Temesújlak

Temesújlak (Uliuc)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Törökszákos
Rang	falu
Községközpont	Törökszákos
Irányítószám	307361
SIRUTA-kód	158500
Népesség
Népesség	694 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 40′ 38″, k. h. 21° 21′ 39″45.677235, 21.36075445.677235°N 21.360754°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 38″, k. h. 21° 21′ 39″45.677235, 21.36075445.677235°N 21.360754°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Temesújlak Romániában, Temesvártól délkeletre, a Temes bal partja mellett, a Pogonis összefolyásánál fekvő település.

Története

Temesújlak nevét 1329-ben említette először oklevél Újudvar néven. 1723-1725 között Villock, 1761-ben Vylak, 1808-ban Újlak, Ujluk, 1888-ban Újlak, 1913-ban Temesújlak néven említették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Ujlak, Temes vármegyében, 1448 óhitű lakossal, s anyatemplommal. Határa 3000 hold, ... Bírja a királyi alapítvány”

A mai Temesújlak helyén Ortvay Tivadar adatai szerint, a középkorban Újudvar nevű helység feküdt, melyről a 14. század elejétől kezdve vannak okleveles adatok: 1329-ben Újudvar Vojteki Tivadar fiai Miklós és János birtoka volt, akik azt Gál mester királyi jegyzőnek és egregi várnagynak adták el. E Gál mester fia László mester, omori nemes 1343-ban Újudvar felét a Bár-Kalán nemzetségből való Szeri Pósafi Balázsnak, Klára húga vőlegényének adományozta. 1332-1337 között a pápai tizedjegyzék szerint már plébániája is volt.

1723-1725 között gróf Mercy térképén Villock alakban, az 1761. évi hivatalos térképen pedig Vyrak alakban, óhitűektől lakott helységként szerepelt. 1838-ban 59 egész jobbágytelke volt és a vallás-és tanulmányi alap birtoka volt még a 20. század elején is az volt a legnagyobb birtokosa. 1879-ben nagy árvíz pusztított itt, az egész községet elöntötte és sok kárt okozott.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Buziásfürdői járásához tartozott.

1910-ben 961 lakosából 47 magyar, 27 német, 874 román volt. Ebből 57 római katolikus, 891 görög keleti ortodox volt.

Nevezetességek

• Görög keleti román temploma

Jegyzetek

Források

• Fényes Elek: Magyarország történeti geográfiája
• Reiszig Ede: Temes vármegye községei. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.  
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.  
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között