Szellemi tulajdon
"A szellemi tulajdon biztosítja a kutatási és fejlesztési ráfordítások, a csúcstechnológiai ágazatokba és a kulturális iparba irányuló befektetések, valamint a marketinghez és a fogyasztói bizalom megőrzéséhez szükséges kiadások megtérülését. A szellemi tulajdon időleges monopolhelyzetet teremt, kizárólagos hasznosítási, használati, felhasználási jogot nyújt.
Másfelől a szellemi tulajdon kiaknázására kötött hasznosítási, használati, felhasználási (licencia-) szerződések a szellemi javak forgalmának alapvető jogi eszközei, amelyek nélkül aligha valósulhatna meg a technológia transzferje vagy például a franchising.
A szellemi tulajdon: az innováció táptalaja és védőburka, olaj a versenyképesség motorjához."[1] Bobrovszky Jenő írja:"A szellemi tulajdonjogok keretében való oltalomra ... egy jogi formakészlet áll rendelkezésre, amely nem beskatulyázásszerűen, „a szellem palackozásaként” fogad be egy-egy szellemi értéket, hanem inkább „védőruhatárszerűen” áll rendelkezésre annak különböző aspektusai számára. Pl. a bűvös kockára vonatkozó kifejezési forma szerzői jogi formába öltözhet, ha könyvet írnak róla, szabadalmi jogi formába, ha kizárólagos piaci jogokat szereznek a gyártására és védjegyjogi formába, ha megkülönböztető jelként lajstromozzák a kocka ábráját".[2]
Szellemi tulajdon és/vagy szellemi termék
Kialakulása
"A szellemi tulajdon rendszerének bölcsőjeként a reneszánsz Észak-Itáliát tartják számon, e fogalom nem új tehát. Egy 1474-ben kelt velencei törvény tett először szisztematikus kísérletet arra, hogy a találmányokat oltalomban részesítse szabadalom formájában, ami az egyénnek kizárólagos jogot biztosított. Ugyanebben a században a Johannes Gutenberg által az 1440-es években feltalált nyomdagép és cserélhető betűk jelentősen hozzájárultak a világ első szerzői jogi rendszerének megszületéséhez."[3]
Fő kategóriái
A szellemi tulajdon két fő kategóriáját szokás megkülönböztetni:
- az iparjogvédelmet és
- a szerzői jogot.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala
 | Bővebben: Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala |
A Jedlik-terv
Magyarországon először 2013-ban fogadtak el átfogó nemzeti szellemitulajdon-stratégiát: a Jedlik-tervet.
Források
- Jedlik-terv[halott link]
- Ficsor Mihály Zoltán írása
- WIPO-kiadvány magyarul
- Bobrovszky Jenő írása
- Bacher Vilmos írása
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek
További információk
- Az uniós GDP 39%-át a szellemitulajdon-intenzív ágazatok biztosítják
- Versenyképesség és szellemi alkotások az Európai Unióban Archiválva 2017. január 31-i dátummal a Wayback Machine-ben (szerző: Tattay Levente)
- Szoftverfejlesztési szerződések
