. március 16.Châtenay-Malabry, 1907. szeptember 6.[1]) francia költő és esszéíró, az első irodalmi Nobel-díjas.

Életpályája

Kereskedő családból származott. Mérnöki pályára készült, de szembaja miatt abba kellett hagynia műszaki tanulmányait. Ezt követően irodalmat és jogot tanult, és egy ügyvédi irodában vállalt munkát. Költeményeit először a „Conférence La Bruyère” nevű diáktársaságban mutatta be, majd az ott kapott bátorítás nyomán a tágabb nyilvánosság elé lépett. Első kötetet, a Stances et Poèmes (1865) kedvező kritikát kapott Sainte-Beuve-ől és megalapozta hírnevét.

Sully Prudhomme filozófiai és tudományos érdeklődéssel ötvözte a parnasszisták formai tökélyre törekvéseit és eleganciáját; ez tükröződik abban, hogy lefordította Lucretius De Rerum Natura című művének első könyvét (1878-79). További verskötetei: Croquis Italiens (1866-68); Solitudes (1869); Impressions de la guerre (1870); Les Destins (1872); La Révolte des fleurs (1872); La France (1874); Les Vaines Tendresses (1875); La Justice (1878); Le Bonheur (1888). Verseire Fauré, Respighi, Gounod és Hubay Jenő komponáltak dalokat. A Les Épaves (1908) című kötete halála után jelent meg. Pascalról írt könyve a La Vraie Religion selon Pascal (1905).

Életműve

Noha a köztudatban remeteként maradt meg, Sully Prudhomme nem fordult el a közélettől: az elsők között állt ki Alfred Dreyfus mellett, és másokkal együtt tiltakozott az Eiffel-torony megépítése ellen.[2] 1881-től haláláig a Francia Akadémia tagja volt, 1901 májusában a Magyar Tudományos Akadémia külső tagjává választották. Ugyanebben az évben kapta meg az első alkalommal kiosztott irodalmi Nobel-díjat, melynek összegét a francia írószövetségnek hagyta az elsőkötetes költők segítésére.[3]

Verseit többek között Kosztolányi Dezső fordította magyarra, magyar nyelvű kötete azonban nem jelent meg.

Azért nincs okunk, hogy idegenkedjünk ettől a hűvös márványpiedesztálon ülő költőtől. Fehér, átlátszó üveglélek volt, melyet a legkisebb csekélység is megkarcolt, és dallamos zengésbe hozott. Ez a tiszta, zengő üvegzene, ez a lányos hajlékonyság, ez a sensibilité raffinée az, ami Sullyt, e pár excellence lánylelkű költőt igazán jellemzi. A Vase brisé ízléses poétája nem érchúrokat, hanem vékony selyemszálakat kötött a lantjára, melyeken virágokról, enyhe csalódásokról, lányos bánatokról vert ki szelíd, elmélyülő dalokat. Tevékenysége a csipkeverő, az üvegfestő, az ötvös munkájához hasonlított inkább, mint a költőéhez.
– Kosztolányi Dezső: Ércnél maradandóbb - Sully-Prudhomme (részlet)

Jegyzetek

  1. a b A források egy része, mint a Nobel-díj honlapja vagy a német wikipedia oldal szerint ez a dátum szeptember 7.
  2. Molnár Zsófi (2008. augusztus 14.). „Elsüllyedt Nobel-díjasok II. - Miért nem Tolsztoj? - Sully Prudhomme (1839-1907), a filozófus költő”. Magyar Narancs XX. (33). [2010. december 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 12.)  
  3. 100 éve halt meg Sully Prudhomme. (Hozzáférés: 2008. október 12.)[halott link]

Források

  • Sully Prudhomme. The Nobel-Prize in Literature 1901 (From Nobel Lectures, Literature 1901-1967, Editor Horst Frenz, Elsevier Publishing Company, Amsterdam, 1969) (angol nyelven). (Hozzáférés: 2008. október 12.)
  • Hegedűs Géza. Világirodalmi arcképcsarnok. Budapest, Szentendre: Arcanum, Interpopulart (2000). ISBN 963-86029-8-8. Hozzáférés ideje: 2008. október 12. 
  • Szász Zoltán. „Sully Prudhomme”. Nyugat 1908 (1). (Hozzáférés: 2008. október 12.)  
  • Sully Prudhomme: Jegyesem (vers). (Hozzáférés: 2008. október 12.)
  • Poèmes: [1] i [2]
  • Les Vaines Tendresses Archiválva 2009. szeptember 8-i dátummal a Wayback Machine-ben HTML, PDF in libro veritas Archiválva 2011. február 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
Fájl:Wikisource-logo-hu.svg
A magyar Wikiforrásban további forrásszövegek találhatóak
Sully Prudhomme témában.
Sablon:IrodalmiNobelDíj1901-1925
  • m
  • v
  • sz
1901: Prudhomme · 1902: Mommsen · 1903: Bjørnson · 1904: F. MistralEchegaray · 1905: Sienkiewicz · 1906: Carducci · 1907: Kipling · 1908: Eucken · 1909: Lagerlöf · 1910: Heyse · 1911: Maeterlinck · 1912: Hauptmann · 1913: Tagore · 1915: Rolland · 1916: Heidenstam · 1917: GjellerupPontoppidan · 1919: Spitteler · 1920: Hamsun · 1921: France · 1922: Benavente · 1923: Yeats · 1924: Reymont · 1925: Shaw
Teljes lista · (1926–1950) · (1951–1975) · (1976–2000) · (2001–2025)
Nemzetközi katalógusok
  • Irodalom Irodalomportál
  • Franciaország Franciaország-portál