Valerij Abiszalovics Gergijev

Valerij Gergijev
A Time 100 gálán, 2010-ben
Életrajzi adatok
Születési név	Valerij Abiszalovics Gergijev
Született	1953. május 2. (71 éves)[1][2][3][4][5] Moszkva[6]
Iskolái	Szentpétervári Konzervatórium
Pályafutás
Műfajok	klasszikus zene, opera, balett
Aktív évek	1978-tól
Hangszer	zongora
Díjak	Hero of Labour of the Russian Federation Verdienstkreuz 1. Klasse des Verdienstordens der Bundesrepublik Deutschland Golden Medal for Merit to Culture Medal "In Commemoration of the 300th Anniversary of Saint Petersburg" A Haza Szolgálatáért érdemrend 3. fokozata A Haza Szolgálatáért érdemrend, IV. osztály Szent Meszrop Mastoc érdemrend Barátságért Érdemrend a francia Becsületrend tisztje (2007. április 1.) Order of Alexander Nevsky Művészetek és Irodalom Érdemrendjének lovagja Grand Officer of the Order of Merit of the Italian Republic Medal "For the Liberation of Palmyra" Uatsamonga Order Order of Friendship Bölcs Jaroszlav érdemrend 5. osztálya Felkelő Nap-rend harmadik osztálya Knight of the Order of the Netherlands Lion II. Lipót-rend parancsnoka Order "Danaker" Dank Medal Jubilee Medal "300 Years of the Russian Navy" Oroszország népművésze Ukrajna Népi Művésze Honored art worker of the Russian Soviet Federative Socialist Republic Honoured Worker of Kazakhstan Szentpétervár díszpolgára az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1993) az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1994) az Oroszországi Föderáció Állami Díja (1998) az Oroszországi Föderáció Állami Díja (2001) az Oroszországi Föderáció Állami Díja (2015) Order of Holy Prince Daniel of Moscow 2nd class Order of Holy Prince Daniel of Moscow 3rd class Order of St. Vladimir the Equal-to-the-Apostles Golden Mask Wolfert van Borselenpenning (1999) Herbert von Karajan zenei díj (2006) Bene Merito Dresdner Musikfestspiel-Preis (2010)
Tevékenység	karmester
Kiadók	Decca Records
Valerij Gergijev weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Valerij Gergijev témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Valerij Abiszalovics Gergijev (oroszul Валерий Абисалович Гергиев, Moszkva, 1953. május 2. –) oszét származású orosz karmester. A szentpétervári Mariinszkij Színház igazgatója és művészeti vezetője, a szentpétervári Fehér Éjszakák Fesztivál művészeti vezetője.

Élete

Gergijev Moszkvában született oszét családban, apja Abiszal Zaurbekovics Gergijev, anyja Valeria Tamara Tyimofejevna Lagkujeva (Tatarkanovna), két lánytestvére van. Vlagyikavkazban (akkori nevén Ordzsonikidze) nőtt fel, ott járt a Csajkovszkijról elnevezett zeneiskolába, ahol Zarema Lolajeva irányításával zongorázni tanult. 1968-tól 1972-ig a helyi Ordzsonikidze Művészeti Iskolában (ma Valerij Gergijev Művészeti Iskola) tanult tovább, de a zongora mellett Anatolij Briszkinnél karmesteri tanulmányokat is folytatott. Gergijev apja a fiú 14 éves korában szívrohamban, 49 évesen elhunyt. 1972-ben a leningrádi Rimszkij-Korszakov Konzervatóriumban folytatta zenei tanulmányait Ilja Muszin karmesternél. Még tanulmányai alatt, 1976-ban megnyerte a moszkvai karmesterversenyt és ugyanabban az évben a berlini Herbert von Karajan karmesterversenyt is (mindkét esetben második helyezettként, az első díjat nem adták ki).^{[7][8][9][10]}

1977-ben fejezte be zenei tanulmányait, és a Kirov Színházban Jurij Tyemirkanov vezető karmester asszisztense lett.^[7] 1978-ban mutatkozott be karmesterként, Prokofjev Háború és béke című operáját vezényelve.^[8] 1981 és 1985 (vagy 1986) között vezette az Örmény Állami Szimfonikus Zenekart, miközben dirigálta a vezető szovjet zenekarokat is.^[9] 1988-ban, miután Tyemirkanov a Leningrádi Filharmonikus Zenekarhoz távozott, Gergijev fölényesen megnyert pályázat révén a Kirov Színház (1992-ben kapta az Állami Akadémiai Mariinszkij Színház nevet) igazgatója lett (pályázott még Mariss Jansons, Dmitrij Kitajenko és Gennagyij Rozsgyesztvenszkij is).^[7][10] A leningrádi színházban már első évében tematikus fesztivált hirdetett meg: először Muszorgszkij operáiból szervezett előadássorozatot, majd a következő években Csajkovszkij, Prokofjev és Rimszkij-Korszakov következett. Az orosz szerzők művei mellett egyik nagy vállalkozása volt 2003-ban Wagner Nibelung gyűrűje operatetralógiájának német nyelvű bemutatása.^[10]

Határozott egyéniségével, néha diktatórikusnak mondott munkastílusával a Mariinszkij zenekarát a világ egyik legjobb zenekarává tette,^[7] a színházat pedig a világ vezető operaházai közé emelte, és Oroszországon kívül is sikerrel szerepeltette.^[9]

1985-ben mutatkozott be külföldön: Jevgenyij Kiszin zongoraművésszel, Makszim Vengerov és Vagyim Repin hegedűművészekkel szerepelt a Lichfieldi Fesztiválon, majd nyugati fellépései az 1990-es évek elején indultak be.^[11] 1991-ben például a müncheni Bajor Állami Operaházban Muszorgszkij Borisz Godunovját mutatta be, Johannes Schaaf rendezésében. Ugyanebben az évben mutatkozott be Amerikában, a San Franciscó-i Opera Háború és béke előadásával.^[9] 1992-ben a Metropolitan Operában vezényelte Verdi Otellóját (itt 1997-ben az ő számára hozták létre az állandó vendégkarmesteri címet).^[10] A következő időben dirigálta a világ legjobb filharmonikus zenekarainak nagy részét (Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar, San Franciscó-i Filharmonikus Zenekar, amszterdami Concertgebouw zenekara, Londoni Filharmonikus Zenekar, római Santa Cecilia Akadémia Zenekara, Bostoni Szimfonikus Zenekar, Chicagói Szimfonikus Zenekar, Clevelandi Szimfonikus Zenekar, Londoni Szimfonikus Zenekar, Tokiói NHK Szimfonikus Zenekar, Berlini Filharmonikus Zenekar stb.).^[9] 1995 és 2008 között a Rotterdami Filharmonikusok állandó vendégkarmestere, 2007 és 2015 között a Londoni Szimfonikus Zenekar vezető karmestere volt.^[11] 2015-ben a Müncheni Filharmonikusok vezetője lett.^[8] 2016 májusában, „Imádkozzatok Palmüráért – A zene életre kelti az ősi romokat” címmel hangversenyt adott a Mariinszkij Színház zenekarával az Iszlám Államtól (ideiglenesen) visszafoglalt Palmüra amfiteátrumában.^[12]

1993-ban a Nemzetközi Klasszikus Zenei Díj nevű szervezet Gergijevet az Egyesült Királyságban az év karmesterének nyilvánította.^[10] Gergijev napjaink egyik legkeresettebb,^[7] legjelentősebb karmestere.^[11] „Valerij Gergijev vitathatatlanul korunk egyik legfontosabb, legbefolyásosabb és leghatékonyabb karmestere” – mondta róla Hans-Georg Küppers müncheni kulturális tanácsadó, a Müncheni Filharmonikusok vezető karmesterévé kinevezésekor.^[8]

2005-ben a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekara tiszteletbeli karmestere lett, majd a következő évben elnyerte Stockholmban a Polar Music Díjat. 2001-ben tiszteletbeli doktor lett a Szentpétervári Állami Egyetemen, 2010 áprilisában pedig dékánná választották. 2010-ben a Time magazin a 100 legbefolyásosabb ember között szerepeltette.^[10]

Támogatja a fiatal művészek pályakezdését, ő fedezte fel Anna Nyetrebkót, segítette többek között Olga Borogyina és Dmitrij Hvorosztovszkij karrierjét. Erre a célra (is) 2003-ban saját jótékonysági alapítványt hozott létre.^[10]

Mihail Misusztyin miniszterelnök 2023. december 1-jén kelt rendeletével kinevezte a Moszkvai Nagyszínház igazgatójának. Továbbra is művészeti vezetője maradt a Mariinszkij Színháznak.^[13]

Magánélete

Két lánytestvére közül Larisza Abiszalovna Gergijeva zongoraművész, Oroszország és Ukrajna népművésze, a Mariinszkij Színház Fiatal Énekesek Akadémiájának művészeti igazgatója, Szvetlana pedig bátyja személyi asszisztense. 1999-ben feleségül vette az akkor 19 éves Natalja Dzsebiszovát, gyermekeik Abiszal (2000), Valerij (2001) és Tamara (2003). Gergijev egy korábbi, Lena Osztovics filológusnővel – aki a leningrádi konzervatóriumban dolgozott – folytatott kapcsolatából született 1985-ben Natasa nevű lánya.^[7][10]

Valerij Gergijev pénzügyileg is rendkívül sikeres, 2012-ben a Forbes című üzleti magazin szerint a legsikeresebb orosz zenész volt, az azóta eltelt években is Oroszország leggazdagabb és legbefolyásosabb kulturális személyisége.^[7][10] 2022-ben Alekszej Navalnij, orosz ellenzéki vezető, videón foglalta össze Gergijev politikai szerepvállalását, és mutatta be hatalmas gazdagságát, beleértve számos ingatlant Olaszországban, az Egyesült Államokban és Oroszországban. Vagyonának jelentős része azonban Yoko Nagae Ceschina, egy japán származású, olasz milliárdos özvegyétől származik, aki korábban is nagy összegekkel támogatta Gergijevet és a Mariinszkij Színházat.^[14][15][16]

Nagy futballrajongó, támogatja a szentpétervári Zenyit és a vlagyikavkazi Alanyija labdarúgóklubot.^[17]

A politikában

Politikai okok miatt – külföldön – néha tiltakozások és demonstrációk céltáblájává válik. Ennek oka a Putyinhoz fűződő szorosabb kapcsolata és politikájának támogatása. Gergijev 2012-ben részt vett Putyin harmadik elnökválasztási kampányában. Ugyanebben az évben a Putyin-adminisztráció mellé állt a Pussy Riot együttes ellen.^[18] 2013-ban a Metropolitan Operában és a Carnegie Hallban, majd Londonban is LMBT aktivisták léptek fel a Putyin-féle. és a Gergijev által is támogatott melegellenes lépéseket Oroszországban. Gergijev nyilatkozatban tagadta a vádakat: „Helytelen azt sugallni, hogy valaha is támogattam a melegellenes jogszabályokat, és minden munkám során minden ember számára egyenlő jogokat tartottam fenn.”^[19] 2014-ben több orosz művész és kulturális szereplő mellett Gergijev is aláírt egy nyílt levelet, melyben támogatták a Krím félszigetnek az Orosz Konföderációhoz való csatolását.^[20][21] Emiatt éles kritikák érik. Gergijev szerint nem írta alá a levelet. Gidon Kremer, Martha Argerich és Daniel Barenboim közös koncerttel demonstrált ellene.^[22]

A 2022-es ukrajnai orosz inváziót követően a Rotterdami Filharmonikus Zenekar bejelentette, hogy nem szerepelteti Gergijevet szeptemberi fesztiválján, ha nem hagyja abba Putyin támogatását. A milánói Scala is levelet küldött neki, amelyben arra kérte, hogy nyilvánítsa ki támogatását a békés ukrajnai megoldás mellett. A New York-i Carnegie Hall bejelentette, hogy lemondta a Mariinszkij Színházi Zenekar két májusi előadását, amelyeket Gergijev vezényelt volna, és a Bécsi Filharmonikusok is lemondták a Gergijevvel tervezett ötkoncertes amerikai turnét. 2022. március 1-jén Dieter Reiter, München polgármestere bejelentette Gergijev elbocsátását a Müncheni Filharmonikusok éléről.^[23][24][25]

Felvételei

Gergijev rengeteg hang- és videófelvételt készít, kiemelten foglalkozik az orosz-szovjet zeneszerzők műveinek feldolgozásával. Rögzítette Muszorgszkij majd minden operáját, Prokofjev minden szimfóniáját, zongora- és hegedűversenyét, több operáját, Csajkovszkij szinte teljes életművét, Sosztakovics minden versenyművét, szimfóniáját, Scsedrin szimfonikus műveit és operáit. Emellett felvételeket készített – többek között – Bartók, Borogyin, Brahms, Debussy, Wagner, Verdi, Donizetti, Mahler (minden szimfóniája), Ravel, Rimszkij-Korszakov, Stravinsky műveiből. Hangversenyeinek zenei palettája ettől még szélesebb.^[9][26] 2009-ben létrehozta a Mariinszkij saját lemezkiadóját, így a zenekar saját maga határozhatta meg felvételi repertoárját.^[10]

* Listák a 2019 végi állapot szerint.

Hangfelvételek

A táblázatban a Kirov Színház Zenekara szerepel mindaddig, amíg a lemezborítókon is ezt tüntették fel, annak ellenére, hogy az operaházat már 1992-ben Mariinszkijre nevezték vissza.^[27]

Videofelvételek

A felvételek VHS-re, DVD-re, illetve BluRayre készültek.^[27][28]

Jegyzetek

Források

• ↑ O’Mahony: John O’Mahony: Demon king of the pit. The Guardian (angolul) (1999. szeptember 18.) (Hozzáférés: 2020. január 2.)
• ↑ Duchen: Jessica Duchen: Valery Gergiev: Light the red touchpaper, stand back. The Independent (angolul) (2007. január 19.) (Hozzáférés: 2020. január 2.) arch
• ↑ Palmyra: Praying for Palmyra: Russian maestro leads orchestra in ruins of ancient city. rt.com (angolul) (2016. május 5.) (Hozzáférés: 2020. január 2.)
• ↑ München: Valery Gergiev Chefdirigent der Münchner Philharmoniker ab 2015. muenchen.de (németül) (2015. március 14.) (Hozzáférés: 2020. január 2.) arch
• ↑ Cosmopolis: Valery Gergiev. cosmopolis.ch (angolul) (2005. május 25.) (Hozzáférés: 2020. január 2.)
• ↑ ntv: Гергиев признался в любви к «Зениту». ntv.ru (oroszul) (2009. február 19.) (Hozzáférés: 2020. január 2.)
• ↑ Lenta: Гергиев, Валерий. lenta.ru (oroszul) (2009. február 19.) (Hozzáférés: 2020. január 2.)
• ↑ csm: (csm): Valerij Gergijevet kifütyülték Bayreuthban, jövőre vissza sem hívják. fidelio.hu (2019. augusztus 1.) (Hozzáférés: 2020. január 2.)
• ↑ Mariinsky: Mariinsky.today. mariinsky.today (angolul) (Hozzáférés: 2020. január 2.)
• ↑ Allmusic: Valery Gergiev: Discography. allmusic.com (angolul) (2019) (Hozzáférés: 2020. január 3.)
• ↑ Presto: Valéry Gergiev (conductor). prestomusic.com (angolul) (2019) (Hozzáférés: 2020. január 3.)

További információk

• Official Website. www.valery-gergiev.ru (angolul) (Hozzáférés: 2020. január 2.)