Szentmiklósi Márton

Szentmiklósi Márton
Pesti Hírlap (1878-1944) Az év halottai. 1934.
Született	1866. március 19.[1][2] Verbic
Elhunyt	1932. október 30. (66 évesen)[1][2] Budapest
Foglalkozása	jogász egyetemi oktató professzor
Sírhelye	Farkasréti temető (33/3-1-81/82)[3][4]
Sablon • Wikidata • Segítség

Szentmiklósi Márton, 1897-ig Kajuch^[5] (Verbic, 1866. március 19. – Budapest, 1932. október 30.)^[6] jogász, egyetemi tanár.

Életútja

Kajuch Márton és Detrich Gizella fia. Középiskoláit és a jogot Budapesten végezte, 1889-ben jogi doktor lett; 1891-ben a budapesti királyi ítélőtáblán joggyakornok volt. 1892-ben Németországba ment, ahol a lipcsei és göttingeni egyetemen római jogot hallgatott. 1893-ban a budapesti egyetemen a római jog magántanára lett; ugyanazon évben fogalmazóvá nevezték ki az igazságügyi minisztériumba. 1894 szeptembere 1894 és 1932 között a budapesti egyetemen a római jog tanára, 1902-ben nyilvános rendes tanára volt, majd Schwarz Gusztáv római jogi tanszékének megüresedésével kerül annak helyére. 1932-ben, Budapesten érte a halál.

Munkássága

Irodalmi munkásságában a római jogra épülő német pandektisztika (pandektatudomány) híve.

Főbb művei

• Az exceptio doli a régi és a mai római jogban (Budapest, 1892)
• A római jog institutiói (Budapest, 1896)

Jegyzetek

Források

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XIII. (Steiner–Télfy). Budapest: Hornyánszky. 1909.   (Kajuch Márton)
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994.
• Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8  
• Hamza Gábor: Szászy-Schwarz Gusztáv és az európai magánjogtudomány. Magyar Tudomány 2001