Svéd Livónia

Svéd Livónia
1629 – 1721
Svéd Livónia címere Svéd Livónia zászlaja
Általános adatok
Fővárosa	Riga
Hivatalos nyelvek	svéd, észt, lett, lív, német, latin
Államvallás	evangélikus kereszténység
Pénznem	tallér
Kormányzat
Államforma	domínium
Uralkodó	II. Gusztáv Adolf
Elődállam Utódállam ←   →
A Wikimédia Commons tartalmaz Svéd Livónia témájú médiaállományokat.

Svéd Livónia (Svéd: Svenska Livland) a Svéd Birodalom domíniuma volt 1629 és 1721 között. Ez a terület magába foglalta a modern Észtország déli részét (beleértve az Ösel szigetet is, amit Dánia a Brömsebroi béke következtében megszerzett), valamint a modern Lettország északi részét (a mai Vidzeme), ami a lengyel-litván Lív hercegség nagy részét jelentette. A svédek az 1600 és 1629 között zajló svéd–lengyel háborúk során szerezték meg ezeket a területeket. Livónia egyes részei és Riga városa már 1621-ben svéd ellenőrzés alá kerültek, majd az Altmarki tűzszünet 1629-ben szentesítette a megszállást. Ám az egész terület csak 1660-ban, az Olivai béke értelmében, lett formálisan is Svédország része. A Wenden Vajdaság kisebbik része megmaradt a Lengyel–Litván Unió ellenőrzése alatt és az Inflanty Vajdaság ("Lív vajdaság") nevet kapta. Ez a terület megfelel a mai Latgalenak Lettországban.

Ebben az időben Riga volt a Svéd Birodalom második legnagyobb városa. Más balti-tengeri domíniumokkal egyetemben Livónia is a svéd dominium maris baltici része volt. Ezzel ellentétben, Svéd Észtország, amely 1561-ben önkéntesen vetette magát alá a svéd uralomnak, érintetlenül megtarthatta a hagyományos helyi törvények nagy részét. Svéd Livóniában az egységes politika elvét alkalmazták XI. Károly uralkodása alatt: eltörölték a jobbágyságot, a parasztok számára elérhetővé vált az oktatás, valamint a katonai, a közigazgatási vagy az egyházi karrier, a nemeseknek pedig át kellett ruházniuk birtokaikat a királyra a nagy redukció értelmében. 

A területet azután elfoglalta az Orosz Birodalom a nagy északi háború folyamán, majd az észt és lív feladást követően 1710-ben megalakult a Lív kormányzóság. Formálisan Oroszországnak az 1721-es nystadi béke értelmében engedték át Livóniát, Észtországot és Svéd Ingriát.

Főkormányzók

A domíniumot kinevezett főkormányzók igazgatták, de megőrizte saját országgyűlését.

• Jacob De la Gardie (1622-1628)
• Gustaf Horn (1628-1629)
• Johan Skytte (1629-1633)
• Nils Assersson Mannersköld (1633-1634)
• Bengt Oxenstierna (1634-1643)
• Herman Wrangel (1643)
• Erik Eriksson Ryning (1644)
• Gabriel Bengtsson Oxenstierna (1645-1647)
• Magnus Gabriel De la Gardie (1649-1651)
• Gustaf Horn (1652-1653)
• Magnus Gabriel De la Gardie (1655-1657)
• Axel Lillie (1661)
• Bengt Oxenstierna (1662-1665)
• Clas Åkesson Tott (a fiatalabb) (1665-1671)
• Fabian von Fersen (1671-1674)
• Krister Klasson Horn (1674-1686)
• Jacob Johan Hastfer (1687-1695)
• Erik Dahlberg (1696-1702)
• Carl Gustaf Frölich (1702-1706)
• Adam Ludwig Lewenhaupt (1706-1709)
• Henrik Otto Albedyll (1709)
• Niels Jonsson Stromberg af Clastorp (1709-1710)

Itt állomásozó katonai különítmények 

Svéd gyalogos és lovas ezredek

Gyalogezredek

• Garnisonsregementet - Riga (Rigai helyőrségi ezred)
• Guvenörsregementet - Riga (A rigai kormányzó ezrede)
• Livländsk infanteribataljon I. (I. lív gyalogsági zászlóalj)
• Livländsk infanteribataljon II. (II. lív gyalogsági zászlóalj)
• Livländsk infanteribataljon III. (III. lív gyalogsági zászlóalj)
• Livländsk infanteribataljon IV. (IV. lív gyalogsági zászlóalj)
• Livländskt infanteriregemente I. (I. lív gyalogezred)
• Livländskt infanteriregemente II. (II. lív gyalogezred)
• Livländskt infanteriregemente III. (III. lív gyalogezred)
• Livländskt infanteriregemente IV. (IV. lív gyalogezred)
• Livländskt infanteriregemente V (V. lív gyalogezred)

Lovasezredek

• Laurentzens fridragoner (Wolter Wolfgang Laurentzen szabad dragonyosai)
• Lewenhaupts frikompani (Adam Ludwig Lewenhaupt szabadcsapata)
• Adelsfanan i Livland och Ösel (lív és öseli nemesek zászlóalja)
• Livländsk dragonskvadron I. (I. lív dragonyos század)
• Livländsk dragonskvadron II. (II. lív dragonyos század)
• Livländskt dragonregemente I. (I. lív dragonyos ezred)
• Livländskt dragonregemente II. (II. lív dragonyos ezred)
• Öselska lantdragonskvadronen (öselian megyei dragonyos század)

Ideiglenes lovassági ezredek:

• Livländska ståndsdragonbataljonen (lív sordragonyos ezred)
• Öselska ståndsdragonbataljonen (öseli sordragonyos ezred)

Lásd még

• Svédország nagyhatalommá emelkedése
• Svéd birodalom
• Észt hercegség (1561-1721)
• Svéd Észtország
• Ösel-Wieki püspökség

Hivatkozások

• Andrejs Plakans, A Concise History of the Baltic States, Cambridge University Press, 2011, pp. 105ff.

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Swedish Livonia című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.