Sztavronikita kolostor
| Sztavronikita kolostor | |
| listed archaeological site in Greece | |
 | |
| Vallás | ortodox kereszténység |
| Építési adatok | |
| Építése | 10. század |
| Stílus | bizánci építészet |
| Település | Athosz-hegyi Köztársaság |
| Elhelyezkedése | |
  Sztavronikita kolostor Pozíció Görögország térképén | |
 é. sz. 40° 16′ 05″, k. h. 24° 16′ 36″40.267996, 24.27677340.267996°N 24.276773°EKoordináták: é. sz. 40° 16′ 05″, k. h. 24° 16′ 36″40.267996, 24.27677340.267996°N 24.276773°E | |
 | |
| A Sztavronikita kolostor weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sztavronikita kolostor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Moni Sztavronikita (görögül: Μονή Σταυρονικήτα) a görög Athosz-félsziget északkeleti partján található ortodox kolostor, az Iviron és Pantokratosz kolostorok közvetlen közelében. A 20 nagy kolostor rangsorában a 15. helyen található.
Története
Bár megbízható információ a kolostor eredetével kapcsolatban nem áll rendelkezésre, több, az alapításról szóló legenda is létezik. A kolostort az egyik legenda szerint két remete, név szerint Sztavrosz és Nikétasz alapította. Egy másik elbeszélés szerint a kolostor alapítója I. Ióannész Tzimiszkész (925–976) császár egyik tisztje, Nikeforosz Sztravroniketasz volt. Történelmi nyoma sem az alapítónak, sem az alapítása tényének nem lelhető fel. Az azonban kétségtelen, hogy a kolostor már a 11. században állt, hiszen először 1153-ban, Sztravonikétasz néven említik, ami azt jelenti, „kancsal Nikétasz”, ebből alakul ki a későbbi elegánsabb Sztavronikétasz elnevezés, amelynek jelentése „győzelmes kereszt”. A következő évtizedekben a szerzetesek elhagyták a kolostort, s előbb 1287-ben a Kultumusziu kolostornak, majd később a Filotheu kolostornak rendelik alá.[1]
Csak Gregoriosz Giromeriatisz idejében, a 16. században virágzott fel ismét a kolostor. A szerzetes 4000 ezüstsékelért vásárolta meg a romokat, és kezdte meg a kolostor újjáépítését. A munkát végül barátja és pártfogója, Jeremiás pátriárka (1522–1546) fejezte be. Annak ellenére, hogy az elkövetkező évszázadokban többször pusztított tűzvész a kolostorban, az újonnan épült templom és a híres festő, krétai Theophanész falfestményei megmenekültek a lángoktól.[2]
A 20. század elején még 219 szerzetes élt a kolostorban. A szerzetesek száma ettől kezdve folyamatosan csökkent, és 1992-ben érte el a mélypontot, amikor csak 33 szerzetes élt a kolostorban. Hasonlóan a többi athoszi kolostorhoz, azóta ismét nőtt a szerzetesek száma: 2000-ben 45 szerzetes élt a kolostor területén. A népszámlálási adatok szerint 2011-ben 39 lakosa volt a területnek.[3]
Jegyzetek
- ↑ Müller, Andreas. Berg Athos – Geschichte einer Mönchsrepublik (német nyelven). München: C.H. Beck, 104-105. o. [2005]. ISBN 3-406-50851-0
- ↑ Müller, Andreas. Berg Athos – Geschichte einer Mönchsrepublik (német nyelven). München: C.H. Beck, 113. o. (2005). ISBN 3-406-50851-0
- ↑ A 2011-es népszámlálás eredményei, Nemzeti Statisztikai Szolgálat, Görögország.. [2016. április 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. szeptember 30.)
Források
- Sztavronikita kolostor Archiválva 2008. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben, Kulturális és Sport Minisztérium (angol)
Fordítás
Ez a szócikk részben vagy egészben a Stavronikita című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
