Szomatosztatin
A szomatosztatin vagy növekedésihormon-gátló hormon egy peptidhormon, amelynek fő funkciója, hogy gátolja az agyalapi mirigy és az emésztőrendszer által kibocsátott hormonok (mint pl. az inzulin és a glukagon) termelődését.[1]
A szervezeten belül két aktív formája létezik: egy 14 és egy 28 aminosavas verzió, amelyek alternatív hasítással jönnek létre egy prekurzor fehérjéből.[2]
Az embernek egy szomatosztatingénje van a 3. kromoszómán (SST), de a gerincesek között a gén hat változata létezik és például a zebradánió mind a hat verzióval rendelkezik,[3] amelyeknek mind külön receptora is van. A feltételezések szerint ez a hat gén a törzsfejlődés során három különálló teljes genomduplikációval jött létre.
Szintézise
A szomatosztatin az emésztőszervekben és az agyban termelődik. Az emésztőrendszerben a gyomorkapu, a patkóbél és a hasnyálmirigy Langerhans-szigeteinek delta-sejtjei (vagy D-sejtjei) szintetizálják.[4] A gyomorban termelt szomatosztatin a vénás vérbe kerül, ahol a szíven keresztülhaladva a vérkeringéssel jut azokhoz a szervekhez, ahol kifejtheti hatását. Ezenkívül parakrin módon a delta-sejteket körülvevő szövetekre is hatással van: a gyomorban például közvetlenül csökkenti a parietális sejtek gyomorsavtermelését.[4] A szomatosztatin a savtermelést közvetetten, a gasztrin-, szekretin- és hisztamintermelés gátlásával is képes visszafogni.
Az agyban a hipotalamusz ventromediális magjának neuroendokrin idegsejtei is szintetizálnak szomatosztatint. Innen az agyalapi mirigy elülső lebenyébe kerül, ahol meggátolja a növekedési hormon szekrécióját. A szomatosztatint termelő sejtek képesek érzékelni a vér növekedési hormon-koncentrációját és ha az túl magasra nő, negatív visszacsatolás révén megemelik a szomatosztatin-kibocsátásokat.
A hormon kisebb mértékben az agy egyéb sejtjeiben is szintetizálódik és a receptora is több egyéb területen megtalálható.
Hatásai
A szomatosztatin a szervezet több részén is hat, jellemzően más hormonok termelését gátolja.
Az agyalapi mirigy elülső lebenyében
- gátolja a növekedési hormon kibocsátását[5] (vagyis ellenkező hatású, mint a növekedésihormon-felszabadító hormon)
- gátolja a tireotropin (pajzsmirigyserkentő hormon) kibocsátását[6]
- gátolja a prolaktin kibocsátását
Az emésztőrendszerben
- gátolja a következő hormonok szekrécióját:
- ezenkívül gátolja a parietális sejtek gyomorsavszekrécióját
- visszafogja a gyomor ürülését, csökkenti a belek simaizommozgását és vérellátását[5]
- gátolja a szénhidrátok, aminosavak, zsírok felszívódását.
Általánosságban visszafogja az emésztőrendszer működését.
Szomatosztatin-hatású gyógyszerek
Az oktreotid (Szandosztatin) egy nyolc aminosavból álló peptid, amelynek hatása nagyon hasonlít a szomatosztatinéhoz, de intenzívebben képes gátolni a növekedési hormon, a glukagon és az inzulin kibocsátását és jelentősen stabilabb is (féléletideje a vérben 90 perc szemben a természetes szomatosztatin 2-3 percével). Mivel a bélből rosszul szívódik fel, többnyire injekcióval adják be. Többek között a karcinoid szindróma és az akromegália tüneti kezelésére alkalmazzák.
Hasonló hatóanyag a szintén oligopeptid szerkezetű szomatosztatin-analóg, a lanreotid (Szomatulin); indikációja is hasonló.
Jegyzetek
- ↑ "somatostatin". Encyclopædia Britannica. Encyclopædia Britannica Online. Encyclopædia Britannica Inc., 2016. Web. 04 mag. 2016 <http://www.britannica.com/science/somatostatin>.
- ↑ Costoff A: Sect. 5, Ch. 4: Structure, Synthesis, and Secretion of Somatostatin. Endocrinology: The Endocrine Pancreas pp. 16. Medical College of Georgia. [2008. április 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
- ↑ (2010) „The evolution of somatostatin in vertebrates”. Gene 463 (1–2), 21–28. o. DOI:10.1016/j.gene.2010.04.016. PMID 20472043.
- ↑ a b Medical Physiology, 2e Updated Edition, 2nd Edition, 2nd, Philadelphia, PA: Elsevier (2012). ISBN 9781437717532
- ↑ a b Bowen R: Somatostatin. Biomedical Hypertextbooks. Colorado State University, 2002. december 14. (Hozzáférés: 2008. február 19.)
- ↑ First Aid for the USMLE Step 1, 2010. Page 286.
Források
- What Does Somatostatin Do? Hormone Health Network
- Herszényi Károly, Mihály Emese, Tulassay Zsolt:A szomatosztatin és az emésztőrendszer
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Somatostatin című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Orvostudományi portál
Biológiaportál
