Természetkárosítás

Büntetőjog különös rész 2. A büntetőjog sorozat része

Az államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények
A választás, a népszavazás és a n.k. rendje ell.bcs. · Egyesülési joggal visszaélés · Sajtórend. véts. · Beut. és tart.til. megs. · Jogell.tart.előseg. · Földm. jel megr. · Műemlék vagy védett kulturális javak megrongálása · Visszaélés kult.jav. · Embercsempészés · Határjelrong. · Államtitoksértés · Szolgálati titoksértés · Hivatali visszaélés · Bántalmazás hivatalos eljárásban · Kényszervallatás · Jogosulatlan titkos információgyűjtés · Jogellenes fogvatartás · Az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése · Hivatalos személy elleni erőszak · Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak · Hamis vád · Hatóság félrevezetése · Hamis tanúzás · Hatósági eljárás akadályozása · Bűnpártolás · Fogolyszökés · Fogolyzendülés · Ügyvédi visszaélés · Zugírászat · Zártörés · Hivatali vesztegetés · Gazdasági vesztegetés · Befolyással üzérkedés
A közrend elleni bűncselekmények
Közveszélyokozás · Közérd.üz.műk.megz. · Terrorcselekmény · Jármű hatalomba kerítése · Visszaélés robbanóanyaggal · Visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel · Bűnszervezetben részvétel · Visszaélés radioaktív anyaggal · Visszaélés méreggel · Veszélyes eb · Tiltott állatviadal · Állatkínzás · Tiltott szerencsejáték szervezése · Közösség elleni uszítás · Nemzeti jelkép megsértése · Önkényuralmi jelkép használata · Rémhírterjesztés · Közveszéllyel fenyegetés · Garázdaság · Rendbontás · Közszeméremsértés · Önbíráskodás · Közok.ham. · Hamis magánokirat felhasználása · Okirattal visszaélés · Körny.kár. · Term.kár. · Hulladékgazd.rendj.megs. · Visszaélés kábítószerrel · Járványügyi szabályszegés
A gazdasági bűncselekmények
Jogosulatlan gazd.el.megsz. · A számvitel rendjének megsértése · Csődbűncselekmény · Rossz min.term.forg.hoz. · Minőség hamis tanúsítása · Áru hamis megjelölése · A fogyasztó megtévesztése · Tartozás fedezetének elvonása · Hitelezési csalás · Saját tőke csorbítása · Valótl.ért.megj. · Jogosulatl.pénzü.tev. · Bennfentes kereskedelem · Tőkebef.csalás · Piramisjáték · Gazd.tit.megs. · Árdrágítás · Pénzmosás · Pénzhamisítás · Hamis pénz kiad. · Bélyeghamisítás · Adócsalás · Visszaé.jöv. · Jöv.orgazd. · Csempészet · Készp.helyett.fiz.eszk.ell.bcs.-k
A vagyon elleni bűncselekmények
Lopás · Sikkasztás · Csalás · Hűtl.kezelés · Hanyag kezelés · Rongálás · Jogtalan elsajátítás · Orgazdaság · Vásárlók megkárosítása · Bitorlás · Hitelsértés · Rablás · Kifosztás · Zsarolás · Jármű önkényes elvétele
Sablon:Büntetőjog különös rész 2 m v sz

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont!
Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

A természetkárosítás a közrend elleni bűncselekmények egyike, a természetvédelem fontos büntetőjogi eszköze.

Természetkárosítás védett élőhelyeken

A védett természeti területtel kapcsolatos természetkárosítás fogalmát a Btk. 281. § (1) bek. b. pontja definiálja. Ezen meghatározás szerint a védett természeti terület jogellenes és jelentős mértékű megváltoztatását kell a természetkárosítás idevágó fogalmán érteni. Ebből következően a megváltoztatás irányát, annak köznyelvi értelemben vett káros vagy esetleg hasznos voltát nem kell vizsgálni, sőt ezek a fogalmak ebben a vonatkozásban nem is értelmezhetők. Minthogy a védettség fogalma a jogellenesség fogalmához hasonlóan eldöntendő jellegű kérdés, így a károsodás mértéke, élővilág-védelmi szempontból, az állapotváltozás mértékével azonos fogalomként kezelendő. Az állapotváltozás mértékének megítélésében szakmai szempontból a következő tényezők játszanak szerepet:

A teljes élőlény-közösség (gyakran döntően a vegetáció) összes biomasszájában (élőtömegében) a cselekmény hatására bekövetkezett változások.
A élőlény-közösség (döntően a vegetáció) térbeli elhelyezkedésében, habitusában (fiziognómiai szerkezetében) a cselekmény hatására bekövetkezett változások
Az élőlény-közösség összetételében és biológiai sokféleségében a cselekmény hatására bekövetkezett változások.
Az élőlény-közösség biológiai aktivitásában (anyagforgalomban és energia-áramoltatásban) a cselekmény hatására bekövetkezett változások.
Az élőhely klimatikus viszonyaiban a cselekmény hatására bekövetkezett változások. (Általában döntően mikroklímáról: páratartalom, napfényesség, van itt szó, de nagyobb kiterjedésű fás vegetáció például a széljárási viszonyokat is megváltoztathatja.)
Az élőhely talajtani viszonyaiban (például tömörödés, kémiai szennyeződés, talajerózió, lemosódás) a cselekmény hatására bekövetkezett változások.
Az élőlények (élőlény populációk) egyedszámában a cselekmény hatására bekövetkezett változások.
Az élőlény populációk strukturális paramétereiben (például korarány, ivararány, különböző morfológiai vagy élettani állapotú egyedek gyakorisági eloszlása stb.) a cselekmény hatására bekövetkezett változások.
Az élőlények egészségi állapotában, kondíciójában, életképességében, szaporodóképességében a cselekmény hatására bekövetkezett változások

Ha valamilyen okból a károsodás mértékét pénzben kellene kifejezni, akkor szakmai szempontból három tétel jön számításba:

A cselekmény következtében véglegesen megsemmisült természeti értékek, jogszabályokban meghatározott és az adott szituációban összesített természetvédelmi értéke. (Részletes és több időpontra vonatkozó terepi felvételezésekkel, összehasonlító vizsgálatokkal, valamint a korábbi adatok értékelésével állapítható meg, ezt szükség esetén szakértői becslés is helyettesítheti.)
A megváltozott élőhely és életközösség természetvédelmi rekonstrukciójának tényleges vagy szakértő által becsült költségei. (Ennek kielégítő pontosságú meghatározásához több különböző szakterületű szakértő összehangolt munkája szükséges.)
Az elmaradó ún. „bioszféra szolgáltatásokból” következően a társadalom egészét ért vagyoni és nem vagyoni károk. (Ez utóbbi az ökológiai közgazdaságtan eszközeivel határozható meg.)