Szuizei japán császár

Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és a keleti névsorrend szerint szerepelnek.

Szuizei japán császár
Szuizei császár
Japán 2. császára
Uralkodási ideje
i.e.581 – i.e.549
Elődje	Dzsinmu
Utódja	Annei
Életrajzi adatok
Uralkodóház	japán császári ház
Posztumusz név	Szuizei tennó
Született	i. e. 632 Japán
Elhunyt	i. e. 549 (83 évesen)
Nyughelye	Cukida no oka no e no miszaszagi (Nara)
Édesapja	Dzsinmu császár
Édesanyja	Iszukejorihime
Testvére(i)	Tagisimimi Hikoyai-no-mikoto Kamuyaimimi-no-mikoto Kishimi Mino Mikoto
Házastársa	Isuzu-yori Hime-no-mikoto Kawamata-hime
Gyermekei	Annei japán császár
A Wikimédia Commons tartalmaz Szuizei japán császár témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szuizei császár (綏靖天皇 Suizei-tennō), más néven Kamu-nuna-kaha-mimi no mikoto volt a hagyomány szerint a második japán császár.

Életéről nem maradtak fenn pontos adatok, de általában i.e. 581-549-re teszik uralkodása idejét. Azon nyolc uralkodó egyike, akikhez nem kapcsolódnak különleges legendák, és a „nyolc nem dokumentált uralkodóként” (欠史八代, Kessi-hacsidai) ismertek.

Legendás elbeszélések

A mai tudósok még mindig megkérdőjelezik az első kilenc japán uralkodó létezését, Szuizei leszármazottja, Szudzsin császár az első, akinek a létezését ténylegesen elfogadják. A posztumusz Szuizei tennó nevet a későbbi generációktól kapta.

A sorban 29. uralkodó, Kinmei császár uralkodása (kb. i.u. 509-571) az első, amihez a kortárs történetírás hiteles, ellenőrizhető adatokat tud rendelni; azonban a korai császárokra vonatkozó, hagyományosan elfogadott neveket és dátumokat a Jamato-dinasztia 50. császáráig, Kanmu japán császár (737-806) uralkodásáig nem nyilvánították hagyományosnak.

A legrégebbi japán krónika, a 8. század elején született Kodzsiki alig többet jegyzett fel Szuizeiről, mint a nevét és családfáját. Eszerint Szuizei Dzsinmu, az első császár főfelesége, Iszukeijorihime elsőszülött gyermeke volt, azonban eredetileg idősebb testvére, Kamujavimimi volt a trónörökös. Dzsinmu halála által Tagisimimi, Dzsinmu egy kisebb rangú feleségétől származó fia megkísérelte magának megszerezni a trónt. Szuizei bátorította Kamujavimimit, hogy ölje meg Tagasimit, de az félt megtenni, ezért Szuizei hajtotta végre a gyilkosságot. Ennek köszönhetően Kamujavimimi lemondott a javára, elismerve, hogy Szuizei a bátrabb, így neki kellene a császárnak lennie. Elképzelhető, hogy a történet az ultimogenitúra (az utolsóként világra jött gyermek öröklése) gyakorlatát magyarázza, amit később az elsőszülötti öröklés (primogenitúra) váltott fel.

Csien feljegyezte, hogy Szuizei Dzsinmu császár egyik fia volt, és a Takaoka-no-mija-i palotából uralkodott Kuszaragiban, a későbbi Jamato tartományban.

Jelenleg fenntartanak egy birodalmi sírkövet Szuszei számára, a létezésének számot adó, megbízható történelmi feljegyzések hiánya ellenére is.

Az uralkodó a posztumusz nevének a jelentése szó szerint „vidáman egészséges béke”. A név vitathatatlanul kínai mintát követ, és buddhista vonatkozásai vannak.

Tényleges sírhelye nem ismert, ezért hagyományosan a Miszaszagi sintó szentélyben, Narában tisztelik emlékét. A Császári Udvar a helyet mauzóleumnak nyilvánította Cukida no oka no e no miszaszagi néven.

Források

• Aston, William George. (1896). Nihongi: Chronicles of Japan from the Earliest Times to A.D. 697. London: Kegan Paul, Trench, Trubner. OCLC 448337491
• Brown, Delmer M. and Ichirō Ishida, eds. (1979). Gukanshō: The Future and the Past. Berkeley: University of California Press. ISBN 978-0-520-03460-0; OCLC 251325323
• Chamberlain, Basil Hall. (1920). The Kojiki. Read before the Asiatic Society of Japan on April 12, May 10, and June 21, 1882; reprinted, May, 1919. OCLC 1882339
• Nussbaum, Louis-Frédéric and Käthe Roth. (2005). Japan encyclopedia. Cambridge: Harvard University Press. ISBN 978-0-674-01753-5; OCLC 58053128
• Ponsonby-Fane, Richard Arthur Brabazon. (1959). The Imperial House of Japan. Kyoto: Ponsonby Memorial Society. OCLC 194887
• Titsingh, Isaac. (1834). Nihon Ōdai Ichiran; ou, Annales des empereurs du Japon. Paris: Royal Asiatic Society, Oriental Translation Fund of Great Britain and Ireland. OCLC 5850691
• Varley, H. Paul. (1980). Jinnō Shōtōki: A Chronicle of Gods and Sovereigns. New York: Columbia University Press. ISBN 978-0-231-04940-5; OCLC 59145842

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben az Emperor Suizei című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.