Trencsénrákó

Trencsénrákó (Raková)
Trencsénrákó címere
Trencsénrákó címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásCsacai
Rangközség
Első írásos említés1658
PolgármesterAnton Heglas
Irányítószám023 51
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámCA
Népesség
Teljes népesség5630 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség127 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság430 m
Terület41,52 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 18° 44′ 04″49.443, 18.734549.443000°N 18.734500°EKoordináták: é. sz. 49° 26′ 35″, k. h. 18° 44′ 04″49.443, 18.734549.443000°N 18.734500°E
Trencsénrákó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Trencsénrákó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Trencsénrákó (szlovákul Raková) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Csacai járásban.

Fekvése

Csacától 4 km-re északnyugatra, a Kiszuca völgyének felső szakaszán, a Kiszuca partján, a cseh határ mellett fekszik. A községen a Kiszucán kívül még a Rakovka és Trsteniarka-patak is átfolyik. Határa erősen hegyes, a tengerszint feletti magasság 415 és 1067 m között váltakozik. Határrészei a következők: Pod Bukovinou, Prílohy, U Halušky, U Hura, U Kajánka, U Krištofa, U Kuči, U Maslíka, U Matúška, U Mačiska, U Podmoly, U Sidora, U Skákaly, U Surovky, U Tutky, U Urbana, U Vražla, U Vrobľa, U Špora, Za Sihlami, Fojstvo I., Fojstvo II., U Baloňa, U Drozda, U Gala, U Kukoľa, U Matysa, U Miča, U Moravčíka, U Turiaka, U Zemana, Bednárka, Bzdivonka, Dlhá, Kohútové, Kopčisko, Korcháň, Kubriková, Kuchriská, Kukoľanka, Kurajka, Kykuľa, Mičkové, Petrová, Pod Jedľou, Pod Poľanou, Postaľka, Preľáč, Starelina, Stodolčiská, Strýkova, Trstená I., Trstená II., U Blažička, U Furmanika, U Križka, U Rafaji, U Repčaka, U Sihelníka, U Smrečka, U Sogľa, U Školníka, U Škrabáka, U Špaldoni, Za Groň, Zahrbík, Zavaleniská és Ďadiková.

Története

A települést a 17. század első felében a budatini és sztrecsényi uradalom területén fekvő irtványföldön pásztornépek betelepítésével alapították. 1658-ban „Rakova” alakban említik először. 1720-ban uradalmi major állt a helyén. A község első pecsétje 1776-ból származik. 1784-ben 325 házában 2159 lakos élt. Lakóinak nagy többsége római katolikus volt, akik 1788-ig Csacára jártak istentiszteletre. 1789-ben a község kis fatemplomot épített, mely a régi fatemplom helyén épült.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RAKOVA. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura H. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csaczához nem meszsze, Kisucza vize mellett, határjában legelője, fája van; de mivel földgye sovány, harmadik osztálybéli.[2]

1828-ban 386 háza és 2916 lakosa volt, akik főként állattartással, halászattal, méhészettel, faárukészítéssel és drótozással, az asszonyok vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rakova, tót falu, Trencsén vmegyében, ut. p. Csácsához északra 1 órányira. Számlál 2123 kath., 18 zsidó lak. Fája, legelője bőven van; de földje igen sovány: levegője hideg és egészséges. Kath. paroch. templom. F. u. hg Eszterházy.[3]

Az új kőtemplom építése 1870 és 1874 között tartott. A trianoni békéig Trencsén vármegye Csacai járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 3376, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 4939 lakosából 4885 szlovák volt.

2011-ben 5293 lakosából 5030 szlovák volt.

2021-ben 5630 lakosából (+1) cigány, 2 (+3) ruszin, 5538 (+8) szlovák, 42 (+6) egyéb és 48 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

  • Itt született 1822. április 17-én Ján Palárik szlovák drámaíró, római katolikus plébános.

Nevezetességei

  • A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1874-ben épült neogótikus stílusban. Oltárképe 1879-ben készült.
  • A plébánia épülete a 19. század elején készült el egy korábbi barokk épület helyén.
  • Korcháň nevű településrészén 1991-ben Szent Cirill és Metód tiszteletére új templomot építettek.
  • Blažička nevű részén álló kápolnája 2002-ben épült.
  • Matúška nevű részén is áll egy kápolna.
  • Nepomuki Szent János szobra 1832-ben készült.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ma7.sk

Külső hivatkozások

  • Hivatalos oldal
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Trencsénrákó Szlovákia térképén
Sablon:Csacai járás
  • m
  • v
  • sz
A Csacai járás települései
szlovákia
Nemzetközi katalógusok
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap