Szaidzsó

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek.

Szaidzsó (西条市)
A város nevezetes temploma (Nisijama Korjudzsi)
Szaidzsó címere Szaidzsó zászlaja
Közigazgatás
Ország	Japán
Régió	Sikoku
Prefektúra	Ehime prefektúra
Körzet	Tójo
Rang	város
Kerületei	Ijo-Szaidzsó Isizucsijama Ijo-Himi Ijo-Komacu Tamanoe Nyúgava Ijo-Mijosi
Alapítás éve	2004
Polgármester	Tamai Tosihisza
Irányítószám	〒793-8601
Testvérvárosok	Lista Paoting,  Kína
Népesség
Teljes népesség	103 760 fő (2021. márc. 1.)[1]
Népsűrűség	199 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	509,98 km²
Időzóna	JST, UTC+9
Elhelyezkedése
é. sz. 33° 55′ 10″, k. h. 133° 10′ 52″33.919555555556, 133.1811666666733.919556°N 133.181167°EKoordináták: é. sz. 33° 55′ 10″, k. h. 133° 10′ 52″33.919555555556, 133.1811666666733.919556°N 133.181167°E
Elhelyezkedése Ehime térképén
Szaidzsó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szaidzsó témájú médiaállományokat.

Szaidzsó (Hepburn-átírásban: Saijō), (japánul:西条市) város Japánban, Sikoku szigetén, Ehime prefektúrában, melyet nyugatról a Szeto-beltenger határol, keleti irányból pedig Nyugat-Japán legmagasabb helycsúcsa, az Isizucsi magasodik fölé.^[2]

Története

2004 után

Modern kori története mindössze 2004. november 1-ig nyúlik vissza, mikor is a közigazgatási rendeletek értelmében e név alatt egyesítették a korábbi Szaidzsó, Tójo, Komacu, Suszo, és Tanbara városokat.^[3]

2004 előtt

Az város területén számos évezredes sír található, melyek hozzávetőlegesen nagyjából a 20 ezer éves korhoz közelítenek. A középkorban már feltehetőleg hasonlóan neveztetett a település elődje, méghozzá a helyi hűbérúr családneve után. A Meidzsi-restauráció után a város is a fokozatos modernizáció útjára lépett, és 1921-ben megnyílt a helyi vasútállomás. Az település azonos nevű jogelődje 1941. április 29-én nyert városi rangot, melynek nyomán a következő évtizedekben vasútállomás.

Földrajzi adottságok, éghajlat

Az éghajlat egész évben párás (szubtrópusi), emellett rengeteg csapadék hull az esős évszakon (梅雨) kívül is, főleg szeptemberben. Nyáron az átlagos napi középhőmérséklet elérheti a 27 °C-os is. Télen a tenger közelsége miatt erős széllökések jellemzőek, és a nem ritka a havazás sem.^[4]

éghajlati jellemzői

Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)	19,0	23,1	27,9	32,0	34,3	36,8	37,5	37,8	36,7	32,9	25,6	21,3	37,8
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	9,6	10,1	13,6	19,0	24,0	26,6	30,8	31,8	27,7	22,6	17,2	12,0	20,5
Átlaghőmérséklet (°C)	5,7	6,0	9,1	14,0	18,9	22,5	26,6	27,4	23,7	18,4	12,9	7,9	16,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	1,9	1,9	4,6	9,1	14,1	19,1	23,2	23,8	20,3	14,5	8,8	4,0	12,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)	−4,5	−7,7	−3,3	0,4	5,3	10,2	16,4	17,9	11,4	4,7	0,4	−3,2	−7,7
Átl. csapadékmennyiség (mm)	53	69	110	103	127	209	186	125	230	152	71	59	1494
Havi napsütéses órák száma	125	132	163	186	201	140	177	204	140	150	128	120	1866

A várost keletről egy hegyvonulat határolja, melynek lánchegység jellegéből adódó hirtelen emelkedése nyomán a település sűrűn lakott része sík terepen helyezkedik el.

Vízrajz

A városban két természetes, és egy mesterséges (duzzasztógáttal létrehozott) tó található. Továbbá keresztülszeli a helységet több helyen is, a hegyekből leiramló Nakajama folyó.

Demográfia

A város lakossága az 1960-as évektől az ezredfordulóig nagyjából stagnált. Ekkor indult meg egy csökkenő tendencia, mely a mai napig tart.^[5]

Népességváltozás
Év	Népesség	Vált. (%)
1960	116 523	—
1970	108 270	−7,1%
1980	112 961	+4,3%
1990	115 251	+2,0%
2000	114 548	−0,6%
2010	112 134	−2,1%
2023	101 240	−9,7%

Kultúra

A városban számos általános és középiskola működik, egy régészeti múzeum is található a településen, a pályaudvar mellett pedig egy vasúttörténeti múzeum üzemel. A városmodernizációs program keretében 1996-ban egy 2000 fő befogadására alkalmas koncerttermet és egy könyvtárat avattak fel. Minden évben ősszel megrendezésre kerül a helyi fesztivál "Szaidzsómacuri" (西条祭り), mely nagy jelentőséggel bír a város életében.

Oktatás

A városban 26 állami általános iskola, és 10 állami középiskola működik, melyeket az önkormányzat tart fenn. Illetve további 5 állami középiskolát a Prefektúra üzemeltet.

Nyelvjárás

A japán nyelv viszonylag homogén, ám bizonyos helyeken eltérő hanglejtéssel, különböző ejtéssel beszélik, esetleg helyi tájszavakat használnak. Szaidzsóban a Tójo nyelvjárás egy változatát az úgy nevezett "Szaidzsó-ben"-t (西条弁) beszélik.^[6]

Gazdaság

Az lokális gazdaság legjelentősebb ágazat a talán a mezőgazdaság, melynek profilja főként a gabona- és gyümölcstermesztés. Emellett a halászat is számottevő, főként polipot és kagylót fognak a közeli vizeken. A gyár- és nehézipar is igen sarkalatos. Korábban egy rézbánya működött a környéken, ami mára már megszűnt, ám a vaskohászati üzemek szakadatlanul működnek tovább.

A legmegkerülhetetlenebb mégis talán a hajógyártás, mely a város bevételének tetemes részét adja. Valamint elektronikai cégek is itt bejegyezve működnek. További érdekesség, hogy a jókora talajvízkészletek miatt a helyieknek nem kell fizetniük a csapvízért. ^[3]

Közlekedés

A településnek repülőtere nincsen, de közúton, kötött pályán, és hajóval egyaránt megközelíthető.

Közút

Szaidzsó a prefektúra központjától, Macujamától 50 kilométerre észak-keletre terül el, mellyel számos főút köti össze.^[7]

• E56-os Macujama felé vezető gyorsforgalmi út
• E76-os Imabari-Komacu gyorsforgalmi út
• 11-es számú országút
• 192-es számú országút
• 194-es számú országút
• 196-es számú országút

Vasút

Macujama és Szaidzsó között egypályás, villamosítatlan vasúti pálya is fekszik, melyen főként személyforgalom zajlik. A város területén 6 vasúti megállóhely és 1 vasútállomás található.^[8]

• Joszan-vonal: Ijo-Szaidzsó - Isizucsijama - Ijo-Himi - Ijo-Komacu - Tamanoe - Nyúgava - Ijo-Mijosi

Közvetlen vasúti járat visz továbbá Takamacu és Okajama városokba, melyeket a régiós monopóliumot élvező JR Sikoku vasúti vállalat üzemeltet.^[9]

Buszjáratok

Közvetlen nappali és éjszakai buszjáratok közlekednek Macujamába, Hirosimába, ész Kobén át Ószakába.^[10]

Komp

Továbbá a tójói kikötő és Oszaka között kompjáratot üzemeltet az Orange Ferry tengerhajózási társaság.^[11]

Kötélvasút

Az Isizucsi-hegy csúcsára drótkötélpályás felvonóval lehet feljutni.^[12]

Turizmus

Szaidzsóban számos szentély, múzeum, és kirándulásra alkalmas hely található. A téli szezonban sokan a hegyekben lévő sípályákat meglátogatni érkeznek a városba. De a nyáron és az őszi fesztivál alkalmából is sokan látogatnak a városba.

• 
  Kép a híres helyi fesztiválról, a "Szaidzsómacuri"-ról.
• 
  Sintoista szentély az Isizucsi-hegy lábánál
• 
  Aranylevelű lángvirágok tengere az Isizucsi hegy lábánál
• 
  A város parkja cseresznyevirágzás idején
• 
  Kiállított mozdony a Vasúttörténeti Múzeumban
• 
  A lefelé folyó folyó
• 
  Csöndes bevásárlónegyed
• 
  Ősz a városi parkban

Nevezetes szaidzsóiak

• Szogó Sindzsi^[13]
• Dzsudzsiro Vada
• Nagatomo Júto
• Szeki Jukio
• Tagucsi Nobutaka

Közeli városok

• Niihama
• Imabari
• Macujama

Jegyzetek

Forrás