Szekszárdi csata

Habsburg–török háború (1540–47)

Dátum

1543. április 4.

Helyszín

Szekszárd vára alatt, Baranya vármegye

Eredmény

Magyar taktikai győzelem

Harcoló felek

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

Magyar Királyság

Oszmán Birodalom

Parancsnokok

Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.

?	Kászim mohácsi és szekszárdi szandzsák-bég

Habsburg–török háború (1540–47)
Visegrád ostroma · Buda ostroma (1540) · Pest ostroma · Buda ostroma (1541) · Fogaras ostroma · Oda Buda! · Pécs ostroma (1) · Buda ostroma (1542) · Döbröközi harcok · Szeged ostroma · Szekszárdi csata · Kaposi csata · Kanizsa ostroma (1543) · Valpó ostroma · Siklós ostroma · Esztergom ostroma · Pécs ostroma (1543) · Komáromi csata · Székesfehérvár ostroma · Ozora ostroma · Vásárhelyi csata · Ugodi csata (1) · Ugodi csata (2) · Kanizsa ostroma (1545) · Fehérvári csata
Sablon:Habsburg–török háború (1540–47) m v sz

Habsburg–török háború (1540–47)

Visegrád ostroma · Buda ostroma (1540) · Pest ostroma · Buda ostroma (1541) · Fogaras ostroma · Oda Buda! · Pécs ostroma (1) · Buda ostroma (1542) · Döbröközi harcok · Szeged ostroma · Szekszárdi csata · Kaposi csata · Kanizsa ostroma (1543) · Valpó ostroma · Siklós ostroma · Esztergom ostroma · Pécs ostroma (1543) · Komáromi csata · Székesfehérvár ostroma · Ozora ostroma · Vásárhelyi csata · Ugodi csata (1) · Ugodi csata (2) · Kanizsa ostroma (1545) · Fehérvári csata

Sablon:Habsburg–török háború (1540–47)

A Szekszárdi csata Baranya megye területén történt ütközet a törökök és a várbeli magyar katonaság között 1543. április 4-én. Mivel a szultáni sereg Magyarország ellen készült, ezért a hódoltság határán megindultak a csapatmozdulatok. A törökök I. Szulejmán útját készítették elő, míg a magyarok igyekeztek a törököket gyengíteni.

A Szekszárd környékén lezajlott éjszakai rajtaütésről Kászim szandzsák-bég tett jelentést a szultánnak, aki a Tolnában zajló harcok során egypárszor kikapott Werbőczy Imre főispán katonáitól.
A főleg székesfehérvári, ozorai és simontornyai várakból összegyűlt nagyrészt válogatott lovasok és néhány gyalogos Szekszárd alatt lesbe állt és hajnalban megrohanta a várat. Kászim a jelesebb tisztekkel (gházikkal) és a várbeli lovasokkal kitört a várból és heves csata indult a magyarokkal. A csata a magyarok győzelmével ért véget, Kászim külön megemlíti, hogy a hírneves Ejnakhán aga elesett és sokan megsebesültek, bár a bég hangsúlyozza, hogy a magyaroknak is nagy veszteségeik voltak.

A győzelem sokkal inkább lélektani hatású volt, ami önbizalommal töltötte el a környező megyek várkatonaságát. Erre szükség is volt, mivel különösen Buda elvesztése és a Mohács óta történt sorozatos vereségek bomlasztólag hatottak a katonaságra.
Szekcső vidékén említésre került még egy csata ugyanezen a napon, amit szintén a szekszárdi rajtaütést kivitelező katonák hajtottak végre, igaz az ottani török parancsnok megfutamította őket.

Több mint egy héttel később a Kapos folyó mellett, szintén baranyai területen csaptak össze ugyanezek a katonák a törökkel, de itt is vereséget szenvedtek.