Torreón

Torreón
Torreón címere
Torreón címere
Becenév: La Perla de la Laguna („A Tóvidék gyöngye”)
Közigazgatás
Ország Mexikó
ÁllamCoahuila
KözségTorreón
Alapítás éve1893 (A vasútállomás körül kialakult település)
1907 (Torreón város)
Községi elnökMiguel Riquelme
Irányítószám27000–
Körzethívószám871
Testvérvárosok
Lista
  • Reynosa
  • Culiacán Rosales
  • Hermosillo
  • Chihuahua
  • São Paulo
  • Fresno
  • El Paso
  • Harburg
  • Xalapa-Enríquez
  • San Antonio
  • Coro
  • Victoria de Durango
  • Laredo
  • Monterrey
  • Párizs
  • Saltillo
  • Culiacán Municipality
Népesség
Teljes népesség 608 836 fő (2010)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1120–1130 m
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 25° 32′ 38″, ny. h. 103° 25′ 08″25.54389, -103.4189825.543890°N 103.418980°WKoordináták: é. sz. 25° 32′ 38″, ny. h. 103° 25′ 08″25.54389, -103.4189825.543890°N 103.418980°W
Torreón (Coahuila)
Torreón
Torreón
Pozíció Coahuila térképén
Torreón honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Torreón témájú médiaállományokat.

Torreón (nevének jelentése: őrtorony, vártorony) egy nagyváros Mexikó Coahuila államának délnyugati részén, a Comarca Lagunera nevű vidék legnagyobb települése, az ország jelentősebb városai közül az egyik legfiatalabb. Lakossága 2010-ben kb. 609 000 fő volt, de a város szorosan egybeépült a Durango államban található Gómez Palacióval és Lerdóval, melyekkel és több kisebb településsel együtt az agglomeráció lakossága az 1,1 milliót is eléri.[2] Torreón Mexikó északi részének jelentős közlekedési és ipari központja, egyúttal az 1957-ben alapított Torreóni egyházmegye székhelye is.[3]

Földrajz

Fekvése

A Cristo de las Noas

Torreón Coahuila állam délnyugati szélén, Durango állam szomszédságában fekszik nagyrészt a Mexikói-fennsík 1120–1130 méteres tengerszint feletti magasságban elterülő síkságán, de a várostól délre és nyugatra már a Nyugati-Sierra Madre hegyei emelkednek, magasságuk a város határában az 1500 métert is eléri. A Cerro de las Noas hegyen áll egész Észak-Amerika legmagasabb Jézus-szobra, a 21,85 méteres Cristo de las Noas,[4] mellőle kilátás nyílik a három egybeépült nagyvárosra: Torreónra és tőle nyugatra a Durango-beli Gómez Palacióra és Lerdóra.

Vízrajz

A környék száraz éghajlata miatt a városnak nincs állandó folyója. A Nazas, mely északnyugaton határolja és választja el Durangótól és azon belül Gómez Palacio városától, csak időszakos vízfolyás,[5] azonban az esős évszakban időnként veszélyes mértékben megárad.[6][7] A várostól délre húzódó Aguanavallal együtt ez a két folyó egyedülálló egész Mexikóban abból a szempontból, hogy egyáltalán nem érik el egyik óceánt sem, hanem egy belső tóvidékbe torkollanak (erről a tóvidékről kapta a nevét a Comarca Lagunera).[8]

Éghajlat

A város éghajlata forró és rendkívül száraz. Az év minden hónapjában a rekordhőmérséklet 32 °C fölött van, az abszolút maximum 43 °C (június). A havi átlaghőmérsékletek a januári 14,4 °C és a júniusi 27,9 °C között szóródnak, viszont az is igaz, hogy a három téli hónapban és márciusban fagyok is előfordulnak, az eddig mért legalacsonyabb hőmérséklet -8 °C volt. Egész évben mindössze átlagosan 231 mm csapadék hull, ennek legnagyobb része a májustól szeptemberig tartó időszakban.

A havazás nagyon ritka, több évtized is eltelhet hó nélkül. 1947, 1967 és 1997 után 2017-ben esett a hó Torreónban.[9][10]

Torreón éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)32,535,039,540,542,243,039,839,238,036,034,832,543,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)22,225,325,632,335,235,334,133,531,829,426,122,729,5
Átlaghőmérséklet (°C)14,416,918,823,826,927,927,226,825,222,318,115,022,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)6,68,511,915,318,720,620,420,118,615,210,27,314,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)−7,0−5,0−5,51,84,010,011,010,57,54,0−2,8−8,0−8,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)12425223536394316711231
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[11]


Közlekedés

A város közlekedési szempontból igen kedvező helyen fekszik: itt keresztezik egymást fontos észak-déli és kelet-nyugati irányú országos útvonalak. Kelet-nyugati irányban a 40-es főút szeli át Mexikót, ez az az útvonal, mely három állam fővárosával (a durangói Victoria de Durangóval, a coahuilai Saltillóval és az új-leóni Monterreyjel) valamint a két óceánnal köti össze Torreónt.[12] Ezen a főúton található a város egyik jelképének is számító Puente Plateado nevű híd is, amely a Nazas folyó fölött átívelve kapcsolja össze Torreónt és Gómez Palaciót. A Sinaloa és Durango államok határán 2012-ben átadott Baluarte hídnak és az új 40-es út új szakaszának köszönhetően jelentősen lecsökkent a Csendes-óceán partján fekvő Mazatlánba történő eljutás ideje, ami tovább növeli a város gazdasági fejlődésének esélyeit.[13] Victoria de Durango és Monterrey irányába vasútvonal is kiépült.

Észak-déli irányban a 49-es út és a Mexikóváros–Ciudad Juárez vasútvonal jelenti a legfontosabb közlekedési folyosót.[14]

Torreón repülőtere a Francisco Sarabia nemzetközi repülőtér, mely egész Coahuila állam legjelentősebb légiközlekedési létesítménye. Nagy belföldi forgalma mellett több nemzetközi járatot is indít, melyek közül a legfontosabbak Houstonba és Dallasba közlekednek. A repülőtér éves forgalma 350–400 ezer fő.[15] A városközponttól északkeletre helyezkedik el, egyre jobban körbeépül lakóterületekkel.

2016-ban jelentették be a helyi tömegközlekedés legnagyobb fejlesztését: a Metrobús Laguna nevű rendszer a belvárost és Matamorost köti majd össze sűrű buszjáratokkal. A másfélmilliárd peso értékű beruházás során 108 alacsony padlós autóbuszt állítanak forgalomba, az utakat pedig átépítik. A 25,5 kilométeres vonalon három állomás és 22 megálló lesz majd.[16]

A városi tömegközlekedését a Santos Laguna mérkőzéseinek idején kiegészíti a városközponttól viszonylag távol fekvő Estadio TSM Corona stadionhoz közlekedő úgynevezett Santos-busz: ezek buszjáratok a mérkőzés kezdete előtt 3 órával kezdenek járni a stadion és a belváros között (városi végállomása a Feria de Torreón), és a lefújás után egy órával indul vissza az utolsó. A járat használata 12 év alattiak számára ingyenes, de felnőtteknek is csak 8 pesóba kerül (kb. 150–160 Ft, 2013-as adat), külön buszt indítanak mozgássérültek számára.[17]

Gazdaság

A város és környéke Észak-Mexikó egyik fontos gazdasági központja. A városban két nagy ipari parkot alakítottak ki, a Zona Industrial de Torreónt és a keleti részén a Parque Industrial de las Américast, ezekben számos maquiladora működik, valamint jelentős foglalkoztató a Peñoles nevű, bányatermékeket feldolgozó cég is.

Az egész Comarca Lagunera, így Torreón is, évszázadok óta híres gyapottermesztő terület, a múltban pedig emellett még szőlőföldeket is nagy számban találhattunk itt, mára ezek azonban jórészt eltűntek. Megnőtt viszont a szarvasmarha-tenyésztés szerepe, erre pedig tejipari üzemek települtek, ennek köszönhetően ma Torreón és környéke egész Mexikó legjelentősebb tejtermelő vidéke.[18] A LALA nevű tejipari óriásvállalat (melynek neve a La Laguna szókapcsolatból származik) központja is a torreóni agglomerációban van (Gómez Palacióban), itt alakult meg 1950-ben és ma több üzemet is működtet itt.[19]

1967 óta a Grupo Modelo egyik sörgyára is a városban működik, többek között a legismertebb mexikói sört, a Corona sört is gyártják itt.[20]

Népesség

A város népessége igen gyorsan nő, az 1990-től 2010-ig tartó időszakban csaknem 40%-kal emelkedett:[2]

Év Lakosság
1990 439 436
1995 481 493
2000 502 964
2005 548 723
2010 608 836

Címere

Torreón címere

A Coahuila állam kormányzata által 1981. április 7-én elismert városcímer egy vízszintesen kettéosztott pajzsot ábrázol, melynek felső, arany hátterű mezője szintén két részre van osztva. Ennek jobb felében a város nevét is jelképező vörös színű bástya (egy torreón) áll, míg bal felében a vidéken az emberek letelepedését segítő legjelentősebb tényezők szimbólumai láthatók: búzakalászok, egy szőlőfürt levéllel, egy szarvasmarha feje és egy gyár, mely az ipar jelentőségét hangsúlyozza. Az alsó részben a Nazas folyó látható és a rajta átívelő vasúti híd egy vonattal, valamint a hegyek között lenyugvó Nap. A víz két partján egy-egy varsát is ábrázoltak, melyek spanyol nevéről (nasa) kapta nevét a folyó.

A pajzs körül körben a Torreón La Perla De La Laguna, azaz Torreón, a Laguna (Tóvidék) Gyöngye felirat fut, az egész címert pedig egy bástyatorony koronázza.[8]

Története

Nevének eredete

Egy régi torreón, vagyis őrtorony (a Presidente Carranza és Leona Vicario utcák kereszteződésénél)

Torreón mai helyén a 19. század elején még nyoma sem volt településnek. Ekkor José María de Valdivielso, Aguayo hatodik és egyben utolsó márkijának tulajdona volt a terület, akitől 1825-ben a londoni Baring Testvérek és a Staples és Társa vállalkozások vették meg. Később hitelezőjüké, Luis Mier y Teráné lett, aki eladta Jacobo és Carlos Sánchez Navarrónak, majd 1848-ban ők is megváltak tőle: Leonardo Zuloaga és Juan Ignacio Jiménez vette meg tőlük. Zuloaga az El Carrizal nevű rancho (nagy farm) védelmének érdekében 1850-ben egy védőfalat emeltetett a Nazas folyó szabályozására, valamint egy őrtornyot, spanyolul torreónt. Zuloaga halála után a ranchót már úgy emlegették, hogy Rancho del Torreón, innen származik a város mai neve.[21]

A város alapítása

A Torreón ranchót ezután Zuloaga unokaöccse, Juan Ferrero, később az ő nagynénje, Zuloaga özvegye, Luisa Ibarra szerezte meg 40 000 pesóért, később Rapp Sommeré és társáé, majd Carlos González Montes de Oca ezredesé, végül Feliciano Cobiáné lett.

1883. augusztus 25-e igen fontos dátum a település történetében: a Rancho del Torreónt elérte a Mexikóvárost az északi határnál fekvő Ciudad Juárezszel összekötő vasút, mely ezután nagyban elősegítette a város kialakulását és fejlődését. 1887-ben a terület legújabb tulajdonosai, Sommer Herman és társa, felhatalmazta Eppel von Aschenbornt, hogy (a befolyásos Carlos González Montes de Oca beleegyezésével) kezdje meg a vasúttal határos földek felosztását. Azonnal ki is jelölték a házhelyeket és a leendő építési területeket.

Néhány év alatt valóságos város nőtt ki a földből, melyet 1893. február 24-én kelt rendeletével az állam villa rangra emelt, majd 1907. július 13-án megalkották azt a rendeletet is, mely a ciudad (város) rangot is megadta Torreónnak. (Szeptember 15-én lépett életbe.)[21]

A forradalomban

Torreón a forradalom során, mint vasúti csomópont, igen fontos szerepet játszott, sok csatának volt színhelye, sokszor gazdát is cserélt. Amikor 1911 májusában a maderisták már szinte az egész északi országrészt elfoglalták, Torreón még Porfirio Díaz elnök híveinek kezén volt. Május 13-án a maderisták megtámadták, majd fosztogatni kezdtek, a város kínai lakói közül pedig néhány nap alatt több mint 300-at meggyilkoltak.[22][23][24]

1913-ra a város már a vörös zászlóaljakkal kiegészült huertista kormányerők kezén volt.t 1913. szeptember végén támadta meg a Pancho Villa vezette északi hadosztály, végül október elsején sikerült elfoglalniuk.[25] A hadizsákmány igen jelentős volt, a rengeteg fegyver (köztük két óriási ágyú, a Rorro és az El Niño) és lőszer mellett számos vonatot is megszereztek.[26]

Következő alkalommal 1914. április 3-án vették be a várost a felkelők.[8] A forradalomban szerzett érdemeiért Torreónnak 2010-ben (az országban 29-edikként) a Ciudad Heroica, azaz Hősies Város megtisztelő címet adományozták, de ellentétben sok korábbi ilyen várossal, a település neve nem változott Heroica Torreónra.[27]

Turizmus, látnivalók

A Puerta de Torreón, a „város kapuja”

A város nem kimondott turisztikai célpont, de néhány régi műemlék, hatalmas emlékművek és több múzeum megtekintésre érdemes. Legismertebb látnivalója a Cristo de las Noas, a várost délről határoló hegyen álló Jézus-szobor. 2017-ben avatták fel azt a kabinos felvonót, amelynek egyik végállomása a történelmi belvárosban (a Morelos és a Treviño utcák kereszteződésénél), a másik pedig itt fent a szobor mellett található. Ez egész Coahuila állam első ilyen felvonója, és 1435 méteres hosszával a leghosszabb ilyen létesítmény Mexikó északi részén.[28][29]

A város történelmi műemlékei a Casino de la Laguna, a Comermex épülete, a Banco Chino, az Isauro Martínez Színház, az 1904-ben megnyílt[30] Salvador Szálloda, a Lack-ház órája, a mudéjar ház[31] és a régi őrtorony, a Torre de la Fundidora, amiről a város a nevét kapta.[8]

Jelentős építmények még a főtéren (Plaza Mayor) álló országzászló (amely az egyik legnagyobb zászlóemlékmű az egész országban),[32] valamint a sárga színű városkapu, a Puerta de Torreón, amely két, fölül összeérő stilizált búzakalászt ábrázol. Ezzel is a környék korábbi mezőgazdasági jellegére utal, színével a sivatagra, 38 búzaszemével pedig Coahuila állam 38 községére.[33] 2004-ben nyílt meg egy régi mozi átépítésével az ország egyik legmodernebb színháza, a Nazas Színház.[34]

A város egyik jelképének számított egy modern, várbástyát formázó, 14 méter magas torreón-emlékmű a Plaza Cívica téren, amelyet 1974-ben avattak fel,[35] ám ezt 2017 márciusában egy buszállomás építése miatt (tiltakozások közepette) lebontották.[36] Az ígértek szerint eredeti elemeiből később máshol újjáépítik.[37]

Múzeumok

Az egész Comarca Lagunera legjelentősebb múzeuma a Museo Regional de la Laguna. A város első múzeumaként 1976. november 22-én nyílt meg, akkor egy elsősorban a közeli Cueva de la Candelaria barlangban talált régészeti leleteken alapuló kiállítást mutatott be, de mára egész Közép-Amerika történeti emlékeit és néprajzát feldolgozó tárlat tekintkető itt meg, képzőművészeti kiállítások mellett.[38]

A Canal de la Perla

Igen különleges helyszín a Canal de la Perla: a történelmi városközpont alatt az 1890-es években épült öntözőrendszer 400 méter összhosszúságot elérő csatornáiban sétálgathatnak a látogatók, és a város múltjával kapcsolatos képeket és régi újságcikkeket tekinthetnek meg, melyek az alagutak 90 cm vastagságú, téglával borított falaira vannak erősítve.[39]

A Museo de la Moneda, vagyis A Pénz Múzeuma az ország északi részének első ilyen jellegű kiállítóhelye. Az utóbbi 500 évben vert mindennemű pénzérmét megtekinthetünk itt, kezdve az 1536-os új-spanyolországiaktól az Ágoston és Miksa császárok neveihez köthetőkön át a forradalom korszakában használtakig.[40]

A Museo de Sitio el Torreón a város második torreónjában, vagyis őrtornyában van berendezve. Jelenleg a város nevezetes épületeit bemutató fényképkiállítás tekinthető meg benne, de tervezik, hogy átalakítják a környék mezőgazdaságának történetét felölelő múzeummá.[41]

A Torreóni Vasútmúzeum (Museo del Ferrocarril) 1998. november 7-én nyílt meg azon a helyen, ahol még fellelhetők a város régi vasútállomásának nyomai. Megtekinthető itt egy régi gőzmozdony, egy kiállítóterem makettekkel, fényképekkel és régi dokumentumokkal, egy régi „lakókocsi”, ahol a vasutakat bejáró munkások és családjaik laktak, egy vasúti kovácsműhely és egy, a tudomány világát bemutató kocsi.[42]

A Gyapot Múzeuma, vagyis a Museo de Algodón a belvárosban helyezkedik el. Kiállítása arra emlékeztet, hogy a Comarca Lagunera felvirágzását nagyban köszönheti a „fehér arany”, a gyapot termesztésének és az arra épülő textiliparnak. A 16. századtól kezdődően mutatja be a gyapottermesztéshez és -feldolgozáshoz kapcsolódó emlékeket.[43]

A Fémmúzeum (Museo de los Metales) a Peñoles ipari csoport jóvoltából mutatja be a látogatóknak az ércbányászat és a fémöntés technológiáját és annak tudományos hátterét.[44]

Azon a környéken, ahol egykor a város első épületei megépültek, ott áll az 1904 és 1905 között épített, úgynevezett Casa del Cerro, mely ma várostörténeti kiállításnak ad otthont, de könyvtár és képtár is tartozik hozzá.[45]

Parkok, terek

Torreón egyik legnagyobb összefüggő zöldfelülete a Venustiano Carranzáról elnevezett „erdő”, a Bosque Venustiano Carranza, mely valójában egy téglalap alakú park a város belsejében. Hossza közel 750 m, szélessége 300 m. Számos sportlétesítmény, játékeszköz és kiépített sétány található benne.[46]

2013. május 27-én nyílt meg az egyik északkeleti városrészben, Las Etniasban Torreón másik legnagyobb parkja, a 17–18 hektáros, az állam egykori kormányzójáról elnevezett Bosque Urbano Francisco José Madero, azaz Francisco José Madero Városi Erdő. A parkban két tavat is kialakítottak a horgászok és a csónakázás számára, 18 üzlet épült fel, létesítettek egy planetáriumot, egy 300 m-es canopypályát, egy kisvasutat, de van benne egy nyílt tér is, ahol tömegrendezvények, előadások alkalmával akár 200 000 ember is összegyűlhet. A tervek szerint felépítenek benne majd egy 20 liter/perc teljesítményű víztisztító művet is.[47][48][49]

Rendezvények

A város (és az állam) legfontosabb kulturális és zenei fesztiválja az évente augusztusban és szeptemberben megtartott Feria de Torreón, korábbi nevén Feria del Algodón („gyapotfesztivál”), amelynek története egészen 1924-ig nyúlik vissza.[50]

Kultúra

Vallás

A torreóni székesegyház belső tere

Torreón lakosságának túlnyomó többsége (2010-ben 84%[51]) római katolikus vallású, a város egyházmegyei székhely is. A torreóni székesegyházat (Catedral de Nuestra Señora del Carmen) a mexikói forradalom idején kezdték el építeni.[52] A katolikus mellett azonban több más vallás is jelen van a településen, például régóta él itt egy kisebb iszlám közösség is: ők építették fel Torreónban 1989-ben a Suraya-mecsetet, amely egész Mexikó első mecsete.[53]

Jellemző a városra, hogy az országban itt az egyik legmagasabb a vallási intolerancia mértéke.[54]

Sport

Az Estadio TSM Corona, a Santos Laguna otthona

A Comarca Lagunera egészét képviselő, 5-szörös bajnok[55] Club Santos Laguna labdarúgócsapat nemcsak a városban népszerű, hanem egész Mexikóban is: egy 2013-as felmérés szerint az ötödik legkedveltebb az országban.[56] Rendkívül modern stadionja, az Estadio TSM Corona 2009-ben épült a város északnyugati részén, a Francisco I. Madero felé vezető út mellett.

Kedvelt sport még a baseball: az Algodoneros de Unión Laguna[57] csapat jelenleg az első osztályú bajnokságban, az LMB-ben szerepel.[58] Stadionja az Estadio Revolución, melyet Torreón várossá nyilvánításának 25. évfordulóján, 1932-ben avattak fel, 2003-ban pedig felújították. Nem csak baseballmérkőzések rendezésére alkalmas, hanem atlétikai pályával is rendelkezik.[59]

Mexikó egyik legjelentősebb maratonfutó rendezvényét, a Lala nemzetközi maratont is részben Torreón rendezi (közösen a szomszédos városokkal) 1989 óta minden év tavaszán.[60][61]

Testvérvárosok

Torreónnak három USA-beli testvérvárosa van: a texasi El Paso 1977 óta, a kaliforniai Fresno 1987 óta, míg a szintén texasi Laredo 2007 óta.[62] Kínából a Kuangtung tartományban található Tajsan városával kötött testvérvárosi kapcsolatot,[63] 2012-ben pedig a Palesztina földjén fekvő Náblusszal is tárgyalások kezdődtek.[64]

Mexikón belül is több településsel áll testvérvárosi viszonyban, például az állam fővárosával, Saltillóval[65] és a közeli Victoria de Durangóval is, valamint 2012-től keresik a kapcsolatfelvétel lehetőségét a Csendes-óceán partján fekvő Mazatlánnal is.[66]

A belváros látképe

Jegyzetek

  1. ↑ INEGI-statisztikák (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  2. ↑ a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 6.)
  3. ↑ Az egyházmegye honlapja – történet (spanyol nyelven). [2015. február 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. február 11.)
  4. ↑ Rincón Nacional: El Cristo de las Noas, Torreón Coahuila (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 6.)[halott link]
  5. ↑ INEGI – Torreón község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2015. február 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
  6. ↑ YouTube-videó egy 2008-as áradásról (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 15.)
  7. ↑ Reportaje Rio Nazas 2a parte 1968 documental (spanyol nyelven). YouTube. (Hozzáférés: 2015. február 9.)
  8. ↑ a b c d E-Local kormányzati oldal – Torreón (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 10.)[halott link]
  9. ↑ Nevada deleita a laguneros; pronostican que seguirá (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2017. december 8. (Hozzáférés: 2017. december 8.)
  10. ↑ 20 años después, vuelve a caer nieve en Torreón. Vanguardia, 2017. december 8. (Hozzáférés: 2017. december 8.)
  11. ↑ SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2012. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 6.)
  12. ↑ DGST adatbázis – Coahuila útjai (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 10.)[halott link]
  13. ↑ Excelsior.com.mx – Inaugura Felipe Calderón puente del Récord Guinness (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 10.)
  14. ↑ Mexikó vasúti térképe (spanyol nyelven). [2013. december 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  15. ↑ A repülőtér az aeropuertosdelmundo.com oldalon (spanyol nyelven). [2013. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  16. ↑ Presentan proyecto del Metrobús Laguna (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2016. május 3. (Hozzáférés: 2016. november 18.)
  17. ↑ A Santos-busz (spanyol nyelven) (JPG). (Hozzáférés: 2013. április 6.)[halott link]
  18. ↑ El Siglo de Torreón – La Comarca y su cultura (spanyol nyelven). [2013. november 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 11.)
  19. ↑ A LALA honlapja – történet (spanyol nyelven). [2013. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 11.)
  20. ↑ A Grupo Modelo sörgyárai (spanyol nyelven). [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 11.)
  21. ↑ a b Historia de Torreón (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 9.)
  22. ↑ Alberto Nájar: La "olvidada" matanza de chinos en México (spanyol nyelven). BBC, 2015. május 15. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
  23. ↑ Fernando Llama: La Matanza de los chinos / Segunda y última parte (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2004. május 11. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
  24. ↑ La Matanza a los chinos (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2008. május 16. (Hozzáférés: 2016. február 1.)
  25. ↑ Taibo 2006 200–203.
  26. ↑ Taibo 2006 203–204.
  27. ↑ Torreón, "Ciudad Heroica" número 29 de México (spanyol nyelven). [2015. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 13.)
  28. ↑ Inicia construcción del teleférico de Torreón (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2016. február 12. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
  29. ↑ Inauguran por fin el Teleférico de Torreón (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2017. december 7. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  30. ↑ Patrimonio en el olvido (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2010. szeptember 7. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  31. ↑ Casa Mudéjar (spanyol nyelven) (PDF). Torreón.gob.mx. (Hozzáférés: 2022. február 23.)
  32. ↑ Monumental Bandera de la Plaza Mayor, una las más grandes de México (spanyol nyelven). Vanguardia, 2014. február 24. (Hozzáférés: 2017. február 5.)
  33. ↑ La Puerta de Torreón plasmada en libro (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 11.)[halott link]
  34. ↑ Teatro Nazas: Centro histórico y cultural de Torreón (spanyol nyelven). Terra - Vida y Estilo, 2013. november 19. [2016. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  35. ↑ Monumento al Torreón, emblema de la ciudad (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón. [2017. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 3.)
  36. ↑ Protestan contra retiro del monumento del Torreón (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2017. március 9. [2021. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
  37. ↑ Desmontan columnas de monumento al Torreón (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2017. március 9. (Hozzáférés: 2017. március 10.)
  38. ↑ A Museo Regional de la Laguna honlapja (spanyol nyelven). [2013. március 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 12.)
  39. ↑ A Canal de la Perla a La Laguna Guide oldalon (spanyol nyelven). [2014. január 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 12.)
  40. ↑ Museos y teatros en Torreón (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 12.)
  41. ↑ El Siglo de Torreón – a Museo de Sitio el Torreón (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  42. ↑ A múzeum a Cámara Nacional de Comercio Servicios y Turismo de Torreón honlapján (spanyol nyelven). [2013. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  43. ↑ A múzeum a Sistema de Información Cultural honlapján (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  44. ↑ Museo de los Metales (spanyol nyelven). SIC. (Hozzáférés: 2016. december 19.)
  45. ↑ A múzeum az állam kulturális honlapján (spanyol nyelven). [2013. július 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 7.)
  46. ↑ A park az endondecorrer.com-on (spanyol nyelven). [2015. június 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 7.)
  47. ↑ Abren Bosque Urbano; entrada será gratuita (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. november 15.)
  48. ↑ Un éxito el Bosque Urbano de Torreón (spanyol nyelven). [2013. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
  49. ↑ A Bosque Urbano Torreón honlapján (spanyol nyelven). [2013. január 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 15.)
  50. ↑ Los orígenes de la Feria de Torreón (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2015. szeptember 27. (Hozzáférés: 2016. január 28.)
  51. ↑ Población Católica en Torreón (spanyol nyelven). TRC Implan. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
  52. ↑ Catedral del Carmen (spanyol nyelven). A Torreóni egyházmegye honlapja, 2015. július 24. [2016. november 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 9.)
  53. ↑ Ramadán en el desierto …de Torreón (spanyol nyelven). Espacio4, 2013. augusztus 19. [2016. február 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
  54. ↑ Católicos de León, Toluca y Torreón demandan que solo se defiendan sus derechos y no de evangélicos (spanyol nyelven). Noticia Cristiana. (Hozzáférés: 2016. november 8.)
  55. ↑ A csapat honlapja – bajnoki címek (spanyol nyelven). [2013. augusztus 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  56. ↑ Chivas y América los equipos más populares en México (Crónica) (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 5.)
  57. ↑ Vuelven a los orígenes, Vaqueros a Algodoneros (spanyol nyelven), 2018. február 4. (Hozzáférés: 2013. április 9.)
  58. ↑ Az LMB honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 9.)
  59. ↑ Torreón turisztikai célpontjai – sport (spanyol nyelven). [2012. április 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 17.)
  60. ↑ Arranca el Maratón Lala 2016 (spanyol nyelven). El Siglo de Torreón, 2016. március 6. (Hozzáférés: 2017. február 13.)
  61. ↑ Maratón Internacional Lala (angol nyelven). ARRS. [2010. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 13.)
  62. ↑ El Siglo de Torreón – Torreón y Laredo ya son ciudades hermanas (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 8.)
  63. ↑ Objetivo: Taishan, China (spanyol nyelven). [2013. április 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 8.)
  64. ↑ El Siglo de Torreón – Buscan hermanar a Torreón y Nablus (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 8.)
  65. ↑ Saltillo formaliza »hermanamiento« con Torreón (spanyol nyelven). [2014. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 8.)
  66. ↑ El Siglo de Torreón – Ahora buscan hermanar a Torreón con Mazatlán (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. április 8.)

Források

  • ↑ Taibo 2006: Taibo II, Paco Ignacio. Pancho Villa. Una biografía narrativa (spanyol nyelven). Editorial Planeta [2006] (2007). ISBN 9788408073147