Sziget

A „Sziget” lehetséges további jelentéseiről lásd: Sziget (egyértelműsítő lap).

A sziget vízzel teljesen körbezárt kisebb szárazföld. A nagyobb összefüggő szárazföldi területeket kontinensnek nevezzük. A földrajztudósok egybehangzó véleménye szerint Grönland a legnagyobb sziget, míg Ausztrália a legkisebb kontinens (Ausztrália területe kb. 4x nagyobb, mint Grönlandé).

Kialakulása

Sziget többféle úton jöhet létre:

• Lemeztektonika hatására kiemelkedik.
• Erózió hatására lekopott környéke vízzel töltődik fel.
• Üledékből, lerakott hordalékból alakul ki.
• Vulkanikus tevékenység során keletkezik.
• Mesterséges úton hozzák létre.

A szigetek fajtái

Sziklás szigetek, zátonyok

• A sziklazátonyok apró, sziklás szigetek, amelyek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy letelepedésre alkalmasak legyenek, sőt talajréteg híján növényzet sem borítja őket. Méretük néhány négyzetmétertől néhány négyzetkilométerig terjedhet. Legjellemzőbb európai előfordulásuk a skandináv tengerpart, ahol csoportokat alkotnak.
• A holmok apró, sziklás szigetek, amelyek jellemzően túl kicsik ahhoz, hogy letelepedésre alkalmasak legyenek, de a sziklazátonyokkal ellentétben van rajtuk talajréteg és növényzet borítja őket. A skandináv nyelvekben a kifejezés kicsi, legfeljebb közepes méretű szigetet jelent.

A Föld legnagyobb szigetei

Bővebben: A Föld legnagyobb szigeteinek listája

Kapcsolódó szócikkek

• Szigetország

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Sziget témájú médiaállományokat.

Nézd meg a sziget címszót a Wikiszótárban!

• Herman Ottó: Az északi madárhegyek tájáról, XL. A norvég partvonal jelenségeiről.
• A világ legfurcsább alakú szigetei – műholdkép – Origo, 2010. november 25.
• Dunai Szigetek