Vörös szirtimadár

Vörös szirtimadár
Hím példány
Hím példány
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Királygébics-alkatúak (Tyranni)
Család: Kotingafélék (Cotingidae)
Alcsalád: Rupicolinae
Nem: Rupicola
Faj: R. peruvianus
Tudományos név
Rupicola peruvianus
(Latham, 1790)
Szinonimák
  • Rupicola peruviana Latham, 1790
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vörös szirtimadár témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös szirtimadár témájú médiaállományokat és Vörös szirtimadár témájú kategóriát.

A vörös szirtimadár (Rupicola peruvianus) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a kotingafélék (Cotingidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Peru nemzeti madara.[3]

Rendszerezése

A fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, a Pipra nembe Pipra peruviana néven.[4]

Alfajai

  • Rupicola peruvianus aequatorialis Taczanowski, 1889
  • Rupicola peruvianus peruvianus (Latham, 1790)
  • Rupicola peruvianus sanguinolentus Gould, 1859
  • Rupicola peruvianus saturatus Cabanis & Heine, 1859[2]

Előfordulása

Dél-Amerikában, az Andokban, Bolívia, Ecuador, Guyana, Kolumbia, Peru és Venezuela trópusi területén honos.

Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők, folyók és patakok környékén. Állandó, nem vonuló faj.[5]

Megjelenése

Testhossza 32 centiméter.[6] A hím tollazata a mély narancssárgából cinóbervörösbe hajlik, szárnya feketésszürke. Rövid, erős csőrét szinte teljesen befedi a bóbitája. A tojó tollazata matt barna, nincs felálló bóbitatolla.

A hím
és a tojó

Életmódja

A madár magányosan él, tápláléka gyümölcsökből és rovarokból áll.

Szaporodása

A hímek csoportos udvarló táncot mutatnak be. A költési időszak főleg február–július között van. A fészekaljban általában 2, sötét foltos fehér tojás található. A tojásokon a nőstény 19-28 napig kotlik. A fiatal madarak 21-44 naposan válnak röpképessé.

Természetvédelmi helyzete

Az elterjedési területe nagyon nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szinet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[5] A madárkereskedelem céljából befogják.

Jegyzetek

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  2. a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  3. Andean Cock-of-the-Rock. Go2Peru.com. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 9.)
  4. Avibase. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  5. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  6. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. október 23.)

Források

  • A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. október 23.)
  • Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6 
  • Colin Harrison & Alan Greensmith: Vögel. Dorling Kindersley Limited, London 1993, 2000, ISBN 3-8310-0785-3
  • Bryan Richard: Vögel. Parragon, Bath, ISBN 1-4054-5506-3

További információk

  • Képek az interneten a fajról
  • Német nyelvű fajleírás
  • Xeno-canto.org - a faj hangja és elterjedési területe
Taxonazonosítók
  • Madárportál Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap