Tuvai autonóm terület

Tuvai autonóm terület
Oroszországi SZSZSZK autonóm területe
Туви́нская авто́номная о́бласть 1944. október 11. – 1961. október 10.
Tuvai autonóm terület zászlaja
Általános adatok
Fővárosa	Kizil
Terület	170 500 km²
Népesség	95 400 fő
Hivatalos nyelvek	tuvai nyelv, orosz
Beszélt nyelvek	tuvai nyelv, orosz
Pénznem	szovjet rubel
Elődállam Utódállam ←   →

A Tuvai autonóm terület az OSZSZSZK egyik autonóm régiója volt a Szovjetunió ázsiai felében, nagyjából a mai Tuva területén, Kizil központtal.

Történelme

A Tuvai autonóm terület 1944. október 11-én jött létre, miután a Tuvai Népköztársaság Kis Hurálja kérésére a Szovjetunió felvette, majd integrálta az országot.^[1] Tuva nem vált azonnal teljes jogú tagköztársasággá, azt bizonytalan ideig elhalasztották. 1961. október 10-én, 17 évnyi várakozást követően Tuvát autonóm szovjet szocialista köztársasággá emelték.^[2]

Közigazgatása

Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2019 májusából)

1944-től Tuva 16 járásból (kozsuun) állt. Ezek a Csegyi-holi járás kivételével teljesen megegyeznek a mai Tuva járásaival. 1953. február 23-án megszűnt a Mongun-tajgai és a Tyere-holi járás, 1957. március 28-án a Kizili járás, majd 1961. április 11-én a Szut-holi és a Csaa-holi járás is, így a Tuvai ASZSZK létrejöttekor már csak 11 járás maradt.

Jegyzetek