Tiranai vár

Tiranai vár
Az északkeleti bástya alapjai
Az északkeleti bástya alapjai
Ország Albánia
Mai település
  • Tirana kerület
  • Tirana megye
  • Tirana község
Épült
  • 4–6. század
  • 17. század (újjáépítés)
Állapotarom, részben rekonstruált
Építőanyagakő
Elhelyezkedése
Tiranai vár (Albánia)
Tiranai vár
Tiranai vár
Pozíció Albánia térképén
é. sz. 41° 19′ 35″, k. h. 19° 49′ 19″41.32638889, 19.8219444441.326389°N 19.821944°EKoordináták: é. sz. 41° 19′ 35″, k. h. 19° 49′ 19″41.32638889, 19.8219444441.326389°N 19.821944°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Tiranai vár témájú médiaállományokat.

A tiranai vár vagy Tirana vára (albán Kalaja e Tiranës) bizánci eredetű, 4–6. századi, a 17. században újjáépített, majd a 19. században elpusztult erődítés romja Albánia fővárosában, Tiranában. Az épület nagy része mára elenyészett, csupán északkeleti körbástyájának alapjai és az ahhoz kapcsolódó falak maradványai láthatóak. Északi falszakaszának helyét a Murat Toptani sétányon sorakozó éttermek és kávéházak rekonstruált, várszerű falazata jelzi.

Története

A 20. századig a helyi hagyomány úgy tartotta, hogy a vár a 17–18. század folyamán épült fel. A 2001-ben és 2008-ban folyt ásatások azonban további falszakaszokat, valamint egy körbástya alapjait tárták fel. Az eredményeket publikáló régészek az építmények korát a Bizánci Birodalom korai időszakáig, a 4. századig vezették vissza. Az erődítést a 6. században I. Iusztinianosz bizánci császár felújíttatta és megerősíttette, és vélhetően azonos volt a Kaiszareiai Prokopiosz által említett Türkanosz erődítéssel.[1] A 17. században, a város 1614-es alapítása után nem sokkal ennek fennmaradt alapjain, a falmaradványok felújításával épült fel Tirana oszmán pasáinak erődítése.[2] A 18–19. századok fordulóján a közeli Krujából ideköltöző földesúri család, a Toptanik vették birtokba a várat, és itt alakították ki szerájukat.[3] 1832-ben több más albániai várral együtt a tiranai erődítést is lerombolták az oszmán hatóságok. A 20. században az albán nemzetgyűlés épülete, majd I. Zogu albán király uralkodói rezidenciája épült fel az egykori vár helyén.[4]

A feltárt falak és alapok a tiranai várnak csak egy részét tették ismertté, pontos kiterjedése nem ismert, de feltételezik, hogy a többi albániai síksági erődítéshez hasonlóan valószínűleg négyszög alaprajzú vár kelet–nyugati irányban elnyúlva 200×160 méteres területet foglalhatott el. Déli fala a Lana(wd) folyóval párhuzamosan futhatott, a ma ismert romok pedig az északkeleti sarokhoz tartozhattak. Az oszmán kori északi fal és kapujai az 1930-as években még sértetlenül álltak, ez nagyjából a mai Murat Toptani sétány vonalával esett egybe, helyén ma éttermek és bárok várfalszerű homlokzata húzódik.[5] Az 1950-es években a nemzetgyűlés épületével szemközti kis állatkertben még szintén álltak a keleti fal egyes részei. Ezeknek a falaknak a nagy része a 20. század közepe után elpusztult, építkezések áldozatává vált, egyedül a 2008-as ásatásokon napvilágra került északkeleti körbástya és az ahhoz csatlakozó rövidebb falszakaszok maradványai láthatók.[6]

Jegyzetek

  1. ↑ Bakiu 2014 :24., 32., 62.
  2. ↑ Bakiu 2014 :24.
  3. ↑ Gilkes 2013 :290.; Dienes 2017 :36.
  4. ↑ Gilkes 2013 :290.
  5. ↑ Bakiu 2014 :24–25.
  6. ↑ Bakiu 2014 :25.

Források

  • ↑ Bakiu 2014: Gazmend A. Bakiu: Tirana e vjetër: Një histori e ilustruar. bot. i dytë, i plotësuar. Tiranë: Mediaprint. 2014. ISBN 9789928081018  
  • ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638  
  • ↑ Gilkes 2013: Oliver Gilkes: Albania: An archaeological guide. London; New York: I. B. Tauris. 2013. ISBN 9781780760698