Teplice

Ez a szócikk a Teplicei járásban található településről szól. Hasonló címmel lásd még: Teplice (egyértelműsítő lap).
Teplice
Teplice címere
Teplice címere
Teplice zászlaja
Teplice zászlaja
Közigazgatás
Ország Csehország
RégióCsehország (történelmi tartomány)
KerületÚstí nad Labem-i
JárásTeplicei
PolgármesterHynek Hanza
Irányítószám415 01
Népesség
Teljes népesség50 843 fő (2023. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság200–399 m
Terület23,78 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 50° 38′, k. h. 13° 49′50.633333333333, 13.81666666666750.633333°N 13.816667°EKoordináták: é. sz. 50° 38′, k. h. 13° 49′50.633333333333, 13.81666666666750.633333°N 13.816667°E
Teplice weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Teplice témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Teplice (németül Teplitz-Schönau) város Csehországban, az Ústí nad Labem-i kerületben.

Fekvése

Csehország északnyugati részén helyezkedik el, a német határtól 11 km-re, a településtől délkeletre fekvő Prágától pedig 90 km-re található.

Története

A városháza
Díszkút a Teplice felfedezését jelképező disznófejjel

Teplice egykor híres fürdőváros volt, melegvizű fürdőit már a 16. században említették, de az első okleveles említése 1158-ból maradt fenn, amikor II. Ulászló cseh király és felesége, a türingiai származású Judit királyné itt kolostort és bencés apátságot alapított, amely a huszita háborúk alatt pusztult el.

A 15. század végén Pogyebrád György cseh király és felesége várat is emeltetett itt.

1793-ban nagy tűzvész pusztított, miután a város nagy részét klasszicista stílusban építették át.

Az első világháborúig a Habsburg Birodalomhoz tartozott, ekkor csatolták az újonnan létrehozott Csehszlovákiához. A lakossága túlnyomórésze az 1947-es kitelepítésig német volt, a Szudétavidék számos német szervezete székelt itt. A második világháború után, miután a csehszlovák kormány bevezette a Beneš-dekrétumokokat, a német etnikumú lakosságát kitelepítették Teplicéből.

A fürdőváros fénykorában több híresség is ellátogatott ide, például Goethe, Beethoven is fürdővendég volt a városban.

Forrásvizeinek vízhozama az 1800-as évek vége felé erősen meggyengült, ma már a vizet szivattyúkkal tudják csak a felszínre hozni. Vize isiász, köszvény, reuma, ízületi betegségek, bénulások ellen hatásos. Szerepét mára nagyrészt Karlovy Vary vette át.

Nevezetességek

Híres emberek

  • Wesselényi Ferenc (1605–1667), főnemes, hadvezér, Magyarország nádora
  • Julius von Payer (1841-1915) sarkkutató
  • Karl Pohlig (1864-1928) karmester
  • Paul Kohner (1902-1988), filmproducer
  • Frederick Kohner (1905-1986) író
  • Helmut Pfleger (született 1943-ban) sakknagymester
  • Itt született 1963-ban Bohdan Chlíbec cseh költő.
  • Itt hunyt el Forbáth Imre (1898–1967) költő, író, újságíró

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1869 és 2023 között
Lakosok száma
10 155
14 841
52 655
35 466
50 658
53 964
49 640
49 697
48 428
50 843
1869188019211950197019802011201720212023
Adatok: Wikidata

Jegyzetek

  1. Cseh Statisztikai Hivatal: Počet obyvatel v obcích – k 1. 1. 2023 (cseh nyelven). Cseh Statisztikai Hivatal, 2023. május 23. (Hozzáférés: 2023. május 25.)

Források

  • Csehországi utazások (Panoráma 1978)

További információk

Nemzetközi katalógusok
  • Csehország Csehország-portál
  • Földrajz Földrajzportál