Szongun

Nem tévesztendő össze a következővel: Szongbun.
 Ebben a szócikkben a koreai nyelvű szavak átdolgozott latin betűs és magyaros átírása között ide kattintva szabadon lehet választani.
Szongun (Songun) - hangul és handzsa (hanja) írásjegyekkel

A szongun (hangul: 선군정치szongun csongcshi, handzsa: 先軍政治, RR: seongun jeongchi?, ’„első a hadsereg”-politika’) Kim Dzsongil (Kim Jong-il) észak-koreai vezető által kidolgozott, az ország egyenruhásait rangsorban a civil emberek felé emelő ideológia.[1] A Koreai Munkapárt szerint a Szongun (Songun) ideológiai alapjait 1960. augusztus 25-én fektették le, de átültetése a gyakorlatba az 1990-es évek középén történt meg.[2]

Története

Előzmény

Kim Ir Szen (Kim Il-sung) Észak-Koreája az 1970-es évektől a dzsucse (juche) eszményét követte, amelynek megalkotását a kínai-szovjet eltávolodás tette szükségessé, ugyanis Kim igyekezett legfőbb szövetségeseivel, a sztálini személyi kultuszt utólag elítélő és leépítő Szovjetunióval, és a keményvonalas maoista politikát követő Kínai Népköztársasággal is jó diplomáciai kapcsolatokat ápolni. Kim kialakította a saját, független politikáját, ez tette lehetővé azt, hogy később mind a két ország támogatását élvezhette egyaránt.[3]

Nehéz Menetelés

„Elűzted a vad vihart
Hitet adtál nekünk, Kim Dzsongil elvtárs!
Nem élhetünk nélküled!
Az országunk nem létezhet nélküled!”
Kim Dzsongilt népszerűsítő dal, a Tangsini opszumjon, csogukto optta

1994 júliusában elhunyt Kim Ir Szen (Kim Il-sung). Fia, Kim Dzsongil (Kim Jong-il) került hatalomra, akinek – apjával ellentétben – atomnagyhatalmi ambíciói voltak. A Szovjetunió 1991-es összeomlása után Oroszország még néhány évig támogatta ugyan Észak-Koreát, de a dél-koreai–orosz diplomáciai kapcsolatok rendeződése, és Kim Dzsongil (Kim Jong-il) hatalomra kerülése után ezek a támogatások kezdtek elapadni.[4] 1995-re kitört Észak-Koreában az éhínség, amelyet a kormány Nehéz Menetelés (koreaiul: 고난의 행군; konani henggun (gonan-ui haenggun)) néven politikai propagandává alakított. Ez idő tájt a legszerényebb becslések szerint is 500 ezren haltak éhen, de az áldozatok száma elérhette valójában a 2,5-3 millió főt is.[5]

Az éhínség tetőpontján az emberek fegyelmezetlenek lettek. A kormány kénytelen volt engedélyezni addig illegális tevékenységeket: ilyen volt például a vásárrendezés, és a tartományok közti vándorlás. Eközben megnőtt az utcán élő koldus-tolvaj gyermekek, a kotcsebi (kotjebi)k száma.[6] Mivel a katonák sem ettek eleget, nem tudták ellátni a feladatkörüket, Kim Dzsongil (Kim Jong-il) pedig, mivel félt egy esetleges katonai hatalomátvételtől (félelme később beigazolódott),[7] nekik kedvező rendelkezéseket hozott, így a javak nagyrészét is a Koreai Néphadsereg kapta meg.

A helyzet lassú javulása

A súlyos élelmiszerhiányt természeti katasztrófák (áradás, szárazság) is súlyosbították, az Egyesült Nemzetek Szervezete (főként Kína, Egyesült Államok, Japán, Dél-Korea) élelmiszersegélyeket küldött Észak-Koreának, ugyanakkor sokak szerint ezt a katonák között osztották szét, és minimális jutott belőle az észak-koreai lakosoknak. Kína további támogatást nyújt egészen napjainkig Észak-Korea ásványkincseiért cserébe.[4]

Miután valamelyest javult Észak-Korea gazdasági helyzete, Kim hadiköltekezésekbe kezdett, 2006 októberében pedig Észak-Korea első alkalommal atomfegyvert tesztelt.[8]

2011 decemberében Kim Dzsongil elhunyt. Helyébe fia, Kim Dzsongun (Kim Jong-un) lépett, aki egy ideig folytatta apja örökségét, azonban pár évvel később bevezette a technológiai fejlesztéseket a katonasággal egy szintre emelő pjongdzsin (byeongjin) politikai irányvonalat.[9]

További információk

  • Dzsucse
  • Pjongdzsin

Jegyzetek

  1. 사실과 진실. Koreastory.kr, 2013. január 6. [2016. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  2. Songun Politics. Naenara.com.kp. [2016. október 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  3. History of North Korea. B-29s over Korea
  4. a b Csoma, Mózes. Korea Egy nemzet, két ország - A közös gyökerektől. Budapest: Napvilág kiadó (2013). ISBN 9789-6333-8360-5 
  5. North Korea 'loses 3 million to famine'. BBC, 1999. február 17. [2012. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  6. Demick, Barbara. Nincs mit irigyelnünk a világtól. Sydney: Könyvmolyképző Kiadó (2013). ISBN 9780-7322-8661-3 
  7. North Korea's Kim dynasty survived 'series of coups', says CIA agent. The Telegraph, 2015. május 8. (Hozzáférés: 2016. október 24.)
  8. North Korea claims first nuclear test”, The Guardian, 2006. október 9. (Hozzáférés: 2016. október 24.) 
  9. N. Korea's 'Byeongjin' policy showing modest results: U.S. expert”, Yonhap News, 2015. február 19. (Hozzáférés: 2016. október 24.) 
Sablon:Korea-témakörök
  • m
  • v
  • sz
Észak- és Dél-Korea
Történelem
Gazdaság
Észak-Korea
  • gazdaság (története)
  • tondzsu
  • éhínség
  • 2009-es válság
  • észak-koreai von
  • közlekedés
  • turizmus
Dél-Korea
Földrajz
Kultúra
Általánosan
Észak-Korea
Dél-Korea
Társadalom
és politika
Észak-Korea
Dél-Korea
Közigazgatás
Észak-Korea
Dél-Korea
  • Korea Korea-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap