Tequixquiac

Tequixquiac község
(Municipio de Tequixquiac)
Tequixquiac község címere
Tequixquiac község címere
Tequixquiac község zászlaja
Tequixquiac község zászlaja
Adatok
Ország Mexikó
ÁllamMéxico
RégióZumpango
SzékhelySantiago Tequixquiac
Terület122,5 km²
Népesség
Teljes népesség 33 907 fő (2010) +/-
Népsűrűség277 fő/km²
Elhelyezkedése
Tequixquiac elhelyezkedése México szövetségi államban
Tequixquiac elhelyezkedése México szövetségi államban
Tequixquiac község weboldala

Tequixquiac község Mexikó középső részén, México szövetségi államban. A 2010-es népszámlálás szerint a község lakossága 33 907 fő, területe pedig 122,5 km².[1] A községközpont Santiago Tequixquiac, de a községhez tartozik még Tlapanaloya és Wenceslao Labra is.

A község neve a azték nyelvből származik: Tequixquiāc, ami három részből tevődik össze. Tequixqui-tl (=sós szódabikarbonát), ā-tl (=víz) és -c (=hely, vagy hely felett), azaz Hely a sós szódabikarbonát vizek felett. Tequixquiac északra helyezkedik el Zumpangótól, Mexikóváros közelében van.

Klíma

Az évi átlagos középhőmérséklet 17 °C, a csapadék mennyisége 436 mm a májustól szeptemberig tartó esős időszakban.

Története

A területen már időszámításunk kezdete előtt 35 000 évvel is éltek emberek, akik a Bering-szoroson keresztül érkeztek Ázsiából. Itt találták meg 1870-ben, a mexikóvárosi tavak lecsapolására szolgáló csatornarendszer kiásása közben az úgynevezett tequixquiaci keresztcsontot, amely egy ősi, körülbelül 24 000 éves faragvány, az egész amerikai földrész egyik legrégebbi ismert műalkotása.[2][3]

Tequixquiac első indián lakosai az otomík és az aztékokk voltak. Főképp növénytermesztéssel és állattartással foglalkoztak, amihez a hely adottságai kitűnőek voltak. 1168-ban, Tequixquiac lakosai szerint, mintegy 250 ház állt a dombokon. Chimalpopoca uralkodó uralma alá kerültek, amikor az aztékok leigázták őket. Tenochtitlan város eleste után, Hernán Cortés katonáit földekkel jutalmazta meg, és az egyik ilyen föld Tequixquiac volt, melyet két spanyol, Martín Lopez és Andrés Nuñez kapott meg. A területet két részre osztották. A város a zitlatepeci adminisztrációhoz tartozott. 1524-ben ferences rendi térítők érkeztek Új-Spanyolországba, hogy megtérítsék az indiánokat. Az ő segítségükkel épült meg a Szent Santiago Tequixquiac templom (1590). A templomot Szent Jakabnak szentelték, mivel több család Galiciából, Asztúriából és Leónból települt ide, ahol jelentős Szent Jakab tisztelete.

Források

  1. SEGOB adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. február 27.)
  2. Prehistoria (spanyol nyelven). Tequixquiac.gob.mx. [2017. szeptember 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 2.)
  3. Mariano Bárcena: Descripción de un hueso labrado, de llama fosil, encontrado en los terrenos posterciarios de Tequixquiac, Estado de México (spanyol nyelven) (PDF). INAH. [2015. szeptember 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 2.)
Sablon:México községei
  • m
  • v
  • sz
México községei
Atlacomulco régió
Acambay · Aculco · Amanalco · Atlacomulco · Chapa de Mota · El Oro · Ixtlahuaca · Jiquipilco · Jocotitlán · Morelos · Otzolotepec · San Felipe del Progreso · San José del Rincón · Soyaniquilpan de Juárez · Temascalcingo · Temoaya · Timilpan · Villa de Allende · Villa Victoria
Coatepec Harinas régió
Almoloya de Alquisiras · Coatepec Harinas · Ixtapan de la Sal · Joquicingo · Malinalco · Ocuilan · Sultepec · Tenancingo · Texcaltitlán · Tonatico · Villa Guerrero · Zacualpan · Zumpahuacán
Jilotepec régió
Jilotepec · Polotitlán · Villa del Carbón
Tejupilco régió
Amatepec · Luvianos · San Simón de Guerrero · Tejupilco · Temascaltepec · Tlatlaya
Texcoco régió
Amecameca · Atenco · Atlautla · Ayapango · Chalco · Chiautla · Chicoloapan · Chiconcuac · Chimalhuacán · Coacalco de Berriozábal · Cocotitlán · Ecatepec de Morelos · Ecatzingo · Ixtapaluca · Juchitepec · La Paz · Nezahualcóyotl · Ozumba · Papalotla · Temamatla · Tenango del Aire · Tepetlaoxtoc · Tepetlixpa · Texcoco · Tlalmanalco · Valle de Chalco Solidaridad
Toluca régió
Almoloya de Juárez · Almoloya del Río · Atizapán · Calimaya · Capulhuac · Chapultepec · Lerma · Metepec · Mexicaltzingo · Ocoyoacac · Rayón · San Antonio la Isla · San Mateo Atenco · Tenango del Valle · Texcalyacac · Tianguistenco · Toluca · Xalatlaco · Xonacatlán · Zinacantepec
Valle de Bravo régió
Donato Guerra · Ixtapan del Oro · Otzoloapan · Santo Tomás · Valle de Bravo · Zacazonapan
Zumpango régió
Acolman · Apaxco · Atizapán de Zaragoza · Axapusco · Coyotepec · Cuautitlán · Cuautitlán Izcalli · Huehuetoca · Hueypoxtla · Huixquilucan · Isidro Fabela · Jaltenco · Jilotzingo · Melchor Ocampo · Naucalpan de Juárez · Nextlalpan · Nicolás Romero · Nopaltepec · Otumba · San Martín de las Pirámides · Tecámac · Temascalapa · Teoloyucán · Teotihuacán · Tepotzotlán · Tequixquiac · Tezoyuca · Tlalnepantla de Baz · Tonanitla · Tultepec · Tultitlán · Zumpango