Társadalmi szervezet
| Személyi jog A polgári jog sorozat része |
|---|
 |
| Jogképesség |
| Cselekvőképesség |
| cselekvőképesség teljes korlátozása |
| Jogi személy és fajtái |
| állam · állami vállalat · tröszt · költségvetési szerv · közhasznú társaság · szövetkezet · leányvállalat · köztestület · gazdasági társaság · korlátolt felelősségű társaság · részvénytársaság · közös vállalat · társadalmi szervezet · alapítvány · egyesület · egyház · |
| Személyhez fűződő jogok |
| lelkiismereti szabadság · személyes szabadság · a testi épség és az egészség védelme · a becsület védelme · az emberi méltóság védelme · névjog · titokvédelem · képmás és hangfelvétel oltalma · a jó hírnév védelme · magánlakáshoz való jog · a személyes adatok védelme · kegyeleti jog |
| Szellemi alkotások |
Sablon:Személyi jog
|
A társadalmi szervezetek közé tartoznak a civil szervezetek mellett a szakszervezetek, pártok, egyházak, egyesületek, minden nem állami szervezet, amely összhangban áll az alkotmánnyal és törvény nem tilt. A fegyveres szervezetek és a gazdasági szervezetek nem tartoznak a társadalmi szervezetek körébe.[1] Ugyancsak kívül esnek e fogalmon az állam és a közigazgatás szervezetei, így az igazgatási feladatokat is ellátó köztestületek is.
Jogi szabályozás Magyarországon
A társadalmi szervezeteket az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény szabályozta átfogóan.[1] Azóta ez a törvény hatályát vesztette, a társadalmi szervezetek egyes fajtáit külön-külön törvények szabályozzák.
- az egyesülési jog alapján létrejött civil szervezeteket a 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról („Civil törvény”)[2]
- a szakszervezeteket Magyarország alaptörvénye és a munka törvénykönyve[3]
- az egyesületeket a polgári törvénykönyv[4]
- az egyházakat a 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról[5]
A társadalmi szervezetek osztályozása a vezetéstudomány szerint
A társadalmi szervezetek a vezetéselmélet szempontjából nagyjából öt kategóriába sorolhatók:
- piramis- vagy hierarchikus forma
- bizottságok vagy zsűrik
- mátrixszervezetek
- ökologikus szervezetek (ökológiák)
- összetett (kompozit) szervezetek.
Jegyzetek
Források
- ↑ 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról: 1989. évi II. törvény az egyesülési jogról. www.c3.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ 2011. évi CLXXV. (Civil) törvény: 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról („Civil törvény”). net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről. net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)
- ↑ 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről: 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről. net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.) arch
- ↑ 2011. évi CCVI. törvény ...az egyházak...jogállásáról: 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról. net.jogtar.hu (Hozzáférés: 2014. november 8.)
További információk
- A mátrixszervezetről
- A Nemzeti Civil Alapprogramról
- A szervezetfejlődés kilátásairól (Graham Astley: The Two Ecologies: Population and Community – Perspectives on Organizational Evolution)
- Az afrikai kontinensen tevékenykedő civil szervezetek elemzésének lehetőségei, Hadtudomány, XXIII. évfolyam, 2013/3-4 szám, 97-103. o.
- Nemzetközi szervezetek uniója
- A szervezetek közti kapcsolatok ábrázolásával
- Képzőművészeti szervezetek
