Szerbia uralkodóinak listája

Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett. Az új haza elfoglalása körülbelül 680-ra fejeződött be. Mégis a szerbek saját népük ősatyját még a kaukázusi szálláshelyről tisztelik. Hozzávetőleg 50-ben élhetett a tisztelt szerb ős, akit Zorszinesznek neveztek.

Az első név szerint ismert vezér, vagy ahogyan szerbül nevezik őket zsupán Kuver volt, aki a Balkánra érkezett törzsek élén állt 668-tól egészen 685-ig. A szláv törzsek letelepedtek, és hat különálló uradalomra oszlottak, amelyek mindmáig meghatározzák a Balkán és főként Szerbia és Montenegró hatalmi helyzetét. A hat különböző terület a horvátok és az illírek törzsei közé ékelődve alakították ki kicsiny államaikat. Ezek a történelmi államok a következők voltak:

Ráczország, más néven Ráska vagy Rassza volt a szerb államok közül a legnagyobb és legbefolyásosabb. Ma ez felel meg leginkább Szerbiának.
Bosznia, más néven Ráma volt a második legnagyobb állam.
Hum, vagy más néven Zachumlje. Később Magyarország része lett.
Zéta, más néven Dioklea vagy Duklja területén telepedtek le a később római rítusú kereszténységet felvevő szerbek, akik a mai Montenegró területén éltek.
Travunija
Pagania, később Dalmácia része lett.

Kora középkori uralkodók (660 körül – 1167)

Kuver uralma után léptek fel Szerbia mitikus uralkodói, akiket már tartalmaz az alábbi táblázat is:

Uralkodó	Hatalmon volt	Megjegyzések
Szerbia kora középkori zsupánjai
Szvevlád	660–679	Valószínűleg mitikus uralkodó, nem létezett.
Szelimir	679–680	Mitikus személy.
Vladin	680–700	Mitikus személy.
Ratimir	700–730	Mitikus személy.
Viseszláv	730–780	Tőle kezdve Bíborbanszületett Konstantin, bizánci császár krónikái alapján már valós személyekről beszélhetünk.
Radoszláv	780–822	Viseszláv fia volt.
Proszigoj	822–836	Radoszláv gyermeke.
A Vlasztimir-ház zsupánjai
Vlasztimir	825–860	Proszigoj gyermeke, aki dinasztiát alapított Ráczországban. Gyermekeinek házasságával országához kötötte Travuniját is.
Mutimir	860–891	Vlasztimir legidősebbik fia, aki Ráczország trónját kapta meg.
Prvoszláv	891–892	Mutimir fia.
Petar Gojniković	892–917	Gojnik gyermeke, Vlasztimir unokája, akit a bolgárok foglyul ejtettek. Fogságban halt meg.
Pavle Branović	917–921	Mutimir unokája, akit a bolgárok segítettek trónra, de Bizánc elűzte onnan.
Zaharije Pribisavljević	921–924	Prvoszláv gyermeke, akit a bizánci császár helyezett a rácz trónra.
Bolgár uralom 924-927 között
Časlav Klonimirović	927–950	Felszabadította Ráczországot a bolgár uralom alól.
Bizánci uralom 950-1035
A Vojiszláv-ház királyai Montenegróban
István †1052	1035–1052	A bizánci uralom alól Zéta és Bosznia központtal felszabadította a szerb területeket. Montenegrói uralkodónak tekintik. Ő még a zsupáni címet viselte.
Mihály †1081	1052–1081	Uralma kiterjedt Humra és Travunijára is. 1077-ben VII. Gergely pápa királyi címet és koronát küldött neki.
Konstantin Bodin †1108	1081–1102	Mihály fia.
Dobroszláv †1102	1102	Dinasztikus harc tört ki uralma alatt.
Kočapar †1114	1101–1114	Vladimir ellen harcolt a trónnal. Ebben az időszakban mindketten azonos hatalommal bírtak.
Vladimir †1114	1103–1114	Trónharcokat vívott Kočapar ellen.
György †1118	1114–1118	Az utolsó montenegrói uralkodó, akinek hatalmát a Ráczországban uralkodó Uroš-dinasztia uralkodói döntötték meg. Később egy rövid időre ugyan visszaszerezte trónját, azt már nem lehetett többé visszaállítani.
Az Uroš-ház zsupánjai
Vukan †1118	1080–1118	A rácz területeket szabadította fel a bizánci uralom alól. Hamar a legerősebb szerb állam lett.
I. Uroš †1140	1118–1140	Elfoglalta Zétát is, ezzel egyesítve a szerb államok nagy részét.
II. Uroš †1162	1140–1162	Elűzte Ráczország trónjáról elődjét.
Desa †1166	1162–1166	Fiai között négy részre osztotta fel Szerbiát. Tihomir uralta Ráczországot, Stracimir Zétát, Miroszláv Humot és Travuniját, Nemanja pedig Toplicát, Szerbia központi részét.
Tihomir †1167	1166–1167	Megtámadta Bizáncot, de testvérei közül csak Stracimir állt mellé. Nemanja pedig a bizánciak támogatását kihasználva megszerezte a trónt.

Nemanjić-dinasztia (1166–1371)

Bővebben: Nemanyicsok

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Uralkodóháza	Megjegyzés
Nemanja István szerbül: Стефан Немања Szerbia nagyzsupánja	1113 körül – 1199. február 13. (86 éves kora körül)	1166	1196	Nemanyicsok	A középkori egységes szerb állam egyesítője és függetlenségének kivívója, később szentté avatták
Nemanjics István szerbül: Стефан Немањић Szerbia nagyzsupánja majd királya	1167 körül – 1228. szeptember 24. (61 éves kora körül)	1196	1228	Nemanyicsok	Nemanja István és Anastasija fia, 1217-ben királlyá koronáztatta magát
Radoszláv István szerbül: Стефан Радослав Szerbia királya	1192 körül – 1235 után	1228	1234	Nemanyicsok	Nemanjics István király és Angelosz Eudoxia fia, politikája miatt elüldözték
István Ulászló szerbül: Стефан Владислав Szerbia királya	1195 körül – 1264 után	1234	1243	Nemanyicsok	Radoszláv István király testvére, megfosztották a tróntól
I. István Uroš szerbül: Стефан Урош I Szerbia királya	1223 körül – 1277. május 1. (55 éves kora körül)	1243	1276	Nemanyicsok	Nemanjics István király és Anna Dandolo fia, Radoszláv István és István Ulászló féltestvére
Dragutin István szerbül: Стефан Драгутин Szerbia királya	1252 körül – 1316. március 12. (55 éves kora körül)	1276	1282	Nemanyicsok	I. István Uroš király és Jelena királyné fia, a Szerémség királya (1282–1316)
István Milutin szerbül: Стефан Милутин Szerbia királya	1253 körül – 1321. október 29. (68 éves kora körül)	1282	1321. október 29.	Nemanyicsok	Dragutin István király testvére, fivére lemondatása révén jutott a trónra
István Decsanszki szerbül: Стефан Дечански Szerbia királya	1276 körül – 1331. november 11. (46 éves kora körül)	1321. október 29.	1331. szeptember 8.	Nemanyicsok	István Milutin király fia, saját fia fellázadt ellene, börtönbe vetette, majd megfolytatta
István Dusán szerbül: Стефан Душан Szerbia királya, majd cárja	1308. július 26. – 1355. december 20. (47 évesen)	1331. szeptember 8.	1355. december 20.	Nemanyicsok	István Decsanszki király és Bulgáriai Szmilecs Theodóra királyné fia, 1346-ban cárrá koronáztatta magát
V. István Uroš szerbül: Стефан Урош V Szerbia cárja	1336 körül – 1371. december 4. (35 éves kora körül)	1355. december 20.	1371. december 4.	Nemanyicsok	István Dusán király és Bulgáriai Ilona királyné fia, 1346-tól apja társuralkodója

Lazarević-dinasztia (1371–1427)

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Uralkodóháza	Megjegyzés	Portré
Lázár Hrbeljanovics szerbül: Лазар Хребељановић Szerbia cárja	1329 körül – 1389. június 28. (60 éves kora körül)	1371 decembere	1389. június 28.	Lazarevicsek	Pribac Hrbeljanovics fia, az első rigómezei csatában vesztette életét
Lazarevics István szerbül: Стефан Лазаревић Szerbia despotája	1377 körül – 1427. július 19. (50 éves kora körül)	1389. június 28.	1427. július 19.	Lazarevicsek	Lázár Hrbeljanovics cár és Nemanjić Milica fia, az apja halálát követően több részre szakadt ország központi részének desotája

Branković-dinasztia (1427–59)

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Uralkodóháza	Megjegyzés
Brankovics György szerbül: Ђурађ Бранковић Szerbia despotája	1377 körül – 1456. december 24. (79 éves kora körül)	1427 júliusa	1456. december 24.	Brankovicsok	Lazarevics István unokaöccse, Vuk Brankovics és Mara Lazarevics fia, nagybátyja halála után vette át a kormányzást
Brankovics Lázár szerbül: Лазар Бранковић Szerbia despotája	1421 körül – 1458. január 20. (38 éves kora körül)	1456. december 24.	1458. január 20.	Brankovicsok	Brankovics György és Irene Kantakouzene fia
Brankovics István szerbül: Стефан Бранковић Szerbia despotája	1417 körül – 1476. október 9. (60 éves kora körül)	1458. január 20.	1459. március 21.	Brankovicsok	Brankovics Lázár testvére, Hunyadi Mátyás magyar király és Tomašević István bosnyák király megfosztották hatalmától

Kotromanić-dinasztia (1459)

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Uralkodóháza	Megjegyzés	Portré
Tomašević István szerbül: Стефан Томашевић Szerbia despotája	1438 körül – 1463. június 5. (25 éves kora körül)	1459. április 1.	1459. június 20.	Kotromanicsok	Brankovics Lázár veje, István Tamás bosnyák király és Vojača királyné fia, egyben az utolsó bosnyák király (1461–63)

Obrenović-ház (1815–42)

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Uralkodóháza	Megjegyzés
Miloš Obrenović szerbül: Милош Обреновић Szerbia fejedelme	1780. március 18. – 1860. szeptember 26. (80 évesen)	1817. november 17.	1839. június 25.	Obrenovicsok	Teodor Mihailović és Višnja Urošević fia, a második szerb felkelés vezetője, majd az új állam első fejedelme
Milan Obrenović szerbül: Милан Обреновић Szerbia fejedelme	1819. október 21. – 1839. július 8. (19 évesen)	1839. június 25.	1839. július 8.	Obrenovicsok	Miloš Obrenović és Ljubica Vukomanović fia, apja lemondott javára ám egy hónapon belül elhunyt
Mihajlo Obrenović szerbül: Михаило Обреновић Szerbia fejedelme	1823. szeptember 16. – 1868. június 10. (44 évesen)	1839. július 8.	1842. szeptember 16.	Obrenovicsok	Milan Obrenović testvére, fivére halálát követően lett fejedelem, ám egy felkelés okán szeműzetésbe kényszerült

Karađorđević-ház (1842–58)

Bővebben: Karagyorgyevicsek

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Uralkodóháza	Megjegyzés	Portré
Aleksandar Karađorđević szerbül: Александар Карађорђевић Szerbia fejedelme	1806. október 11. – 1885. május 3. (78 évesen)	1842. szeptember 14.	1858. december 23.	Karagyorgyevicsek	Petrović Đorđe Karađorđe és Jelena Petrović fia, Mihajlo távozása után választották fejedelemmé

Obrenović-ház (1858–1903)

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Uralkodóháza	Megjegyzés
Miloš Obrenović szerbül: Милош Обреновић Szerbia fejedelme	1780. március 18. – 1860. szeptember 26. (80 évesen)	1858. december 23.	1860. szeptember 26.	Obrenovicsok	Ez volt második uralkodói periódusa
Mihajlo Obrenović szerbül: Михаило Обреновић Szerbia fejedelme	1823. szeptember 16. – 1868. június 10. (44 évesen)	1860. szeptember 26.	1868. június 10.	Obrenovicsok	Apja halálát követően újra fejedelem, a Balkán-szövetség megalapításával felszabadította országát a Oszmán Birodalom elnyomása alól
I. Milán szerbül: Милан I Szerbia fejedelme majd királya	1854. augusztus 22. – 1901. február 11. (46 évesen)	1868. június 10.	1889. március 6.	Obrenovicsok	Miloš Obrenović unokaöccse, Miloš J. Obrenović és Elena Maria Catargiu fia, az újkori Szerb Királyság első királya
I. Sándor szerbül: Александар I Szerbia királya	1876. augusztus 14. – 1903. június 11. (26 évesen)	1889. március 6.	1903. június 11.	Obrenovicsok	I. Milán szerb király és Natalija Keşco fia, apja lemondását követően került a trónra, összeesküvők egy csoportja családjával együtt lemészárolta

Karađorđević-ház (1903–45)

Uralkodó	Életterminusa	Uralkodása kezdete	Uralkodása vége	Uralkodóháza	Megjegyzés
I. Péter szerbül: Петар I Szerbek, horvátok, szlovének királya	1844. június 29. – 1921. augusztus 16. (77 évesen)	1903. június 15.	1921. augusztus 16.	Karagyorgyevicsek	Sándor szerb fejedelem és Persida Nenadović fia, a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság első monarchája
I. Sándor szerbül: Александар I Jugoszlávia királya	1888. december 16. – 1934. október 9. (45 évesen)	1921. augusztus 16.	1934. október 9.	Karagyorgyevicsek	I. Péter szerb király és Zorka montenegrói királyi hercegnő fia, 1929-től Jugoszlávia királya
II. Péter szerbül: Петар II Jugoszlávia királya	1923. szeptember 6. – 1970. november 3. (47 évesen)	1934. október 9.	1945. november 29.	Karagyorgyevicsek	I. Sándor jugoszláv király és Mária román királyi hercegnő fia, az utolsó jugoszláv király

Források

Klaus-Jürgen Matz: Ki mikor uralkodott, kormányzott?: Uralkodói táblák a világtörténelemhez : császárok, királyok, államfők, miniszterelnökök és pártvezérek. Átdolgozott, felújított kiadás. Budapest: Magyar Könyvklub. 2003. ISBN 963 547 849 6
John E. Morby: A világ királyai és királynői: Az idők kezdetétől napjainkig [ford.: Hideg János] (eredeti kiadás: J. E. Morby: Dynasties of the World. A Chronological and Genealogical Handbook, Oxford University Press, 1989.). Debrecen: Mæcenas. 1991. ISBN 963 7425 48 9