Történettudomány

Történettudomány
Historia
Kleió, a történetírás múzsája (Pierre Mignard olajfestménye, 1689 körül)
Kleió, a történetírás múzsája
(Pierre Mignard olajfestménye, 1689 körül)

Tárgyaaz emberiség múltja
Ágai
Jelentős művelőiHérodotosz, Livius, Tacitus, Beda Venerabilis, Ibn Khaldún, Jules Michelet, Leopold von Ranke, Vere Gordon Childe
Jelentős kézikönyveiKávássy Sándor: Bevezetés a történettudományba (Tankönyvkiadó Vállalat, Budapest, 1986)
– Társadalomtudományok –
Historiográfia
Görög történetírás

Diodórosz · Hérodotosz · Hésziodosz · Polübiosz · Plutarkhosz · Theopomposz · Thuküdidész · Timaiosz · Xenophón

Római történetírás

Cato · Sallustius · Pictor · Tacitus · Suetonius · Cassius Dio · Iulius Africanus

Középkori keresztény történetírás

Kaiszareiai Euszebiosz · Augustinus · Iordanes

Középkori arab történetírás

Ibn Khaldún

Reneszánsz, humanista történetírás

Bruni · Guiccordini · Machiavelli · Valla

A reformáció korának történelemírása
Történetírás a felvilágosodás korában
A romantikus történelemszemlélet

Az angol romantikus történetírás · A francia romantikus történetírás · Német romantikus történetírás · Angol történetírás a forradalmak korában

A modern történetírás

Pozitivista történelemszemlélet · Az amerikai szintézis · Marxista történetírás · New History · Neopozitivista történetírás · Amerikai progresszív történetírás · Annales-iskola

Historiográfia Európán kívül

Kínai történetírás

Magyar történetírás
Sablon:Historiográfia
  • m
  • v
  • sz

A történettudomány az emberi történelem rendszerbe foglalásával foglalkozó tudomány. A történelem a megvalósult emberi történet leírása. A történetírók művelik. A modern történettudomány a 19. században született.

A történettudomány kialakulása

Bővebben: Historiográfia

Az régebbi korokban is népszerű tevékenység volt a történelmi tárgyú művek készítése, amit történetírásnak nevezünk. A történetírás elsősorban a közeli vagy távolabbi múlt eseményeinek időrendi sorrendben való feljegyzését jelentette. A legelterjedtebb műfaja a krónika volt. Az események elbeszélése nem volt feltétlenül objektív, függött attól, hogy ki írja le azokat, továbbá attól, hogy az író mit vett be a „múlt” fogalmába, és hogyan magyarázta az emberi társadalom működését. A történetírás történetét, a történészi munkák alakulását és fejlődését, kapcsolatukat az aktuális történelmi időszakkal a historiográfia tudománya vizsgálja.

A történettudomány forrásai

A történelem tanulmányozását a történettudomány művelői, a történészek elsősorban az írott források, de a kutatás kiterjed az élet melléktermékeként keletkező tárgyi emlékekre is. A forrásokat sokféleképpen csoportosíthatjuk. Az egyik legfontosabb felosztás szerint egyrészt léteznek olyan forrásanyagok, amelyek a társadalmi élet melléktermékeként a különböző intézmények működése vagy bármilyen egyéni tevékenység során keletkeznek (pl. a levéltárakban őrzött hivatalos, jogi, közigazgatási dokumentumok), másrészt léteznek narratív (elbeszélő jellegű) források, amelyek keletkezésének célja az, hogy beszámoljanak valamilyen eseményről. Ezek lehetnek pl. naplók, személyes levelek, de lehetnek maguk a régebbi korok történetírói művei, krónikái is.

A történettudomány pártatlansága

Az írott források nem mindig állják ki az objektivitás próbáját, tekintve, hogy igen fontos történelmi következménnyel járó események maradhatnak lejegyezetlenül, a feljegyzések elveszhetnek vagy megsemmisíthetik őket, ami által sokszor lényeges összefüggésekre nem derül fény. Emellett az emlékeket befolyásolja a szemtanúk hite, egészségi és lelki állapota, politikai beállítottsága.

Ahhoz, hogy minél inkább objektív képet kaphassunk a különböző történelmi események lefolyásáról, azt kell megállapítanunk, hogy a forrásaink valóban eredetiek-e vagy pedig hamisítványok. A narratív forrásoknál azt is meg kell állapítani, hogy azok szerzője, az események elbeszélője valóban az igazságot akarta-e közölni, vagy egyáltalán volt-e lehetősége arra, hogy valós információkhoz jusson az adott eseményről. Természetesen sokszor megtörténik, hogy a történelmi események feljegyzése nem objektív módon történik. A legtöbb esetben a narratív források csupán kísérletek a leírt események igazolására, magyarázatára, esetleg elferdítésére, a szerzőjük vagy a megbízója személyes érdekeitől függően.

Napóleon azon állítása, miszerint a „történelmet mindig a győztesek írják”, az áltudományos érvelések egyike. Ez azt jelenti, hogy a történetírásnak a legtöbb esetben célja van, ezen célok közül pedig az egyik legfontosabb a propaganda. Ezt a történetírást azonban általában nem történészek, hanem propagandisták végzik. Az a történész, amelyik beáll a propaganda szolgálatába, utólag egészen biztosan elveszti a történettudományban a történészi jelzőt, ahogyan azt például a náci Németország akkori történészeinél történt. Ezért Napóleon fent idézett szállóigéje nem a történettudományt minősíti, hanem annak felhasználóit, és többnyire azok szokták ezt emlegetni, akik a történettudomány lejáratásán dolgoznak. Napóleon nemhogy történész nem volt, de semmilyen tudományos képzettséggel nem rendelkezett, így semmiféle tudományt érintő megállapítást releváns módon nem is tehetett.

A mai történészek fontos feladata, hogy egy bizonyos történelmi távlatból figyelve az eseményeket (legalább 50 év, habár ez is rendkívül csekély idő) igyekezzenek a különböző források alapján objektíven rekonstruálni a múlt eseményeit. Az objektivitás a történettudományban nem a források objektivitását jelenti, hanem a feldolgozás módszertanát.

Fontosabb történelemtudományi folyóiratok

  • 1840 Historisk tidsskrift (Dánia)
  • 1859 Historische Zeitschrift (Németország)
  • 1866 Archivum historicum, később Historiallinen arkisto (Finnország)
  • 1867 Századok
  • 1871 Historisk tidsskrift (Norvégia)
  • 1876 Revue Historique (Franciaország)
  • 1881 Historisk tidskrift (Svédország)
  • 1886 English Historical Review (Anglia)
  • 1895 American Historical Review (USA)
  • 1914 Mississippi Valley Historical Review (1964 óta Journal of American History) (USA)
  • 1916 The Journal of Negro History
  • 1916 Historisk tidskrift för Finland (Finnország)
  • 1918 Hispanic American historical review
  • 1928 Scandia (Svédország)
  • 1929 Annales. Économies. Sociétés. Civilisations
  • 1952 Past & present: a journal of historical studies (Nagy Britannia)
  • 1953 Vierteljahrshefte für Zeitgeschichte (Németország)
  • 1956 Journal of the Historical Society of Nigeria (Nigéria)
  • 1960 Journal of African History (Cambridge)
  • 1960 Technology and culture: the international quarterly of the Society for the History of Technology (USA)
  • 1975 Geschichte und Gesellschaft. Zeitschrift für historische Sozialwissenschaft (Németország)
  • 1976 Journal of Family History
  • 1982 Storia della Storiografia — History of Historiography — Histoire de l'Historiographie — Geschichte der Geschichtsschreibung [1]
  • 1982 Subaltern Studies (Oxford University Press)
  • 1986 Zeitschrift für Sozialgeschichte des 20.und 21. Jahrhunderts, 2003 óta: Sozial.Geschichte. Zeitschrift für historische Analyse des 20. und 21. Jahrhunderts (Németország)
  • 1990 Gender and history
  • 1990 L'Homme. Zeitschrift für feministische Geschichtswissenschaft [2] (Ausztria)
  • 1990 Österreichische Zeitschrift für Geschichtswissenschaften [3]
  • 1992 Women's History Review
  • 1993 Historische Anthropologie [4]
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.


Kapcsolódó irodalom

  • Burckhardt, Jacob: Világtörténelmi elmélkedések. Bevezetés a történelem tanulmányozásába (ford. Báthori Csaba, Hidas Zoltán, jegyz. Hidas Zoltán), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2001 (Circus Maximus), ISBN 9639165239
  • Koselleck, Reinhart: Elmúlt jövő. A történeti idők szemantikája (ford. Hidas Zoltán), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2003 (Circus Maximus), ISBN 9789639165687
  • Koselleck, Reinhart: Kritika és válság. Tanulmány a polgári világ patogeneziséről (ford. Boros Gábor), Atlantisz Könyvkiadó, Budapest, 2016 (Circus Maximus), ISBN 9789639777262

Kapcsolódó szócikkek

Sablon:A történelem segédtudományai
  • m
  • v
  • sz
A történelem segédtudományai
archontológia · epigráfia · falerisztika · forrástan · genealógia · heraldika · historiográfia · inszigniológia · irattan · kodikológia · kronológia · méréstudomány (metrológia) · numizmatika · oklevéltan (diplomatika) · paleográfia · papirológia · prozopográfia · pecséttan (szfragisztika) · történeti földrajz · történeti ikonográfia · történeti ökológia · vexillológia
Nemzetközi katalógusok
  • GND: 4020535-6
  • BNF: cb17800445k