Szakamoto Rjúicsi

Szakamoto Rjúicsi
Született	1952. január 17. Nakano, Tokió, Japán
Elhunyt	2023. március 28.(71 évesen) Tokió
Beceneve	Kjódzsu
Állampolgársága	japán
Házastársa	Natsuko Sakamoto (1972 - 1982) Akiko Yano (1982 - 2006) Norika Sora (2006-tól)
Gyermekei	négy gyermek: köztük Miu Sakamoto
Szülei	Keiko Sakamoto, Kazukazu Sakamoto
Foglalkozása	zenész • zenei producer • színész • aktivista
Iskolái	Tokiói Nemzeti Képzőművészeti és Zenei Egyetem (M.A.) Tokiói Metropolitan Shinjuku Középiskola
Kitüntetései	BAFTA-díj a legjobb filmzenének (1983)[1] Oscar-díj a legjobb eredeti filmzenének (1986)[2] Rio Branco-rend (2002)[3] Művészetek és Irodalom tisztje (2009)[4] Art Encouragement Prizes (2010)
Halál oka	vastagbélrák és végbélrák
weboldal Facebook IMDb PORT.hu
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakamoto Rjúicsi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ezt a szócikket át kellene olvasni, ellenőrizni a szöveg helyesírását és nyelvhelyességét, a tulajdonnevek átírását. Esetleges további megjegyzések a vitalapon.

Ennek a szócikknek hiányzik vagy nagyon rövid, illetve nem elég érthető a bevezetője. Kérjük, segíts olyan bevezetőt írni, ami jól összefoglalja a cikk tartalmát, vagy jelezd észrevételeidet a cikk vitalapján.

Szakamoto Rjúicsi|坂本 龍一(Nakano, 1952. január 17. – Tokió, 2023. március 28.) japán zeneszerző, zongorista, énekes, producer és színész, aki szólóművészként és a Yellow Magic Orchestra (YMO) tagjaként sokféle zeneistílusban képviseltette magát. Zenésztársaival, Haruomi Hosonoval and Yukihiro Takahashival, számos elektronikus zenei műfajra hatással volt és úttörő szerepet játszott.

Szakamoto az 1970-es években, egyetemi évei alatt kezdte karrierjét mint session zenész, producer és zenei szerkesztő. Első jelentős sikerét 1978-ban érte el, mint az YMO társalapítója. Ezzel párhuzamosan szólókarrierjét is folytatta, és 1978-ban kiadta a Thousand Knives című kísérleti elektronikus fúziós albumot. Két évvel később kiadta a B-2 Unit című albumát, amin a "Riot in Lagos" című szám hallható, amely jelentős volt az elektro és a hip hop zene fejlődésében. További szólólemezeket készített, és számos nemzetközi előadóval dolgozott együtt, köztük David Sylviannal, Carsten Nicolai-val, Youssou N'Dourral és Fennesz -szel. Az 1992-es barcelonai olimpia nyitóünnepségére komponált zenét, az "Energy Flow" (1999) című szerzeménye pedig az első hangszeres kislemez volt a japán Oricon listák történetében.

Filmzeneszerzőként Szakamoto Oscar-, BAFTA-, Grammy- és 2 Golden Globe-díjat nyert. A Boldog karácsonyt, Mr. Lawrence (1983) c. filmben színészként és filmzeneszerzőként is debütált; a főcímet aztán a " Forbidden Colors " című kislemezbe adaptálták, amely nemzetközi sláger lett. Legsikeresebb filmzeneszerzői munkája az Utolsó császár (1987) volt, ezt követően pedig olyan filmekhez gyűjtött elismeréseket, mint az Oltalmazó ég (1990), a Kis Buddha (1993) és A visszatérő (2015). Alkalmanként zeneszerzőként és forgatókönyvíróként is dolgozott anime- és videójátékokon. 2009-ben a francia Kulturális Minisztériumtól elnyerte az Ordre des Arts et des Lettres kitüntetést a zenéhez való hozzájárulásáért.

Stúdióalbumok

Jegyzetek