Szentivánlaborfalva : Fekvése, Nevének eredete, Története, Látnivalók Wikipédia, a szabad enciklopédia

Szentivánlaborfalva

Szentivánlaborfalva (Sântionlunca)

Légifelvétel a faluról
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Székelyföld
Fejlesztési régió	Közép-romániai fejlesztési régió
Megye	Kovászna
Község	Uzon
Rang	falu
Községközpont	Uzon
Irányítószám	527137
Körzethívószám	0267
SIRUTA-kód	64700
Népesség
Népesség	729 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság	732 (2011)^[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	515 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése

é. sz. 45° 49′ 30″, k. h. 25° 52′ 28″45.82486, 25.87447545.824860°N 25.874475°EKoordináták: é. sz. 45° 49′ 30″, k. h. 25° 52′ 28″45.82486, 25.87447545.824860°N 25.874475°E

Sablon • Wikidata • Segítség

Szentivánlaborfalva (románul Sântionlunca): falu Romániában Kovászna megyében.

Fekvése

Sepsiszentgyörgytől 7 km-re délkeletre a Feketeügy jobb partján fekszik, Uzonhoz tartozik.

Nevének eredete

Szentiván a nevét Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt középkori templomáról kapta. Laborfalva a nevét (a monda szerint) onnan vette, hogy helyén a szomszédos Komolló vár munkásrabszolgái laktak (a munka latin neve "labor").

Története

1332-ben Sanctus Johannes néven említik először.

1869-ben Szentivánnak 568 magyar lakosa volt. 1910-ben 889 magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Háromszék vármegye Sepsi járásához tartozott.

1900-ban a faluban 940-en laktak: 153 ortodox, 6 görögkatolikus, 329 római-katolikus, 190 református, 260 unitárius és 2 izraelita.
1910-ben 889 lakosból 127 ortodox, 4 görögkatolikus, 307 római-katolikus, 206 református, 10 evangélikus, 234 unitárius és 1 izraelita volt.
1930-ban 818-an laktak a faluban: 90 ortodox, 6 görögkatolikus, 367 római-katolikus, 261 református, 4 evangélikus, 186 unitárius, 1 izraelita.
1941-ben 1141 lakosból 4 ortodox, 1 görögkatolikus, 549 római-katolikus, 375 református, 6 evangélikus, 206 unitárius.
1992-ben: 808 lakosból: 20 ortodox, 399 római-katolikus, 270 református, 2 evangélikus, 116 unitárius.

1992-ben 808 lakosából 798 magyar, 7 román, 2 cigány, 1 német volt. Szentivánt (Sepsiszentiván) és Laborfalvát 1899-ben egyesítették.

Látnivalók

Középkori katolikus templomát 1725-ben javították, 1775-ben új toronnyal bővítették. Az 1802. évi földrengés annyira megrongálta, hogy újjá kellett építeni.
A falu szélén álló Szentiványi sírkápolna a 18. században épült.
Az unitárius templom 1862-ben épült.
A reformátusoknak imaházuk van.
Az ortodoxoknak a 30-as években épített egy nagy templomot a román állam.

Híres emberek

Itt született a birtokos Szentiványi család több neves tagja. A 15. században Szentiványi György Erdély alvajdája volt, 1633-ban Szentiványi Márton író, tanár, Szentiványi Miklós pedig Háromszék vármegye alispánja volt.
Itt született Szentiványi Márkos Dániel (1684–1689), unitárius püspök.
Itt született Szent-Iványi Tamás (1920–1991).
Itt született 1819-ben Berde Áron.
Itt született 1815-ben Berde Mózes.